Egyre több családi gazdaság számára jelent kitörési lehetőséget a késztermékek előállítása és értékesítése
Fotó: László Ildikó
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután a magyar Agrárminisztérium által finanszírozott hálózatot 2023-ban gyökeresen átszervezték. A kisebb egyesületek alkalmazásában levő mezőgazdasági szakemberek a három nagy erdélyi falugazdász-hálózathoz kerültek át. Becze István, a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó székelyföldi gazdaérdekvédelmi szervezet elnöke a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell még javítani a szaktanácsadás hatékonyságán. A csíkszeredai mezőgazdasági szakemberrel az idei esztendő kihívásairól beszélgettünk.
2024. január 05., 09:412024. január 05., 09:41
– Hogyan jellemezné a a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete szempontjából a 2023-as esztendőt?
– Nagyon mozgalmas éven vagyunk túl, főleg a munkaszervezés terén sikerült nagyot fejlődni. Nagy kihívás volt a falugazdász-hálózat átszervezése, főleg az a része, hogy a korábbi mezőgazdasági szervezetekkel jó partnerséget alakítsunk ki. Már
Magyarországról nagyon sokat segítette tevékenységünket a budapesti Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdák és Gazdakörök Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem. Ezzel párhuzamosan ki kell emelni az itthoni három székelyföldi megye önkormányzatát, a hozzájuk tartozó intézményeket, vagy a Pro Agricultura Alapítványt, amellyel közös oktatási programokat szervezünk.
– Sok rendezvényük volt 2023-ban. Mennyire igénylik ezeket a fórumokat a székelyföldi gazdák?
– Azt szoktam mondani, hogy egy rendezvénynek akkor van értelme, ha a gazdák számára hozzáadott értéket biztosít tudásban, információszerzésben és kapcsolatokban. Ha egy gyorsmérleget készítek, kijelenthetem, hogy ebből a szempontból is jól haladtunk 2023-ban, több gazdarendezvényünk tömegeket mozgatott meg.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a fiatal gazdák esélyeit növelné
Fotó: Veres Nándor
– Egyesületük kidolgozott egy részletes fiatalgazda-programot, amivel a pályakezdő mezőgazdasági szakembereket és a fiatal gazdákat célozta meg. Milyen a program hatékonysága?
– A programot futtató rendszerünkben ezer fiatal gazda szerepel a három székelyföldi megyéből, akiket szaktanácsadással és pályázati felkészítővel láttuk el. A 2023-as program azért nem volt túl sikeres, mert a korábbi bukaresti kormány mezőgazdasági csomagja szerint készítettük fel a gazdákat a pályázásra.
Az is gondot okoz, hogy az Erdélyi Vidékfejlesztési Program keretében nem sikerült újraindítani a Pro Economica-gazdapályázatokat, amelyet Erdély-szerte vártak a gazdák.
– Mit nyújtanak a székelyföldi, illetve Erdély más régióiban élő magyar gazdák számára a frissiben meghirdetésre kerülő európai uniós pályázatok?
– A hivatalba lépett új kormány mezőgazdasági szaktárcája által kidolgozott módosítások, sajnos, hátrányosan érintették gazdáinkat. Kollégáinkkal részletesen átnéztük és kiértékeltük az előttünk álló pályázati szezont, aminek legnagyobb hátránya az, hogy legalább 35 százalék önrész kell a mezőgazdasági pályázatokhoz. A korábbi tíz százalékhoz képest – amit a kisgazdák szintén nehezen tudtak előteremteni –, a mostani 35 százalékos önrész sok esetben áthidalhatatlan akadály.
A fiatal mezőgazdasági szakemberek és gazdák számára nagy gond ez. Uniós pénzek nélkül másrészt nem lehet meglépni azt a fejlődési szintet, ami hosszú távon a családi gazdaságok megmaradásához szükséges. Azoknak a fiataloknak van esélyük, akik már meglévő és jól menő agrárvállalkozást vesznek át szüleiktől, nagyszüleiktől, netán a rokonságtól.
Erdélyi juhászat. Sok gazda fantáziát lát a birkatartásban
Fotó: Makkay József
– Hogyan próbálnak a fiatal gazdákon segíteni?
– A számítógépes rendszerünkben szerepelő ezer fiatallal igyekszünk külön-külön átnézni a lehetőségeiket, és különböző megoldásokban gondolkodunk, illetve javaslatokat terjesztünk elő a döntéshozók felé. Sajnos hiába van valakinek jó ötlete, jó adottsága és szaktudása hozzá, mert pénzhiány miatt mindez elcsúszhat. Mivel a 2024-es esztendő egy ,,szuper választási év”, a lakosság jelentős része pedig mezőgazdaságból él,
– Székelyföld három megyéjében mire elegendő a 32 főállású falugazdász?
– Ha őszinte akarok lenni, ahhoz, hogy minden magyar településen dolgozzon falugazdász, legalább 160 főállású mezőgazdasági szakemberre volna szükség a Székelyföldön. Van kolléga, akire jelenleg tíz község jut, ami nagyon sok terepmunkát és kötetlen munkaidőt jelent. Ezért hálózatokban gondolkodunk, amelynek a községi mezőgazdasági referensek is tagjai, így közös erővel sokkal hatékonyabb a munkánk.
Vannak kiválóan működő szakterületek, ugyanakkor más helyen rengeteg a javítani való a munka hatékonyságán.
A székelyföldi gazdák számára az olcsó gabonaárak előnyös helyzetbe hozzák az állattenyésztést
Fotó: Makkay József
– Országosan felkapott projektté vált a rövid ellátási láncok népszerűsítése. Mennyire hatékony ez a Székelyföldön?
– A három székelyföldi megyében hat, egyenként 250 ezer eurós projektet nyertünk el, amelyek menedzsmentjét a falugazdászok biztosítják. Ezek közül egyet pályázhatott meg a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a további öthöz komoly, megbízható partnereket kerestünk. Projektenként 6-10 résztvevő társul – közöttük van élelmiszerfeldolgozó, gazdák, gazdaszervezetek, szövetkezetek és az értékesítést biztosító vállalkozások, panzió például. A családi gazdaságok számára ezek a pályázatok nagy kitörési lehetőséget jelentenek.
Fotó: Veres Nándor
– A román agrárágazat nehéz évet zárt, a masszív ukrajnai gabona- és egyéb élelmiszerimport miatt több termék felvásárlási ára szabadesésben van. Lát-e reményt valamilyen javulásra?
– Az ukrajnai gabonabehozatal összetett kérdés. Mindig eszembe jut a volt RMDSZ-es államtitkárunk, Barabási Antal Szabolcs példája, aki elmesélte, hogy a minisztériumban fogadta a gabonatermelők küldöttségét, akik az ukrajnai import azonnali leállítását követelték. Egy óra múlva érkezett meg az állattenyésztők küldöttsége, akik viszont a gabonaimport mellett kardoskodtak, mert az ő érdekük nyilván a minél olcsóbb takarmánygabona.
Abból kell kiindulni, hogy egészséges élelmiszerre mindig szükség lesz, és ezt nem a nagygazdaságok, hanem a családi gazdaságok tudják előállítani. Ezt a lehetőséget kell kihasználnunk jó szervezettséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!