Kistermelő a marosvásárhelyi piacon. Zöldségtermesztésből kis területen is meg lehet élni
Fotó: Haáz Vince
Közzétette az Országos Statisztikai Hivatal (INS) a romániai agrárágazat átvilágítását célzó Mezőgazdasági Strukturális Felmérés 2023. évi adatait, amelyek szerint a gazdák többsége kistermelő. Az elemzés rámutat, a romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, ugyanakkor egy százaléknyi nagyüzem dolgozza meg a romániai mezőgazdasági területek felét. A Krónika által megkérdezett székelyföldi szakember szerint Erdély számára az a járható út, ha a nagyüzemek terjeszkedésével szemben a piacra termelő családi gazdaságok erősödnek meg.
2025. január 27., 08:222025. január 27., 08:22
2025. január 28., 12:352025. január 28., 12:35
Az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) a 2023-as esztendőre vonatkozó Mezőgazdasági Strukturális Felmérése szerint Romániában a 2 859 000 mezőgazdasági kis- és nagyüzem összesen 12 550 000 hektár mezőgazdasági területet művel, az átlagos birtoknagyság 4,39 hektár (ha), sok kistermelő azonban ennél jóval kisebb földterülettel rendelkezik.
A romániai mezőgazdasági struktúra egyik nagy hátránya, hogy a közel hárommillió mezőgazdasági birtok 37,3 százaléka kevesebb mint 0,5 hektárral, míg további 16,3 százalékuk 0,5-1 ha közötti területekkel rendelkezik. Összességében tehát a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságok 53,6 százaléka kevesebb mint egy hektár területet művel. Igaz, 2020-hoz képest 1,3 százalékkal csökkent az egy hektár alatti mezőgazdasági területtel rendelkező őstermelők száma.
Intenzív kertészeti termelés esetén ekkora területnagyság elegendő a gazda megélhetéséhez, azonban Romániában elsősorban önellátó kisgazdaságokról van szó, amelyek csak jövedelemkiegészítő melléktevékenységként jöhetnek szóba. A romániai mezőgazdasági üzemek 53,6 százalékát kitevő, l ha alatti kisgazdaságok az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 4,5 százalékával rendelkeznek.
Kisparcellák madártávlatból. Székelyföldön nem hódítanak teret a nagyüzemek
Fotó: Pinti Attila
A mezőgazdasági üzemek 36,4 százaléka 1-5 ha közötti földterületen gazdálkodott, az összes romániai mezőgazdasági birtok 90 százalékán tehát kisgazdaságok termelnek. A következő lépcső az 5-50 ha közötti üzemméret, ezek aránya a birtokrendszer 9 százalékát teszi ki, és 2023-ban az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 24 százalékán gazdálkodtak.
Ezzel szemben
A nagyüzemek által használt területek 47 százaléka saját tulajdonban volt, a termőföldek többségét viszont a helyi földtulajdonosoktól vették bérbe. 2020-hoz képest a bérbeadás mértéke 3,2 százalékkal nőtt.
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután gyökeresen átszervezték. Becze István a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell javítani a hatékonyságon.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint a mezőgazdasági területek 67,6 százaléka szántó (amibe beletartoznak a fólia- és az üvegházak alatti területek is), a legelők és kaszálók részaránya 28,8%. A háztáji kiskertek a mezőgazdasági összterületek egy százalékát tették ki. A gyümölcs-, szőlő-, és a díszcserjetermesztő farmok a mezőgazdasági területek 2,6 százalékát jelentik.
AZ INS adatait fejlesztési régiókra vetítve azt látjuk, hogy a legtöbb kisgazdaságot a dél-keleti és észak-keleti – zömében moldvai – régiókban tartják nyilván, míg a romániai mezőgazdasági szántóterület 35 százalékát a déli és a délnyugati régiókban dolgozzák meg. Az állattenyésztési ágazatban 2020-hoz képest 13,8 százalékkal csökkent a sertés-, 3 százalékkal a szarvasmarha-, és 2,6 százalékkal a juhállomány, nőtt viszont a kecskék (1,6%), és a szárnyasok (0,2%) létszáma.
A romániai mezőgazdasági termelők zömét kitevő kisgazdaságok boldogulásáról Becze Istvánt, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét kérdeztük. A mezőgazdasági szakember szerint a román agrárágazat tízévente egymillió kisgazdaságot veszít el, az egykori földművesek vagy kihalnak, vagy abbahagyják a gazdálkodást, a fiatal- és középkorú nemzedék rendszerint városra költözik.
– mutat rá a vidék elnéptelenedésének veszélyeire a gazdaszervezet vezetője.
Becze István arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisgazdaságok többsége részmunkaidős termelésről szól: a gazda főállásban cégnél dolgozik, vagy nyugdíjas, és szabadidejében kertészkedik vagy állatot tart. Ennek az életmódnak az az előnye, hogy a család számára sokan megtermelik az egészséges élelmiszert, ez a réteg ugyanis önellátásra rendezkedett be: tart pár tyúkot, birkát, kecskét, disznót, esetleg tehenet. A mezőgazdasági szakember szerint az volna a kívánatos, hogy amikor az önellátó kisgazdaságok tulajdonosai lemondanak a gazdálkodásról, a mezőgazdasági területeiket helyi fiatal gazdáknak értékesítsék, vagy adják bérbe.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a családi gazdaságok jövőjében bízik
Fotó: Haáz Vince
A gazdaköri vezető szerint az igazi megoldást azonban a családi gazdaságok megerősödése jelenti, ez szabhat ugyanis határt a romániai nagyüzemek gyors léptékű terjeszkedésének, ami Erdély szempontjából nemkívánatos trend. Dél-romániai példák bizonyítják, hogy rengeteg falu teljes elnéptelenedéséhez vezetett a nagyüzemi mezőgazdaság, amikor a települések körüli földterületeket sok ezer hektáros farmok vették birtokba. Ezek a nagy cégek mindössze néhány mezőgépésszel dolgoznak, és a vidék lakossága számára nem nyújtanak munkalehetőséget, megélhetést.
Aki fejőrobotot vásárol, az 65 fejőstehenet is tarthat, aki viszont fejőházban gondolkodik, annak elegendő harminc is. Hasonlóan kiszámítható a szükséges juh-, kecske- vagy másféle állatállomány létszáma. Vagy aki intenzív, fólia alatti vagy üvegházas kertészkedéssel foglalkozik, ott a családot egy ötven áras terület is eltartja” – mutat rá néhány példával a családi gazdaságok boldogulására Becze István.
A székelyföldi gazdaszervezet vezetője szerint a vidéki életforma megőrzése elképzelhetetlen helyi gazdálkodás nélkül, ennek viszont a családi gazdaság az alappillére.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Elismerő bejegyzésben fejezte ki büszkeségét önkéntes kollégája iránt a Maros megyei hegyimentő szolgálat a vasárnapi gyerővásárhelyi buszbalesetet követően.
Egy férfit 30 napos előzetes letartóztatásba helyeztek Kolozsváron, miután megtámadott egy bangladesi vendégmunkást, akit az illető többször megütött egy fadarabbal. Az áldozat kómában fekszik a kórházban.
Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
szóljon hozzá!