Cătălin Baba arra figyelmeztetett, hogy a MOGYE szenátusának mandátuma február végén lejárt, Constantin Copotoiu rektor megbízása pedig március végén ér véget.
A néhány héttel korábban, a magyar tagozat képviselőinek távollétében megtartott rektorválasztás törvénytelen, mivel az egyetem chartáját az oktatásügyi minisztérium nem hagyta jóvá – szögezte le a szaktárcavezető.
„A charta ügyét a MOGYE szenátusa az igazságszolgáltatással oldatná meg, és ez tűnik az egyetlen megoldásnak addig, amíg nem létezik egy, az egyetem multikulturális jellegét tükröző charta, amelyet előbb a szenátus, majd a minisztérium is jóváhagyott” – mondta Cătălin Baba.
Csak a minisztérium által is jóváhagyott charta elfogadása után lehet kiírni a rektorválasztást a MOGYÉ-n, ezen pedig mind a román, mind pedig a magyar oktatóknak is részt kell venniük – mondta.
Ha a MOGYE nem oldja meg a vezetői folytonosság biztosítását, katasztrofális helyzet alakul ki, mivel a rektor törvénytelenséget követ el, ha mandátumának lejárta után is aláír hivatalos dokumentumokat, az egyetem által kibocsátott okleveleket a bíróság érvénytelenítheti – hangsúlyozta Baba. Ennek a helyzetnek az elkerülésére a MOGYE szenátusának javasolnia kell egy olyan személyt, akinek hitelutalványozó és hivatalos aláírási joga van.
| A Pro Europa Liga álláspontja szerint a MOGYÉ-n kialakult helyzet egy „feszültségkeltő, olcsó méltatlan trükközés” eredménye, amelyért kizárólag az egyetem vezetését és szenátusát terheli felelősség – jelentette ki szerdán, sajtótájékoztatón Smaranda Enache, a civil szervezet társelnöke. A MOGYE vezetősége és szenátusa nem tartotta tiszteletben az egyetem multikulturalitására vonatkozó törvényes előírásokat majd az egyetemi autonómiával takarózva próbálják rejtegetni a „rosszindulatot és a törvénytelen döntéseket”. Ezért a kormánynak a közvitára bocsátott határozattal kellett közbelépnie – hangzott el a sajtótájékoztatón – noha nem az a normális, hogy a magyar kart kormányhatározattal hozzák létre Bukarestből, ehelyett az egyetem szintjén kellene rendezni az ügyet. „Az egyetemnek meg kell tartania multikulturális jellegét, mivel ez a jelenlegi romániai társadalom értékeinek következménye. A multikulturalitás nem szeparatizmust, hanem esélyegyenlőséget jelent” – jelentette ki Smaranda Enache. A Pro Europa Liga szerint az RMDSZ-nek már korábban rendeznie kellett volna a MOGYE magyar tagozatának ügyét, nem kellene választási témaként kezelnie azt. „Addig halasztották, amikor választási üggyé vált, a többi magyar politikai alakulat nyomására” – fogalmazott Smaranda Enache. |
Kompromisszumos, de elfogadható megoldásnak nevezik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar pedagógusai a kedden közvitára bocsátott kormányhatározatot, melynek alapján eredeti kéréséhez képest nem egy önálló magyar tagozat, hanem egy új kar létrejöttéről rendelkezik.
„Ez még mindig nem az, amit mi, magyar oktatók kértünk. Viszont egy olyan kompromisszumos megoldás, amire építeni lehet – nyilatkozta a Krónikának Nagy Örs, aki e hónap végéig az egyetem megbízott rektorhelyettesi tisztségét tölti be. Az egyetemi professzor azonban nincs meggyőződve afelől, hogy a kormány a tíznapos közvita után nem eszközöl olyan módosításokat, melyek az anyanyelvű oktatás rovására mennének.
Rámutatott: a kormány tervezete nem tesz említést az anyanyelvű fogorvosi oktatásról. Ennek a magyarázata roppant egyszerű: nincsenek pedagógusok. „Nagyon kevés oktató van, sem a magyarok, sem a románok nem jelentkeznek a meghirdetett állásokra. De miért is jelentkeznének a havi hét–nyolcszáz, legfeljebb ezer lejért, amikor fogorvosként sokkal jobban el tudnak helyezkedni, és ennek az összegnek a többszörösét meg tudják keresni” – értékelte a helyzetet Nagy Örs.
Szerinte nemcsak a magyar nyelvű, de a román nyelvű fogorvosi szakoktatás is szenved. A tanárok pótlása érdekében a fogorvosi kar kénytelen volt az általános orvosi kar és a gyógyszerészeti kar tanerőit is bevonni az oktatási folyamatba. A magyar tanárok szószólója, Szabó Béla egyetemi professzor rámutatott: a magyar kar is külön adminisztratív egységet jelent, melynek külön dékánja és dékánhelyettese van. Kompromisszumot emleget Cătălin Baba oktatásügyi miniszter is.
