Közelharc a vírussal. Az erdélyi kórházakban nem olyan kritikus a helyzet, mint máshol, de még messze a járvány negyedik hullámának tetőzése
Fotó: Beliczay László
Háborús állapotok uralkodnak a koronavírusos betegek által megrohamozott romániai kórházakban, és óriási a nyomás az erdélyi egészségügyi intézményeken is, ahol megteltek az intenzív osztályok. A lapunknak nyilatkozó intenzív terápiás orvosok szerint sokan az utolsó pillanatban fordulnak szakemberhez, egyúttal arra figyelmeztetnek: a súlyos betegek közül szinte valamennyi oltatlan.
Bár jelenleg is vannak várakozó betegek, egyelőre nincs nagy baj a Maros Megyei Sürgősségi Kórház intenzív terápiás osztályán, ám dr. Szederjesi János igazgató szerint, ha fennmarad a jelenlegi fertőzöttségi szint, megtörténhet, hogy telítődnek.
A marosvásárhelyi intenzív terápiás orvos a Krónikának elmondta, az intézmény 38 ággyal rendelkezik intenzív terápiás Covid-betegek számára. Ebből 8 van a kórház intenzív osztályán, 30 pedig a moduláris intenzív terápiás osztályon, melyet az orvosi egyetem udvarán rendeztek be, egy sporttermet alakítottak át kritikus állapotú páciensek számára, itt is ventilált betegeket kezelnek. „Ezenkívül a sürgősségi osztályon is állandóan vannak páciensek, akik arra várnak, hogy megürüljön egy hely az intenzív osztályon” – mondta az orvos igazgató, aki szerint ezek már intubálva vannak, s
A marosvásárhelyi egyetemi docens elmondta, ezenkívül megmaradt a non-Covid intenzív terápiás részleg is, mely a 37-ből 30 ágyasra szűkült. „Sajnos a személyzettel elég rosszul állunk, szakfőorvosokból szenvedünk hiányt, ugyanis a 37 helyes intenzív terápiát kibővítettük 68-ra, és ezt nehéz lefedni. Köszönetet kell mondjak az intenzív terápiás rezidens kollégáknak, akik besegítenek, és néha az asszisztens munkáját is végzik. Ugyanis középkádereket is nehéz találni. Alkalmaztunk a külső osztályra pár személyt, de nekik még folyamatban van a betanításuk, így a középkáderekkel még rosszabbul állunk, mint az orvosokkal” – vázolta a helyzetet Szederjesi. Kérdésünkre elmondta,
„Persze lehetne jobb is, de ventilátorok és monitorok is vannak. A gyógyszereket az egészségügyi minisztériumtól kapjuk hetente” – magyarázta. Kérdésünkre, milyen arányban vannak beoltva a súlyos betegek, Szederjesi János közölte: a mostani az oltatlanok hulláma, hiszen
Elvétve akad egy-két beoltott beteg is, tette hozzá, jelenleg a 38 páciens között egy van, aki megkapta a vakcinát, nála a Covid–19 enyhébb formája merült fel, de lélegeztetésre szorul, mivel más társbetegségei is vannak, melyek súlyosbodtak a fertőzés hatására.
Dr. Szederjesi János szerint a betegek túl későn fordulnak orvoshoz, amikor már súlyos az állapotuk. Ezt bizonyítja az is, hogy a legtöbb beteg közvetlenül a sürgősségi osztályról érkezik hozzájuk.
– magyarázta a szakember. Az intenzív terápiás orvos szerint a betegek többsége 60–65 éves vagy idősebb. Bár enyhébb tünetekkel kezeltek gyerekeket is a Covid-osztályon, ezek nem kerültek az intenzív terápiára. Néhány 20–30 éves páciens akadt ugyan, de többnyire más betegségük is volt.
Dr. Szederjesi János kérdésünkre elmondta, náluk is akadt beteg, aki az intenzív terápián kérte a védőoltást, de azt ilyenkor nem lehet beadni. És olyan pácienseik is voltak, akik,
„Nem igazán szoktuk arról kérdezni a betegeket, hogy miért nincsenek beoltva, hiszen legtöbbjük lélegeztetőgépen van, elég a saját problémájuk. Legtöbbjük azért többé-kevésbé érzi, valamit igenis tehetett volna azért, hogy ezt megelőzze” – mondta a szakember. Az intenzív terápiás osztály vezetője szerint eddig nem kellett beteget máshova szállítani helyhiány miatt, sőt más megyéből is fogadtak súlyos betegeket. „Amikor a negyedik hullám kezdődött, Nagybányáról fogadtunk sok pácienst, majd Bukarestből. Az utóbbi időben már nem tudunk sajnos, mivel Maros megyéből is várakoznak az intenzív terápiás ágyakra” – vázolta a helyzetet.
