
Bodó Barna közel 130 eltűntetett bánsági emlékjelet vett lajstromba. A felvétel egy 2021-es aradi történészkonferencián készült
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nyolc éve tartó kutatómunka eredményeként közel 130 olyan emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, egyetemi tanár, a Szórvány Alapítvány és a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület elnöke, amelyek a történelmi Magyarországhoz vagy az Osztrák-Magyar Monarchiához kötődtek, de amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”. A bánsági emlékjelek zöme az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharchoz kötődik, pontosabban kötődött. A folyamatos bővülő „gyűjteményről”, a ritka kutatómunkáról nyilatkozott a Krónikának Bodó Barna.
2026. március 14., 09:032026. március 14., 09:03
– Mennyire gazdag a történelmi Bánság a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz köthető emlékjelekben – vagy inkább mennyiben volt gazdag?
– Indokolt a kérdés, de nem tudok erre válaszolni, hiszen a kutatás, amibe belefogtam 2018-ban, az az idők során megváltoztatott, tönkretett, eltüntetett emlékjelekkel foglalkozik. Azokat nem kívántam számba venni, amelyek léteznek: így például a temesvári, szabadfalusi – közismerten freidorfi – Petőfi-emlékmű nem szerepel a listán, mert hál' Istennek, az abban a formában, ahogy felállították, ma is megvan.
Ilyen típusú kutatást tudomásom szerint eddig a Bánságban senki nem végzett. Erdély vonatkozásában Murádin Jenőnek van egy könyve, amit ő az 1990-es évek végén, talán ’98-ban adott ki, s amelyben száz erdélyi megbecstelenített emlékműről beszél. Szerintem Erdély-szerte sokkal több van.
Nemrég jártunk könyvbemutatón Lugoson, ahol egy idős tanárnő egy olyan Bem-emléktábláról beszélt – ő még látta, pontosan leírta, hol volt –, amely az épület lebontásával eltűnt. Ilyenkor a helyi adatközlő információit le kell ellenőrizni, és az a baj, hogy korabeli sajtóhír nem erősíti meg a kapott információt.
– A Marostól délre, egészen a Dunáig terjedő területet ölelte fel a kutatás?
– A történelmi Bánságot a jelenlegi romániai megyebeosztás nem fedi le, hiszen annak a határa a mai Arad megyét kettévágja, a Marostól északra fekvő részek nem tartoznak hozzá. Ebből a szempontból például Arad és Újarad – bár egyetlen közigazgatási egység – két külön tájegységhez tartozik. A Bánság déli része ma Mehedinți megyében található, de Orsova a mi szempontunkból a magyar történelem szerves része, hiszen ott több olyan esemény zajlott, ami nagy jelentőséggel bír számunkra. Tehát igazából a történelmi Bánságot annyiban „változtattam meg”, hogy ebben a kutatásban Arad megyét teljes egészében idesoroltam.
– Az emberi hanyagság, az idő vasfoga tette tönkre ezeket az emlékjeleket, vagy szándékosság rejlik e mögött? Az első világháború utáni új román hatalomnak szúrták a szemét?
– Impériumváltáskor érthető, hogy az új hatalom a köztereket megpróbálja átrendezni. A 19. század közepétől, a francia nemzetállami berendezkedés megszilárdulásától, a királyság elűzésétől kezdődően a nemzetállam kerül legfőbb eszmeként a valamikori Istentől kapott királyi hatalom helyébe. Átveszi a szimbolikus tartalmak, az emlékezés tárgyi világa fölötti rendelkezést, amihez szolidaritás, ragaszkodás kell kialakuljon.
Minden erő, amikor hatalomváltás történik, igyekszik a saját eszméit, a saját üzeneteit megfogalmazni és terjeszteni. Ebben a vonatkozásban érthető, hogy a központi tereken lévő korábbi emlékjelek ki vannak téve az új hatalom – mondjam úgy – támadásának, beavatkozásának, hiszen ezeket a tereket mindenki a legfontosabb üzeneteinek a közvetítésére akarja használni. Az viszont egyáltalán nem természetes, ahogyan a korábbi korok emlékjeleit kezeli.
Az elemzésem első változata megjelent egy budapesti szakfolyóiratban; amikor azt lezártam, 85 eltüntetett-megváltoztatott emlékjel sorsát elemeztem. A jelenlegi lista még bővülhet, a köteten még dolgozom. Az általam feltárt és feldolgozott első 85 emlékjel közül mintegy húsz a Habsburg uralkodóházzal kapcsolatos. Ezek érthető módon kiváltották az új hatalom nemtetszését. Bár az ember elcsodálkozik azon, ahogyan például Karánsebesen eljártak a Ferenc József-emlékművel, és lerombolták a Sissi-emlékművet, amit 1918-ban állítottak, amikor Sissi már rég halott volt. Tehát nem a császárnőnek, hanem annak az embernek állítottak emlékművet, aki nagyon szerette azt a vidéket, hiszen sokat tartózkodott itt, Herkulesfürdőn és Orsova környékén kezeltette magát.

