Ügyvédeik az MTI szerint a keddi tárgyaláson azzal érveltek, hogy az állítólagos robbanószerkezethez használatos petárdák senkinek az életét nem veszélyeztették, másfelől a vádiratban leírt bűncselekmény célja nem felel meg a terrorizmusról szóló törvény 32. cikkében meghatározott – az államhatalom megingatására, a lakosság megfélemlítésére, az országos vagy nemzetközi szervek zsarolására irányuló – célok egyikének sem. Miközben a vádirat szerint a két székelyföldi férfi a helyi román közösségre akart ráijeszteni, hogy máskor ne szervezzen katonai parádét a nemzeti ünnepen, az elítéltek jogi képviselői azzal érveltek, hogy ez a célkitűzés nem illeszthető be a terrorizmusról szóló törvényben felsorolt, országos és nemzetközi szintű fenyegetést feltételező meghatározásba. A vádhatóság képviselője ezt megalapozatlannak minősítette. A legfőbb semmítő- és ítélőszék később teszi közzé indoklását, határozatának kivonatában azonban szintén a rendkívüli jogorvoslati kérés megalapozatlanságára hivatkozott.

Az elítéltek hozzátartozói és jogi képviselői abban reménykedtek, hogy a legfelsőbb bíróság eltörli a két székely férfit ötéves börtönbüntetésre ítélő másodfokú ítéletet, és helyben hagyja az őket lényegében felmentő első fokú ítéletet. Sokan azt is elfogadható megoldásnak tartották volna, ha a bíróság felfüggeszti a másodfokú ítéletet, szabadlábra helyezve a két elítéltet, és elrendeli az ügy újratárgyalását. Egyébként az eredetileg április 23-ra kiírt tárgyalás időpontját azután hozták előre április 9-ére, hogy az egyik ügyvéd jelezte, nem alkalmas az időpont.

Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő az ítélet kihirdetése után a Krónikának elmondta, Romániában ezzel kimerült minden jogorvoslati lehetőség Bekéék számára, akik már csak a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulhatnak. A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-színekben mandátumot nyert honatyája hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a kézdivásárhelyi elítéltek börtönben maradnak, holott szabadulásukban reménykedtek. A politikus a börtönben raboskodó Beke és Szőcs családtagjaival együtt részt vett a tegnapi bukaresti tárgyaláson, ahol szerinte „példátlan összevisszaság” uralkodott.

„A háromtagú bírói testületből a főbírónő folyamatosan kérdésekkel szakította félbe az ügyvédeket, nem hagyta, hogy kifejtsék az érveiket, siettette őket. Előbb azt mondták, hogy később hirdetnek ítéletet, aztán megjelent, hogy április 23-án lesz ítélethirdetés, végül szóltak, hogy az tévedés volt, egy másik ügyre vonatkozott, és mégis kihirdették, hogy elutasították az óvást” – idézte fel a történteket Kulcsár-Terza József. A politikus úgy véli, a jogerős ítélet nyomán a magyar közösségnek össze kell zárnia, hiszen nemcsak az ártatlanul elítélt két férfi sorsa, hanem az egész erdélyi magyarság megbélyegzése a tét. Hangsúlyozta, egyeztet még a családtagokkal, és a következőkben döntenek arról, miként tiltakoznak az igazságtalan ítélet ellen.

A legfelsőbb bíróság tavaly általános meglepetést okozott a Bekééket elítélő határozatával, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság korábban megsemmisítette a terrorizmus vádját, és csak annyi börtönbüntetést szabott ki a vádlottak ellen, amennyit vizsgálati fogságban töltöttek.

Különben a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Beke és Szőcs ügyében. Csóti György, az intézet igazgatója március végén – miután meglátogatta a két elítéltet a feketehalmi börtönben – biztosnak vélte, hogy Strasbourgban elmarasztalják a román államot a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérülése miatt. Ez a jog szerinte akkor sérült, amikor a legfelsőbb bíróság a jogerős ítélet kimondása előtt megváltoztatta az egyik vádpontot, és nem adott lehetőséget a vádlottaknak az új vádpont elleni védekezésre.