Egyre több családi gazdaság számára jelent kitörési lehetőséget a késztermékek előállítása és értékesítése
Fotó: László Ildikó
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután a magyar Agrárminisztérium által finanszírozott hálózatot 2023-ban gyökeresen átszervezték. A kisebb egyesületek alkalmazásában levő mezőgazdasági szakemberek a három nagy erdélyi falugazdász-hálózathoz kerültek át. Becze István, a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó székelyföldi gazdaérdekvédelmi szervezet elnöke a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell még javítani a szaktanácsadás hatékonyságán. A csíkszeredai mezőgazdasági szakemberrel az idei esztendő kihívásairól beszélgettünk.
2024. január 05., 09:412024. január 05., 09:41
– Hogyan jellemezné a a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete szempontjából a 2023-as esztendőt?
– Nagyon mozgalmas éven vagyunk túl, főleg a munkaszervezés terén sikerült nagyot fejlődni. Nagy kihívás volt a falugazdász-hálózat átszervezése, főleg az a része, hogy a korábbi mezőgazdasági szervezetekkel jó partnerséget alakítsunk ki. Már
Magyarországról nagyon sokat segítette tevékenységünket a budapesti Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdák és Gazdakörök Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem. Ezzel párhuzamosan ki kell emelni az itthoni három székelyföldi megye önkormányzatát, a hozzájuk tartozó intézményeket, vagy a Pro Agricultura Alapítványt, amellyel közös oktatási programokat szervezünk.
– Sok rendezvényük volt 2023-ban. Mennyire igénylik ezeket a fórumokat a székelyföldi gazdák?
– Azt szoktam mondani, hogy egy rendezvénynek akkor van értelme, ha a gazdák számára hozzáadott értéket biztosít tudásban, információszerzésben és kapcsolatokban. Ha egy gyorsmérleget készítek, kijelenthetem, hogy ebből a szempontból is jól haladtunk 2023-ban, több gazdarendezvényünk tömegeket mozgatott meg.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a fiatal gazdák esélyeit növelné
Fotó: Veres Nándor
– Egyesületük kidolgozott egy részletes fiatalgazda-programot, amivel a pályakezdő mezőgazdasági szakembereket és a fiatal gazdákat célozta meg. Milyen a program hatékonysága?
– A programot futtató rendszerünkben ezer fiatal gazda szerepel a három székelyföldi megyéből, akiket szaktanácsadással és pályázati felkészítővel láttuk el. A 2023-as program azért nem volt túl sikeres, mert a korábbi bukaresti kormány mezőgazdasági csomagja szerint készítettük fel a gazdákat a pályázásra.
Az is gondot okoz, hogy az Erdélyi Vidékfejlesztési Program keretében nem sikerült újraindítani a Pro Economica-gazdapályázatokat, amelyet Erdély-szerte vártak a gazdák.
– Mit nyújtanak a székelyföldi, illetve Erdély más régióiban élő magyar gazdák számára a frissiben meghirdetésre kerülő európai uniós pályázatok?
– A hivatalba lépett új kormány mezőgazdasági szaktárcája által kidolgozott módosítások, sajnos, hátrányosan érintették gazdáinkat. Kollégáinkkal részletesen átnéztük és kiértékeltük az előttünk álló pályázati szezont, aminek legnagyobb hátránya az, hogy legalább 35 százalék önrész kell a mezőgazdasági pályázatokhoz. A korábbi tíz százalékhoz képest – amit a kisgazdák szintén nehezen tudtak előteremteni –, a mostani 35 százalékos önrész sok esetben áthidalhatatlan akadály.
A fiatal mezőgazdasági szakemberek és gazdák számára nagy gond ez. Uniós pénzek nélkül másrészt nem lehet meglépni azt a fejlődési szintet, ami hosszú távon a családi gazdaságok megmaradásához szükséges. Azoknak a fiataloknak van esélyük, akik már meglévő és jól menő agrárvállalkozást vesznek át szüleiktől, nagyszüleiktől, netán a rokonságtól.
Erdélyi juhászat. Sok gazda fantáziát lát a birkatartásban
Fotó: Makkay József
– Hogyan próbálnak a fiatal gazdákon segíteni?
– A számítógépes rendszerünkben szerepelő ezer fiatallal igyekszünk külön-külön átnézni a lehetőségeiket, és különböző megoldásokban gondolkodunk, illetve javaslatokat terjesztünk elő a döntéshozók felé. Sajnos hiába van valakinek jó ötlete, jó adottsága és szaktudása hozzá, mert pénzhiány miatt mindez elcsúszhat. Mivel a 2024-es esztendő egy ,,szuper választási év”, a lakosság jelentős része pedig mezőgazdaságból él,
– Székelyföld három megyéjében mire elegendő a 32 főállású falugazdász?
– Ha őszinte akarok lenni, ahhoz, hogy minden magyar településen dolgozzon falugazdász, legalább 160 főállású mezőgazdasági szakemberre volna szükség a Székelyföldön. Van kolléga, akire jelenleg tíz község jut, ami nagyon sok terepmunkát és kötetlen munkaidőt jelent. Ezért hálózatokban gondolkodunk, amelynek a községi mezőgazdasági referensek is tagjai, így közös erővel sokkal hatékonyabb a munkánk.
Vannak kiválóan működő szakterületek, ugyanakkor más helyen rengeteg a javítani való a munka hatékonyságán.
A székelyföldi gazdák számára az olcsó gabonaárak előnyös helyzetbe hozzák az állattenyésztést
Fotó: Makkay József
– Országosan felkapott projektté vált a rövid ellátási láncok népszerűsítése. Mennyire hatékony ez a Székelyföldön?
– A három székelyföldi megyében hat, egyenként 250 ezer eurós projektet nyertünk el, amelyek menedzsmentjét a falugazdászok biztosítják. Ezek közül egyet pályázhatott meg a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a további öthöz komoly, megbízható partnereket kerestünk. Projektenként 6-10 résztvevő társul – közöttük van élelmiszerfeldolgozó, gazdák, gazdaszervezetek, szövetkezetek és az értékesítést biztosító vállalkozások, panzió például. A családi gazdaságok számára ezek a pályázatok nagy kitörési lehetőséget jelentenek.
Fotó: Veres Nándor
– A román agrárágazat nehéz évet zárt, a masszív ukrajnai gabona- és egyéb élelmiszerimport miatt több termék felvásárlási ára szabadesésben van. Lát-e reményt valamilyen javulásra?
– Az ukrajnai gabonabehozatal összetett kérdés. Mindig eszembe jut a volt RMDSZ-es államtitkárunk, Barabási Antal Szabolcs példája, aki elmesélte, hogy a minisztériumban fogadta a gabonatermelők küldöttségét, akik az ukrajnai import azonnali leállítását követelték. Egy óra múlva érkezett meg az állattenyésztők küldöttsége, akik viszont a gabonaimport mellett kardoskodtak, mert az ő érdekük nyilván a minél olcsóbb takarmánygabona.
Abból kell kiindulni, hogy egészséges élelmiszerre mindig szükség lesz, és ezt nem a nagygazdaságok, hanem a családi gazdaságok tudják előállítani. Ezt a lehetőséget kell kihasználnunk jó szervezettséggel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!