Tarolna a Fidesz Erdélyben

A honosított erdélyi magyarok legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek a 2014-es magyarországi országgyûlési választásokon, azt pedig a Fidesz–KDNP nyerné – derült ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Kettõs állampolgárság – többségi és kisebbségi viszonyok Romániában címû elõadásán ismertetett felmérésekbõl. A kolozsvári magyar fõkonzulátuson megszervezett eseményen Horváth István, az intézet elnöke, Kiss Tamás és Barna Gergõ kutatók mutatták be legfrissebb kutatásaik eredményét. A kolozsvári kisebbségkutató intézet által júniusban végzett, csütörtökön este közzétett kutatás rámutat: a jövõ májusi anyaországi megméretésen várhatóan 70–80 ezer, magyar állampolgársággal is rendelkezõ erdélyi voksol majd, ami legfeljebb egy képviselõi mandátumra lesz elegendõ. A megkérdezettek 25 százaléka nem tudja vagy nem árulta el, kire szavazna, ugyanakkor a pártpreferenciával rendelkezõk 86 százaléka a Fideszt, hat százaléka az MSZP-t, négy a Jobbikot, két százaléka pedig az Együtt 2014-et támogatja.  Kiss Tamás szociológus elmondta, eltérõen viszonyul a magyarországi és a romániai társadalom a kettõs állampolgársághoz. Miközben a román nemzetiségû megkérdezettek 71 százaléka még az ingyenes egészségügyi ellátást is biztosítaná az újdonsült külhoni román állampolgároknak, ugyanezt a külhoni magyaroknak csak a magyarországi lakosság harmada. A felmérésbõl kiderül, hogy a románok kettõs mércével mérnek a témában: a román állampolgárság kiterjesztését alig tíz százalék ellenzi, az erdélyi magyarok anyaországi honosítását viszont már a megkérdezettek 36 százaléka. A szociológus szerint ez az arány nem magas ahhoz képest, hogy hányan utasítják el az anyanyelvhasználat, valamint az anyanyelvû oktatás jogát.

Kelemen és Orbán a legnépszerûbb

A kincses városban ismertetett másik közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyarok többsége (78,8 százalék) Kelemen Hunorban, az RMDSZ elnökében bízik leginkább, a második helyen Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerepel 77 százalékkal. Õket Borbély László, az RMDSZ alelnöke, Tõkés László EP-képviselõ és Traian Bãsescu román államfõ követi; a válaszadók 15–16 százaléka bízik Victor Ponta román miniszterelnökben, Mesterházy Attila MSZP-elnökben és Bajnai Gordonban, az Együtt-PM vezetõjében. A pártopcióval rendelkezõ biztos szavazók körében az RMDSZ a magyar szavazatok 75,7 százalékára, továbbá parlamenten kívüli ellenfelei közül az Erdélyi Magyar Néppárt 12,3, a Magyar Polgári Párt pedig három százalékra számíthat, ha külön indulnak a jövõ évi európai parlamenti választáson.

A 2014-es magyarországi országgyûlési választásokon várhatóan 65–80 ezer kettõs állampolgársággal rendelkezõ erdélyi magyar vesz majd részt, akik legfeljebb egy mandátum sorsáról dönthetnek – hangzott el Barna Gergõ kutató elõadásában. Mint kifejtette, jövõ év júniusára várhatóan mintegy 260 ezer szavazó korú erdélyi magyar szerzi meg a magyar állampolgárságot, ám csupán 25–30 százalékuk fog voksolni. Mint hangsúlyozta, a részvétel jelentõs mértékben függhet attól, hogy megszervezik-e a szavazólapok begyûjtését, vagy a szavazóknak kell azt eljuttatniuk a megfelelõ helyre.

Átpolitizált kérdés

Horváth István elõadásában rámutatott: a romániai közvéleményben meglepõen magas a kettõs állampolgárság átpolitizáltságának mértéke, a felmérések során a megkérdezettek alig 4–5 százaléka tanúsított érdektelenséget a kérdés kapcsán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy lényeges eltérés tapasztalható a magyarországi és romániai közvélekedés között, amikor a külhoniak állampolgársággal együtt járó jogairól van szó. Míg Romániában a megkérdezettek 71 százaléka azt sem kifogásolná, hogy ingyenes egészségügyi ellátásban részesüljenek a határon túliak, addig Magyarországon jóval nagyobb az elutasítás.

A jóléti sovinizmus mértéke a 2004. december 5-ei magyarországi népszavazás óta szemernyit sem változott, derült ki. Kiss Tamás szerint ennek részben az az oka, hogy a magyar nemzet kulturális egységét hirdetõ diskurzussal szemben több ellendiskurzus van jelen. Mint részletezte, ez kifejezetten magyar sajátosság, máshol nem tapasztalható. Utóbbiak az etnikai és polgári nemzettudat elkülönítésére építenek, a magyar baloldali értelmiség az állampolgársági patriotizmus fogalmát állította szembe az etnikai alapú patriotizmussal. Értelmezésükben elõbbi befogadó, utóbbi pedig kirekesztõ, szélsõséges patriotizmus. A megosztottság másik oka, mondta a szakember, hogy a magyarországi társadalom a Kelet–Nyugat-lejtõn pozicionálja magát, fölénytudata van a tõle Keletre található országok polgáraival szemben, miközben a romániai társadalomra ez nem jellemzõ.