A tárcavezető azonban az egyetemi illetékeseket teszi felelőssé azért, hogy a mai napig nem sikerült egyezségre jutniuk, törvényes chartát elfogadtatniuk és a választásokat megszervezniük. A tárcavezető az egyetem megbízott rektorának, Constantin Copotoiunak a tudtára adta, hogy a MOGYE sorsával játszik, ha továbbra is elmulasztja az intézmény alapdokumentumának az átírását, s ha nem szervez új, törvényes választásokat. Cătălin Baba újra megerősítette: a minisztérium nem ismeri el Leonard Azamfirei megválasztását a rektori tisztségbe.
A kormány lépése újabb elégedetlenségi hullámot váltott ki a román politikai körökben. Mircea Duşa, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőházi frakcióvezetője közölte: a kormányrendeletet megtámadják az alkotmánybíróságon, amint megjelenik a Hivatalos Közlönyben, az Ungureanu-kormány ellen pedig bizalmatlansági indítványt adnak be. A miniszterelnök döntése a Demokrata-Liberális Párt (PDL) egyes politikusaiban is elégedetlenséget váltott ki. Doru Oprişcan, a PDL Maros megyei alsóházi képviselője a tegnap megerősítette a sajtónak korábban tett bejelentését, miszerint amennyiben saját kormánya engedményeket tesz a magyaroknak, ő lemond a 2008 őszén szerzett mandátumáról.
Az egyetemen érezhető a feszültség a diákok körében. Ezt vallotta lapunknak Hlavathy Katalin, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke is, de folyosói hangoskodásokról, veszekedésekről számolt be Nagy Örs orvosprofesszor is. „Odáig még nem jutottunk, hogy ne köszönjünk egymásnak, azonban érezni, hogy a felek között már nincs bizalom. Kár, mert mindez az egyetemi közösség rovására megy” – állítja a helyettes rektor. A bizalom hiányát jelzi a román diákok reakciója is. A diákliga vezérei úgy érzik, a kormányfő és tanügyminisztere elárulta őket.
„A kormány tervezete rossz, és a szeparatizmust támogatja, ami a minőség rovására mehet. Mindannyian vesztesen kerülünk ki: románok, magyarok egyaránt” – vélekedett Nucu Marica. A diákszervezet alelnöke tegnap húsz olyan esetről számolt be, melynek során román társai más egyetemekre való átiratkozási szándékukat jelezték.
A MOGYE-n uralkodó ellenségeskedésről szól az az etikai kivizsgálás is, amelyet Constantin Copotoiu leköszönt rektor kért azon tanárok ellen, akiket január 25-én Schmitt Pál magyar államfő kitüntetett Budapesten. A Minodora Dobreanu által vezetett testület tegnapra írásban kérette az állítólagosan igazolatlanul hiányzó tanerők álláspontját.
„Ez is egyetemünk vezetőségének a jóindulatát és eleganciáját tükrözi” – jellemezte a rektor által indított eljárást lapunknak a Sándor-palotában kitüntetett Szabó Béla. Mint ismeretes, az általános orvosi kar időközben elbocsátott helyettes dékánja az erdélyi magyar nyelvű orvosképzés elősegítéséért és annak jövőjéért folytatott tevékenysége elismeréseként a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át. A rektor és a szenátus román tagjai azért támadták ki Szabót és a vele részt vevő magyar oktatókat, mert kettőjük kivételével a többi úgymond munkaidőben utazott Budapestre.
„A rektor úgy tesz, mintha szórakozni mentünk volna Pestre, és nem az egyetem hírnevét is öregbítő elismerést átvenni. Kérdem én, amikor ő utazik egy hivatalos helyre, magát is hiányzónak írja be?” – tette fel a kérdést Szabó egyik kollégája, Ábrám Zoltán. Szerinte sokkal hasznosabb lenne, ha az etikai bizottság Copotoiu és társai plagizálási ügyeit vizsgálná.
Félreértették a bukaresti hírügynökségek a szavaimat, én ugyanis nem mondtam, hogy a marosvásárhelyi magyar diákok akartak utcára vonulni a MOGYE ügyében. Én a diákokkal nem beszéltem erről, emiatt nem is róluk nyilatkoztam – pontosította tegnap a Krónikának Kelemen Hunor a lapunk tegnapi számában a Mediafax alapján közölt információt. Az RMDSZ elnöke elmondta: a szövetséghez marosvásárhelyi és Erdély más vidékein élő magyaroktól érkeztek jelzések, hogy miért nem szervez tüntetést a magyarság is, miért nem viszi ki az embereket az utcára az RMDSZ is. Kelemen Hunor leszögezte: a politikát nem szabad az utcára vinni.
A tanügyi törvény alapján technikai okok miatt nem lehet létrehozni az önálló magyar kart a MOGYE-n – írja az Adevărul. A bukaresti napilap szerint a törvény kimondja: minden öt hallgatóra kell jutnia egy oktatónak, és a karok szétválasztása esetén a magyar oktatók alacsony létszáma miatt ezt az arányt nem lehet betartani. Az Adevărul szerint a MOGYE 4500 hallgatója közül 1750 magyar nemzetiségű, a magyar oktatók létszáma 161. A jelenlegi román, magyar és angol oktatást biztosító egységes karon megfelelő az oktatói létszám.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Látogatottsági adatok