A zsombolyai cserép fogalommá vált a közép-európai építkezésben
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A zsombolyai tégla- és cserépgyártás több mint másfél évszázados múltját mutatja be a július 24-én megnyílt kiállítás, mellyel hosszú évek óta dédelgetett álma vált valóra a bánsági hely- és ipartörténelem iránt érdeklődőknek. A megnyitón felszólaló Ordódi Árpád nyugalmazott vasúti mérnök, a cserépgyár történetének avatott ismerője a Krónikának elmondta: a Temes megyei kisvárosban nemcsak a gazdaság mozgatórugója volt a Bohn család gyára, hanem szociális és kulturális szempontból is alakította a térség társadalmát. A zsombolyai tetőfedő cserepek pedig több mint harminc évvel a gyártás leállítása után is ismertek és keresettek Európa-szerte.
2026. augusztus 08., 14:212026. augusztus 08., 14:21
2026. augusztus 08., 14:222026. augusztus 08., 14:22
Az egykori Torontál vármegyei, ma Temes megyei kisváros gazdasági életét 1990-ig meghatározó Ceramica cserépgyár (a kommunista rendszer bevezetése, az államosítás után ez volt az üzem román neve) története a 19. század közepére nyúlik vissza. A vállalkozás alapját a Bohn család téglagyára jelentette, amely már az 1850-es években működött.
Bohn István alapította, tőle a fia, Mihály vette át, akik később a sógoraival, Muschong Jakabbal és Schaaf Jakabbal konszernt alapított, és többek között a ma a Vajdasághoz tartozó Nagykikindán, illetve Békéscsabán is gyárat nyitott. A fejlődést nagyban segítette az 1857-ben megépült Szeged–Temesvár vasútvonal, amely közvetlenül a gyár mellett haladt el.
A tégla- és cserépégetéshez használt agyag kitermelése során több alkalommal kerültek elő 20 ezer éves mamutmaradványok is: agyarak, koponyák, comb- és medencecsontok, amelyek ma a zsombolyai líceumban láthatók, de a kiállításon is megtekinthetők,
Sergiu Dema, a Zsombolyai Városi Művelődési Háza igazgatója az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a kiállítás célja, hogy hidat teremtsen a jelen és a múlt között, és bemutassa, miként vált Zsombolya a térség egyik legfontosabb kerámiaipari központjává.
Az agyag kitermelésekor felszínre került mamutcsontok is megcsodálhatók
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A kiállítást a helyi önkormányzat, a Városi Kulturális Központ, a Sever Bocu Sajtómúzeum, a Zsombolyai Fiatalok Egyesülete és a GAL Banat-Vest kistérségi együttműködési csoport közösen szervezte. Nagy segítséget nyújtott az a 24 külföldi önkéntes (Franciaországból, Grúziából, Olaszországból, Moldovából, Litvániából, Romániából, Finnországból, Spanyolországból és Törökországból), akik az Európai Szolidaritási Testület programján keresztül érkeztek Zsombolyára.
Ordódi Árpád nyugdíjas vasúti közlekedési mérnök Zsombolya szülötte, de a szomszédos Gyertyámoson telepedett le, ahol korábban önkormányzati képviselő is volt, RMDSZ-elnök, és aktívan szerepet vállalt a kistérség magyarsága kulturális és közéletének szervezésében. Jelenleg a GAL Banat-Vest együttműködési társulás tiszteletbeli elnöke, s ebbéli minőségében, illetve a történelem elkötelezett híveként kapott szót a kiállítás megnyitóján.
„Ez már régóta tervbe volt véve, de sosem volt kivel megszervezni. A fő érdem Sergiu Demáé, a művelődési ház igazgatójáé, de ha nem lettek volna az önkéntesek, nem tudtuk volna megcsinálni: ők ácsolták a polcokat, állványokat, vályogfalat építettek, sokat dolgoztak” – mesélte az ipartörténeti kiállítás megvalósulásának körülményeit a Krónikának Ordódi Árpád.