Kérdésünkre, miként tudják ellátni feladatukat a jelenlegi leterheltség közepette, a szakember elmondta, ez attól függ, hol tart most a negyedik hullám. „Ha tovább emelkedik az esetek száma, sajnos megtörténhet, hogy telítődünk” – jelentette ki Szederjesi János. Amennyiben a következő két hétben csökkenés tapasztalható – ahogyan azt remélik –, akkor viszont tartani tudják a frontot.
– osztotta meg aggályait a marosvásárhelyi szakember. Hozzátette, a Maros megyei kórház is kapott egy mobil intenzív terápiás részleget 12 férőhellyel, ezt a héten próbálják megnyitni, hogy bővítsék az intenzív terápiás ágyak számát, így Maros megye szintjén is nő a befogadóképesség. Amikor arról kérdeztük, mit tanácsol a lakosságnak, Szederjesi János kijelentette:
Rámutatott, a nyugat-európai országokhoz viszonyítva nálunk alacsony a beoltottak száma, így most az lenne az egyik nagyon fontos lépés, hogy növeljük a beoltottak arányát. Ugyanis az orvosok látják, hogy a beoltottak a betegség enyhébb formáival megússzák, és
– mutatott rá az intenzív terápiás orvos.
A hazai orvosok szerint a járvány negyedik hullámának legnagyobb kihívása, hogy rengeteg beteg szorul kórházi ellátásra, közülük sokan túl későn fordulnak orvoshoz, amikor már az intenzív terápiás ellátás sem segít. Buzsi Janka szakorvos, a sepsiszentgyörgyi kórház intenzív terápiás osztályának vezetője kiemelten fontosnak tartja, hogy időben elkezdődjön a kórházi kezelés, tapasztalatai szerint ugyanis
„Az időben felismert probléma, elkezdett kezelés megelőzheti, hogy a beteg intenzív terápiára jusson” – szögezte le a szakorvos.
Telítettség. A legtöbb romániai kórházban megteltek fertőzöttekkel az intenzív osztályok
Fotó: Beliczay László
Buzsi Janka veszélyesnek tartja, hogy sokan nem hisznek a járványban, egyszerű hűlésnek tulajdonítják a tüneteiket, otthon kezelik magukat, antibiotikumot szednek, holott a vírusos fertőzés esetén az antibiotikum nem indokolt. Mindezzel hatalmas kockázatnak teszik ki magukat, hiszen ha már annyira súlyosbodik az állapotuk, hogy intenzív ellátásra szorulnak, csökkennek a túlélési esélyek. A sepsiszentgyörgyi kórház intenzív terápiás osztályán a koronavírus-fertőzött betegek túlélési aránya 50–60 százalékos, viszont
A koronavírus nem tipikus tüdőgyulladást okoz, mint korábban, amikor az antibiotikumos kezelés leállította a folyamatot, és regenerálódott a tüdőszövet. Ezúttal a tüdő érellátása érintett, az erek begyulladnak, trombózisok alakulnak ki. Ha a tüdő 80–90 százalékban érintett, nem tudja ellátni a funkcióját, hiába jut bele az oxigén, ha azt nem tudja továbbjuttatni. Ilyenkor a mesterséges lélegeztetéssel is korlátozott eredményt érnek el, hiszen nincs tüdő, amit lélegeztetni lehet.
– fejtette ki Buzsi Janka. Hozzátette, olyan esetük is volt, hogy a beteget 40 napig kezelték az intenzív terápián, vagy két hetet tartották lélegeztetőgépen. Az életét sikerült megmenteni, de teljesen legyengült a szervezete, elsorvadtak az izmai. A koronavírus-fertőzés súlyos formáján átesettek közül sokan életük végéig oxigénfüggők maradnak, hiszen a tüdőszövet fibrózissal gyógyul. Ha valakinek csak egy negyed tüdeje teljesen egészséges, élete végéig szüksége lesz oxigénpótlásra, vagyis nem szűnik meg azzal teljesen a probléma, hogy kigyógyult a fertőzésből.
