
Tesznek rá. Hiába a tiltás, hiába életveszélyes, sokan mégis megmártóznak az erdélyi folyókban, tavakban
Fotó: Gálna Zoltán
Fittyet hánynak az emberek a „Fürdeni tilos!” táblákra, és a nagy nyári melegben szívesen csobbannak a közeli vagy éppen távolabbi tavakban, folyókban, holott hivatalosan Erdélyben egyetlen olyan természetes fürdőhely sincs, ahol ez engedélyezett lenne. Ennek oka legtöbbször a megfelelő infrastruktúra hiánya. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az ilyen illegális szabadstrandokon a fulladás veszélye is nagyobb, mint a felügyelettel működő fürdőhelyeken.
2021. augusztus 13., 08:482021. augusztus 13., 08:48
Romániában mindössze ötven természetes fürdőhely rendelkezik közegészségügyi engedéllyel, ebből 49 a Fekete-tenger partján, az 50. pedig a Tulcea városban található Ciuperca-tó. A közegészségügyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik a víz minőségét, az egészségügyi minisztérium évente jelentést készít, ami megjelenik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján. Viszont
– magyarázta a Krónika megkeresésére Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Kérdésünkre megerősítette egyúttal, hogy Erdélyben valóban egyetlen természetes tó sem rendelkezik engedéllyel.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Romániában 2300 természetes és 1150 mesterséges tó van, ám ezek közül csak a tulceai rendelkezik a fürdésre alkalmas besorolással. A többi európai uniós tagországban ennél sokkal jobb a helyzet, Lengyelországban 367 tó rendelkezik engedéllyel, Németországban 1900, és Bulgáriában, ahol négyszer kevesebb tó van, mint Romániában, sikerült négyet engedélyeztetni. Az egészségügyi minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy
Az engedélyeket különben a közegészségügyi és a vízügyi hatóságok állítják ki. A közegészségügyi illetékesek korábbi közleménye szerint a vizek minősége is változó, ám további akadályt jelent az engedélyeztetés során, hogy a minimális infrastruktúra sem épült ki a tavak környékén.
Az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) a közösségi oldalán is közzétette a figyelmeztetést, hogy tilos a fürdés azokon a helyszíneken, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel, és ahová kitették a „Fürdeni tilos!” táblát. Egyúttal arra biztatnak, hogy csak az erre a célra kialakított helyszíneken csobbanjunk, és arra is figyelmeztetnek, hogy a gátaknál kialakított vízgyűjtők különösen veszélyesek.
Tilos és életveszélyes, mégis sokan szívesen hűsölnek az „érintetlen” tavak, folyók vizében
Fotó: Jakab Mónika
Egy az elmélet, és más azonban a gyakorlat. Jártunkban-keltünkben gyakran láthatunk a tavakban, folyókban fürdőző embereket.
– szögezte le megkeresésünkre Ágoston László, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Rámutatott, a tapasztalat szerint sokan nem veszik figyelembe a tiltást, hiába van a parton a tiltótábla, mégis megmártóznak a tavakban.
Kitért egyúttal arra is, hogy a nyári fürdőzőszezonban, vagyis május 15. és szeptember 15. között rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét. A háromszéki Besenyői- és Rétyi-tavak vize például alkalmas lenne fürdésre, a mintákban nem mutattak ki a megengedettnél több mikroorganizmust, ám nem adhatják meg az engedélyt, mert a többi feltételt nem teljesítik,
Mint a szakember is hangsúlyozta, márpedig mindez befektetést feltételez. Ágoston László szerint valószínűleg azért nem ruháznak be a természetes vizek, fürdőhelyek környékén vállalkozók, mert nem látnak benne üzleti lehetőséget, tartanak tőle, hogy nem térül meg a befektetés.
„Ha mindenki figyelmen kívül hagyja a tiltást, és ingyen fürödnek, félő, hogy nem fizetnének belépti díjat. A természetes vizek mellett általában vendéglők, éttermek nyílnak, kihasználják a helyszín vonzerejét, ám mivel így is működik a vállalkozás, már nem tartják fontosnak, hogy kiépítsék a környéket, elindítsák az engedélyeztetés folyamatát. Szerencsének tartom, hogy a tavak vize legalább közegészségügyi szempontból megfelelő, így nem áll fenn a megbetegedés veszélye, ám a természetes vizekben, ahol nincs felügyelet, a fulladás kockázata is nagyobb” – hívta fel a figyelmet a közegészségügyi hatóság igazgatója.
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
1 hozzászólás