Ordódi Árpád a zsombolyai tégla- és cserépgyár történetének ismerője
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
Rátérve a gyárra, elmondta: az 1989-es rendszerváltás utáni években, 1991–1992-ben még működött, aztán leállt a termelés, és bár történtek próbálkozások az újraindítására, mára „már nyoma sincs a gyárnak”.
ahonnan felügyelték ezt az egész műveletet. De azt a területet például, ahol kitermelték az agyagot, teljesen elöntötte a víz” – magyarázta a diákkorában maga is szezonális téglagyári munkásnak számító nyugdíjas vasúti mérnök. Mint mondta, az üzem több volt mint egyszerű gyár.
„Tartozott hozzá egy kultúrotthon, volt bölcsőde, de Bohn Mihály megvásárolt Zsombolyán egy nagy telket, amelyre egy egész városrészt épített ki, amit ma úgy hívnak, hogy Futok negyed. Felparcellázta, 250-300 négyzetméteres telkeket mért ki a munkásainak, akik tíz évre, vagy még többre kötöttek vele szerződést, de abban is segített nekik, hogy az építkezéshez adott téglát, cserepet. Ha véletlenül időközben meghalt az illető, akkor az utódai: a leánya vagy a fia kellett ledolgozza a hátralevő időt” – mesélt a letűnt korok viszonyairól Ordódi Árpád.
Zsombolyán a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 10 179 állandó lakosa van, közülük 619-en vallották magukat magyarnak. Mivel 1459 főnek nem ismert a nemzetiségi hovatartozása, a magyarok aránya így hivatalosan 7,09 százalék. A román–szerb határ mentén fekvő, egykor sváb többségű városban legutóbb 151-en vallották magukat németnek.
Míg a zsombolyai gyár mostanra az enyészetté lett, a kikindai Bohn-üzem utódja a mai napig működik.
– jegyezte meg interjúalanyunk. A zsombolyai gyár fénykorában körülbelül négyezer embernek adott munkát. „Voltam egy ideig állomásfőnök Zsombolyán, és húsz-harminc vasúti kocsit raktak meg naponta téglával és cseréppel. Annak tíz százaléka külföldre ment, főleg a balkáni országokba, de Nyugat-Európába is” – érzékeltette a termelés volumenét Ordódi Árpád.
Apróhirdetésekben, különböző Facebook-csoportokban ma is találni eladó zsombolyai cserepeket. „Sőt olyanokat is, amelyek a 20. század elején, a 19. század végén lettek gyártva. Tehát el lehet képzelni, milyen minőségű dolgokat készítettek ezek az emberek” – egészítette ki Ordódi, majd sorolta, hogy például milyen középítkezésekhez használtak zsombolyai téglát:
„Ezek olyan téglák, amiket nem kell vakolni. Ezeket kétszer égették ki, olyan keményre, mint az üveg. Először kipréselték, kiszárították, majd még egyszer kipréselték olajban, és utána égették ki” – magyarázta az eljárást.
Az „oroszlános” cserép ma is keresett
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
A zsombolyai gyár a legnagyobb tégla- és cserépgyár volt Közép-Európában, és változatos termékskálát kínált: világhírű, hornyolt tetőcserepeket (főként a híres marseille-i típusú és a jellegzetes kúpcserép fazonokat), valamint falazó- és burkolótéglákat.
„A kommunisták levették a jelzést, mert el akartak tüntetni mindent, ami a monarchiabeli időkre emlékeztetett, de látták, hogy nem megy, ezért visszatették az oroszlánt a cserepekre. Voltam egyszer Németországban, Ulm környékén, és amikor mondtam, hogy honnan vagyok, kérdezték, hogy nem onnan származok a Bohn-cserép. Mondtam, hogy de – erre azt mondta az illető, hogy a szüleinek a háza is Bohn-cseréppel van fedve” – idézett fel egy régi történetet Ordódi Árpád.
A zsombolyai cserépgyártás történetét bemutató kiállítás augusztus és szeptember folyamán is megtekinthető a városi művelődési házban, hétfőtől csütörtökig 10–14 óra között, előzetes egyeztetés alapján a culturaljimbolia@gmail.com e-mail címen vagy a +40/778/734–050-es telefonszámon.
Téglainstallációk a kultúrház udvarán
Fotó: Zsombolyai Városi Művelődési Ház
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!