Bánsági magyar emlékeket ment át az utókornak az Értéktár-egyesület

A síremlékek megfigyelése és sorsuk nyomon követése az egyesület tagjának, Momir Dorottyának a kitartó és következetes munkáját dicséri, neki köszönhetően szereztek tudomást a megrongálódott sírokról – hangsúlyozta Bodó Barna. „Már négy éve folyamatosan kutatja a sírokat, és több sírkertbe visszatér, úgy fedezheti fel, ha történnek változások. Példa erre a Hemmert Ferenc-sírkő a Buziási úti, vagyis a gyárvárosi temetőben. Azt a sírt egy pár évvel ezelőtt már látta, tavaly tavasszal pedig arrafelé járt, és észrevette, hogy a kő le van döntve, és feltételezhetően rátemetkeztek. A sírhelyet ugyanis nem váltották meg, ilyenkor pedig ez szokott történni. Úgyhogy nem az a kérdés, hogy vissza lehet-e oda állítani. Feltételezem, hogy aki eljárt, az jog szerint járt el – az, hogy méltányosan, az egy másik kérdés” – mesélte.

Az egyesület tagjai megpróbálták „kimenteni” a temetőből a sírkövet, de a gondnokság nem engedélyezte az elszállítását, amíg nem szereztek rá engedélyt a polgármesteri hivataltól, illetve a gyárvárosi Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya-templom (a helyi köznyelvben: a millenniumi templom) plébániájáról kikérték az elhunyt összes adatait, igazolandó az elszállítás jogosultságát. Bodó Barna szerint a helyi önkormányzat által hozott szabályzat alapján a köztemetőkben a sírhelyeket az elhunyt részéről csak egyenesági leszármazott válthatja meg, jogi személy – például műemlékvédő egyesület – nem. Ezért a szóban forgó egyházi halotti anyakönyvvel és egyéb dokumentumokkal bizonyították a „rokonságot”, de a legtöbbet a városházi jóváhagyás nyomott a latban.

„Ez a kő Tóth Sándor sírköveshez került, aki letakarította, és a józsefvárosi plébániatemplom plébánosa, Szilvágyi Zsolt vikárius úr engedélyével a templom kertjében fogjuk felállítani, ott, ahol a Bartók-líceum felé van a bejárat. Idén március 15-re elhelyezzük” – mondta Bodó Barna.

További megmentésre váró sírkövek

Schopf Antal ’48-as hadsegéd sírkövét a józsefvárosi temetőben találták meg, a Féger-kápolna közelében, szó szerint a földbe taposva. „Ezt csak az veszi észre, aki tényleg minden követ megmozgat, mint Momir Dorottya. A járda szélén fekszik a márvány, ahol valamikor a fő sétánya lehetett a temetőnek. Csak úgy lehet elolvasni a feliratát, hogyha az ember letakarítja. Én a napokban voltam kint, letakarítottam és el tudtam olvasni a nevet. Ezt a követ, nem tudom, hogy hova kellene visszaállítani, mert nem találtam meg a sírt. A követ ki kellene emelni a földből” – magyarázta lapunknak az Értéktár-egyesület elnöke.

„Az első kő esetében azt mondta a tagság – tizenketten vagyunk –, hogy összeadjuk a pénzt, vállaltuk, hogy ezt mi megoldjuk, de az újabb két kő már más történet. Nagy örömmel jegyzem meg, hogy amint felkerült a Facebook-oldalunkra a felhívás, másnap már meg is történt az első utalás, mégpedig egy mondhatni jelentős összeg: Nagy Árpád ezer lejt utalt át az egyesület számlájára erre a célra, aztán érkezett még egy kisebb összegű utalás is. Bízunk abban, hogy ezeket a köveket sikerül az illendőség szabályai szerint, és ahogy a kegyelet megkívánja visszaállítanunk” – mondta a szervezet elnöke.

