Tilos a csobbanás az erdélyi természetes vizekben – Hiába a jó vízminőség, ha nem megfelelő az infrastruktúra

– magyarázta a Krónika megkeresésére Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Kérdésünkre megerősítette egyúttal, hogy Erdélyben valóban egyetlen természetes tó sem rendelkezik engedéllyel.

Mindenhol jobb a helyzet

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Romániában 2300 természetes és 1150 mesterséges tó van, ám ezek közül csak a tulceai rendelkezik a fürdésre alkalmas besorolással. A többi európai uniós tagországban ennél sokkal jobb a helyzet, Lengyelországban 367 tó rendelkezik engedéllyel, Németországban 1900, és Bulgáriában, ahol négyszer kevesebb tó van, mint Romániában, sikerült négyet engedélyeztetni. Az egészségügyi minisztérium arra is felhívja a figyelmet, hogy

Az engedélyeket különben a közegészségügyi és a vízügyi hatóságok állítják ki. A közegészségügyi illetékesek korábbi közleménye szerint a vizek minősége is változó, ám további akadályt jelent az engedélyeztetés során, hogy a minimális infrastruktúra sem épült ki a tavak környékén.

Az Országos Vízügyi Hatóság (ANAR) a közösségi oldalán is közzétette a figyelmeztetést, hogy tilos a fürdés azokon a helyszíneken, amelyek nem rendelkeznek engedéllyel, és ahová kitették a „Fürdeni tilos!” táblát. Egyúttal arra biztatnak, hogy csak az erre a célra kialakított helyszíneken csobbanjunk, és arra is figyelmeztetnek, hogy a gátaknál kialakított vízgyűjtők különösen veszélyesek.

– szögezte le megkeresésünkre Ágoston László, a Kovászna megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője. Rámutatott, a tapasztalat szerint sokan nem veszik figyelembe a tiltást, hiába van a parton a tiltótábla, mégis megmártóznak a tavakban.

Kitért egyúttal arra is, hogy a nyári fürdőzőszezonban, vagyis május 15. és szeptember 15. között rendszeresen ellenőrzik a víz minőségét. A háromszéki Besenyői- és Rétyi-tavak vize például alkalmas lenne fürdésre, a mintákban nem mutattak ki a megengedettnél több mikroorganizmust, ám nem adhatják meg az engedélyt, mert a többi feltételt nem teljesítik,

Mint a szakember is hangsúlyozta, márpedig mindez befektetést feltételez. Ágoston László szerint valószínűleg azért nem ruháznak be a természetes vizek, fürdőhelyek környékén vállalkozók, mert nem látnak benne üzleti lehetőséget, tartanak tőle, hogy nem térül meg a befektetés.

„Ha mindenki figyelmen kívül hagyja a tiltást, és ingyen fürödnek, félő, hogy nem fizetnének belépti díjat. A természetes vizek mellett általában vendéglők, éttermek nyílnak, kihasználják a helyszín vonzerejét, ám mivel így is működik a vállalkozás, már nem tartják fontosnak, hogy kiépítsék a környéket, elindítsák az engedélyeztetés folyamatát. Szerencsének tartom, hogy a tavak vize legalább közegészségügyi szempontból megfelelő, így nem áll fenn a megbetegedés veszélye, ám a természetes vizekben, ahol nincs felügyelet, a fulladás kockázata is nagyobb” – hívta fel a figyelmet a közegészségügyi hatóság igazgatója.