Buzsi Janka arra is felhívta a figyelmet, hogy az új koronavírus nem feltétlenül csak tüdőgyulladást okoz, hanem több szervi elégtelenséget is, szisztémás gyulladás alakulhat ki a szív-ér rendszerben, a májban, a vesékben.
Buzsi Janka elmondta, megfigyelései szerint a túlsúlyos személyeknél még akkor is súlyos a fertőzés lefolyása, ha fiatalok, ugyanakkor a társbetegségek – a szív-ér rendszeri problémák, a cukorbetegség – hasonlóképpen növeli a súlyos lefolyás kockázatát. A járvány negyedik hullámában változott a koronavírus-fertőzés kórképe, előfordul, hogy hányás-hasmenés jelentkezik, kiszáradás, trombózis, agyvérzés, és a tüdő nem is érintett. „Azt látjuk, hogy elenyésző azon beoltottak száma, akik intenzív terápiás kezelésre szorulnak. Ezért érdemes kérni a vakcinát, ugyanakkor ha jelentkeznek a tünetek, minél hamarabb orvosi segítséget kell kérni, megkezdeni a kezelést” – hívta fel a figyelmet a Krónikának a szakorvos.
Bizalmatlanság, félelem, elzárkózás, várakozás –
Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos, volt megyei kórházigazgató elmondta, a községben más vidéki településekhez hasonlóan alacsony az átoltottsági arány, tíz százalék alatti. Az utóbbi időszakban azonban megnövekedett az oltakozási kedv, főként annak hatására, hogy egyre gyakrabban hallanak az emberek megfertőződött rokonokról, szomszédokról, ismerősökről, illetve olyan halálesetekről, amelyek elkerülhetők lettek volna.
„Minden álhírnek nem dőlnek be az emberek. De kérdezték már például, hogy igaz-e, hogy az AstraZenecától trombózisok alakulnak ki. Mondtam, hogy igen, voltak esetek, de nem ez a jellemző” – fogalmazott Demeter. Kifejtette, a régi, klasszikus oltások esetében is vannak mellékhatások, csak ezek nem annyira gyakoriak, mert egy hónapban tízet adnak be belőlük, a koronavírus ellen viszont több tízezer beadott dózisról hallunk hetente, naponta, tehát gyakoribbak lehetnek a mellékhatások. Hozzátette: azokat, akiknek nem ellenjavallott az oltás, de mégsem kérik, a körülöttük bekövetkező tragédiák fogják meggyőzni az immunizálás fontosságáról.
– hangsúlyozta a háziorvos.
Sztojka Tamás nyugalmazott kászonaltízi háziorvos is hasonló tapasztalatokról számolt be. Kifejtette, már nem kerül kapcsolatba olyan sok lakossal, mint aktív éveiben, de továbbra is naponta fordulnak hozzá különböző kérdésekkel. „A legrosszabb a nagyfokú bizalmatlanság, hitetlenség az oltással és a betegséggel szemben. Utóbbi sokak szerint el van túlozva, előbbitől meg félnek, mert sok rémhírt olvastak a témában. Hiába mondom, hogy fontos az oltás, mert nem hiszik el” – fejtette ki. Hozzátette, akkor orvosi tanács nem is kell, sőt orvos sem kell, szomorú és dühös, hogy pályája végén azzal kell szembesülnie, hogy a székelység ennyire hitetlen.
A bizalmatlanság okáról Sztojka azt mondta, kezdetben azt hitte, az iskolázottsági szinttel, a tudatlansággal lehet összefüggésben az oltásellenesség. Később azonban találkozott olyan magas iskolázottságú személyekkel, akik megtagadták az immunizálást, illetve olyan „egyszerű emberekkel” is, akik az orvosi ajánlásokra hallgatva beoltatták magukat. „Valahol nagyon nagy mulasztások vannak. Biztosan az oktatási rendszerben is keresendő az ok, de a média is befolyásol: sokan a megbízható források mellett elmennek, és csak a szemetet olvassák. Ezen a szelektív tudatlanságon rövid időn belül nem tudunk segíteni, nem tudjuk egyik napról a másikra felvilágosítani az embereket, meg van, aki nem is akarja, ezért szigorú fellépésre van szükség” – mutatott rá Sztojka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!