Lovász László matematikus tiszteletbeli doktorrá avatását követően előadást tartott a kolozsvári egyetemen
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem csütörtökön ünnepélyes keretek között tiszteletbeli doktorrá (Doctor Honoris Causa) avatta Lovász László akadémikust, egyetemi tanárt, Abel-díjas matematikust Kolozsváron. A felsőoktatási intézmény Aula Magnájában tartott eseményen Kristály Sándor egyetemi tanár méltatta Lovász László tudományos eredményeit.
2022. november 10., 19:442022. november 10., 19:44
2022. november 11., 18:132022. november 11., 18:13
A matematikusok Nobel-díjaként számontartott Abel-díjjal kitüntetett Lovász László akadémikus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tagja személyesen vette át csütörtökön a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) legrangosabb szakmai elismerését. Az eseményt – amely kizárólag angol nyelven zajlott – Adrian Petrușel, az intézmény rektorhelyettese nyitotta meg, a kitüntetettet Kristály Sándor matematikus, a BBTE oktatója méltatta. Az 1948-ban Budapesten született Lovász Lászlónak csupán a legismertebb, legjelentősebb tudományos eredményeit emelte ki, elsősorban a gráfokhoz kapcsolódó sejtéseit és azok igazolását. Kristály Sándor ismertette Lovász László karrierjének legfontosabb állomásait, kiemelve, hogy 1985-ben, 31 éves korában legfiatalabbként választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává.
A laudáló felsorolta Lovász László legfontosabb elismeréseit is, például a Magyar Corvin-láncot, a Széchenyi-díjat, a Kiotó-díjat, hangsúlyozva, hogy 2021-ben megkapta a Magyar Szent István-rendet is, a magyar állam legrangosabb kitüntetését. Szintén tavaly életműve mintegy csúcspontjaként elnyerte a matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat.
Kristály Sándor kiemelte,
Hozzátette, tagadhatatlan, hogy a kutató személye és eredményei az idén 150 éves BBTE története, oktatási missziója szempontjából is kiemelkedőek.
Lovász László tiszteletbeli doktorrá avatását az egyetem kórusa kísérte, az ünnepélyes pillanatot a kutató tudománynépszerűsítő előadása követte. A kórus négy nyelven – magyarul, románul, németül és angolul – énekelte el az Örömódát.
A körülbelül félórás értekezésben a kutató – akinek számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása, illetve a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL)-algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása – laikusok számára is érthetően beszélt a gráfokról, illetve a hozzájuk szorosan kapcsolódó hálózatokról.
A gráfelmélet alapfogalma a gráf, ami egy olyan struktúra, ami csúcsokból vagy szögpontokból és élekből áll, minden él két (esetleg egybeeső) csúcs között fut – az ismert példában a hidak az élek, a pontok pedig azok a városrészek, amelyeket összekötnek.
Beszélt a téma olyan jeles kutatóinak eredményeiről, mint König Dénes, Erdős Pál, Pósa Lajos, illetve kiemelte, hogy a gráfelmélet – Charles Pierre Trémaux, Mr. Tarry, majd később Edsger Wybe Dijkstra kutatásai nyomán, akik a labirintus problematikájával, illetve a legrövidebb út kérdésével foglalkoztak – olyan, ma már mindennapos eszközök fejlődéséhez is hozzájárult, mint a GPS. Zárógondolatként
Rámutatott, hogy a közelmúltban a koronavírus terjedésének követése, tanulmányozása során is tulajdonképpen hatalmas gráfokat vizsgáltak a szakemberek. Az ünnepélyes tiszteletbeli doktorrá avatást követően a tervek szerint délután hat órakor Lovász László Diszkrét vagy folytonos? címmel tartott tudomány-népszerűsítő előadást, melyben azt a kérdést boncolgatta, hogy világunk matematikai szempontból diszkrét vagy folytonos-e. Matematikai szempontból a diszkrét modellek igen eltérően viselkednek a folytonosaktól. A folytonosság elmélete, az analízis a 18. századtól kezdve hatalmas sikereket hozott a fizika és más tudományok megalapozásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!