A józsefvárosi plébánia kertjében több sírkőnek nem lenne helye, de Bodó szerint az Új Ezredév Református Gyülekezet lelkipásztora, Gazda István ígéretet tett arra, hogy ha elkészül a református központ, és az udvart végleges formájában kialakíthatják, annak egy részében elhelyezhetik az emlékműveket, egyfajta lapidáriumot, kőtárt alakítva ki.

Bodó Barna szerint temetőmaffia uralja a sírkerteket

Temesváron öt nagy köztemető található, de ezek gyakorlatilag beteltek, új sírhelyek szinte csak úgy nyithatók, ha valamelyik régire rátemetnek.

Tavaly, amikor Demeter András István kulturális miniszter Temesváron járt, az egyesület nevében átnyújtott egy általa kidolgozott törvénytervezetet, ami a történelmi személyiségek sírjainak a védelmét garantálná, de utólag értesült arról, hogy az RMDSZ-nek már van egy erre irányuló jogszabályjavaslata, sőt azt már 2024 októberében elfogadta a parlament felsőháza. Bodó Barna üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert szerinte országosan rendezné a régi sírok státusát, anélkül, hogy műemlékeknek nyilvánítanák azokat, ugyanakkor nem értette a „totojázást”, amiért a döntéshozó kamaraként szavazó képviselőházban még mindig nem került terítékre a tervezet.

korábban írtuk

Megmentheti a történelmi személyiségek síremlékeit az RMDSZ-es törvénytervezet, csak kedvező politikai széljárásra várnak

Több mint egy év eltelt azóta, hogy a szenátus megszavazta azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely a történelmi személyiségek síremlékei jogállását szabályozná, és védett státust biztosítana számukra anélkül, hogy műemlékké nyilvánítanák azokat.

Bánsági magyar személyiségek emlékét és az épített örökséget is óvja az Értéktár-egyesület

A 2022-ben létrehozott Bánsági Magyar Értékekért Egyesület nemcsak a síremlékek megmentését tűzte ki célul, hanem minden olyan feladatot megpróbál felkarolni, aminek – Bodó Barna megfogalmazása szerint – „nem volt felelőse”. Elsőként egy kiállítótermet hoztak létre, ahol a magyar értékek gyűjteményét akarják bemutatni. „Például Pogány András, akinek a nagyapja a Temesvári Hírlap alapítója, a múzeumnak adományozta a családi hagyatékát, amit biztos, hogy ott szakszerűen megőriznek, de nem biztos, hogy magyar értékként fogják bemutatni. Mi a helyi magyar értékek gyűjteményét szeretnénk létrehozni” – részletezte Bodó Barna.

• A helyi magyarság emblematikus intézményében, a Magyar Házban kialakított Bolyai János–Székely László-emlékszobát az Értéktár-egyesület a Szórvány Alapítvánnyal közösen hozta létre, és amint elkészülnek a tárlók, a – reményeik szerint folyamatosan bővülő – kiállítást is megnyitják.
• 2024-ben Épített örökségünk a Temesközben címmel jelentetett meg monográfiát az egyesület, sorozatot tervezve, de miután a műhelymunkát végző csapat Bodó Barna vezetésével átvette a Mindenki kalendáriuma (a megyei hetilap, a Heti Új Szó Baráti Köre kiadásában megjelenő évkönyv) szerkesztését, lemondtak az önálló sorozatról, és a kalendáriumban kapnak helyet az épített örökséget bemutató írások, tanulmányok.

Mint mondta, egy húsz névből álló jegyzéket juttatott el az illetékes bizottságnak, s reményei szerint sokat nyomhat a latban, hogy az RMDSZ-nek van egy önkormányzati képviselője a városi képviselő-testületben Farkas Imre korábbi alpolgármester személyében, akinek a közbenjárásával sikerült kieszközölni például a Hemmert Ferenc-sírkő elhozatalához szükséges engedélyt.