A közemlékezetből kikopott, a gazdátlanság vagy a szándékosság miatt megrongálódott magyar tárgyi emlékek, illetve az elferdített szellemi örökség helyreállításáért küzd a Bánsági Magyar Értékekért Egyesület.
A bukaresti hatalom a Ferenc József-szobrot az emlékműből kiemelte, s a cinizmus netovábbja, hogy beolvasztották és abból öntötték ki Drăgălina tábornok szobrát, amit beállítottak a régi helyébe. Több olyan eset van, amikor az ember úgy érzi, érthetetlen, ami történt. Nagyszentmiklósnak van egy hihetetlenül értékes embere: Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyik úttörője, egyetemi tanár. Révainak a nagyszentmiklósiak emlékoszlopot állítottak, amire egy Révai-domborművet applikáltak. Jött az új hatalom, a domborművet levették, lecsiszolták, és a tetejébe tették Mihai Eminescu román költő fejszobrát.
De Eminescu egy másik szobor helyére is felkerült, mert Herkulesfürdőn volt szintén egy Sissi-szobor, amit elvittek – nem tudjuk, hol van –, a helyébe pedig Eminescu került a talapzatra. Pontosítsak: a világháborúk között ugyanarra a talapzatra Ferdinánd király szobra került, s a kommunista időkben tették rá ugyanarra a talapzatra a harmadik szobrot, egy Eminescu-büsztöt.
A két világháború között Ferdinánd román király szobrát helyezték Sissi emlékműve helyébe....
Fotó: Facebook/Baile-Herculane
...a kommunista időkben pedig Mihai Eminescu román költőét
Fotó: primaria-baileherculane.ro
Hasonló történet a Maderspach Franciska-emlékműé. Ugye, a Maderspach testvérek közül az egyik honvéd volt, a másik pedig Ruszkabányán vasgyárat birtokolt, és ő szállított a forradalmi seregeknek különböző hadieszközöket. A császári seregek bevonultak ’49-ben, s úgy gondolták, hogy ha már a férjet nem találták ott, elővették az asszonyt, félmeztelenre vetkőztették és megvesszőzték.
Azon a helyen, ahol a férj öngyilkos lett, Maderspach fiai 1909-ben, a vesszőzés 60. évfordulóján emlékművet emeltek édesanyjuk tiszteletére. Ennek az emlékműnek egyik nagy értéke pont a Franciska-szobor, amit Ferenczy István alkotott, aki így köszönte meg a Maderspach családnak, hogy a ruszkicai márványt megismerhette, mert ezt használta nagyon sok munkájánál. Ezt az emlékművet a hatalomváltás után elhozták a tisztásról, ahol állt, elvitték a katolikus templom mellé, kivették a szobrot, átalakították, és fölírták a falu hősi halottainak a névsorát ide. Persze, hogy a falu hősi halottai megérdemelnek egy emléktáblát, szebbet, nagyobbat is talán, de nem egy olyan emléktáblát, amit valakitől ellopnak, aki szintén hősi halottja valakinek.

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulója alkalmából Dombegyházon avatják fel Maderspach Károly és felsége, az aradi születésű Maderspach Károlyné született Buchwald Franciska mellszobrait.
– Milyen más kirívó esetek vannak még?
– Hubay Károly jeles hegedűművész a Temes megyei Varjas községben született Huber névvel. A helybéli közösség emléktáblát állított neki – természetesen magyar nyelvűt. A ma is látható emléktábla román és német szövegű – a régit kicserélték.
A Búsuló Arad című szobor az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket. Honvéd-emlék címen került köztérre 1873-ban, majd a honvédtemetőbe költöztették, azután került a múzeumba, ahol 92 évig porosodott a raktárban. Restaurálás után, 2024 márciusában állították ki ismét
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
De vannak pozitív fejlemények is, elsősorban Aradról:

Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben.
– Kötetben készül kiadni ennek a kutatásnak az eredményét: mikorra várható a megjelenés? Ezzel már lezártnak tekinthető az „ellopott” emlékjelek utáni „nyomozás”?
– A kötetet úgy szeretném megjelentetni, ahogyan a képzőművészeti albumokat szokás – színes nyomású fotókkal illusztrálva. Ehhez pedig nehéz kiadót, illetve elegendő anyagi forrást találni. Tárgyalok egy szegedi kiadóval, nagyon reménykedem. Közben arra is figyelek, mi történik a már felmért terepen. Például Csák városka központjában a Mária-szobor felújításakor az oszlop alsó feléről eltűnt egy tábla. Meg kell keresnem a restaurátort, miért történt így a felújítás…
– Végül, ha összefoglalná, miben áll a jelentősége ennek a gyűjtésnek, és az eredmény, az eltüntetett emlékjelek „feltárása” kinek lehet hasznára?
– Egy ilyen munka fontos számunkra, hiszen az elődeink iránti tisztelet jegyében az ilyen feltárást el kell végezni. És fontos a mai román elitnek megmutatni, hogy ha vannak sérelmeink, azok nem légből kapottak, azokra oda kell figyelni, hogy hasonló események ne történhessenek meg.

Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
szóljon hozzá!