Pakolás. Balról Györgyfalva iskolája, jobbról az óvoda épülete
Fotó: Páva Adorján
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét. Hiszen a magyar állami támogatásból megépült óvoda szomszédságában román állami finanszírozással fogtak neki az iskolaépület felújításának-bővítésének. Riportunkban bemutatjuk a 4,2 millió eurós projektet, az ideiglenes konténeriskolát. Soós Sándor alpolgármester azt is felvázolja, hogyan válhat Györgyfalva a kolozsvári kínálattal is vetekedő kistérségi magyar oktatási központtá.
2026. május 08., 08:012026. május 08., 08:01
Szűk két óra alatt el lehet költöztetni egy általános iskolát – ezt mondatja a tapasztalat Györgyfalva közösségében. Ugyanis múlt héten néhány tucat szülőnek, pedagógusnak és kisdiáknak nagyjából ennyi időbe telt áthordani a Kolozsvár melletti település tanintézetének bútorzatát a Falu kútja melletti sportpályára. Ahol akkor már az utolsó simításokat végezték a konténerekből kialakított új „iskolában”, az első, hétfői tanítási nap előtt.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a györgyfalvi közösségnek már komolyabb tapasztalata van a suliköltöztetésben, hiszen tavaly nyáron, a tanév utolsó napján egyszer már elköltöztették az iskolát – majd ősszel vissza. A romániai viszonyokat hűen tükröző történések láttán tavaly sokan háborogtak, jó néhányan pedig megvetéssel legyintettek, mondván:
A két épület a hátsó udvarról nézve
Fotó: Páva Adorján
A pesszimizmus érthető, hiszen az elmúlt évtizedekben annyi, de annyi mindent ígértek Györgyfalván, hogy sok falubeli már nehezen hisz el bármit is. Még akkor is, ha látja. Pedig ma már van mit látni: vége az elszigetelt zsákfalu világnak, hiszen
Pedig még másfél évtizeddel ezelőtt is nehézkesen lehetett megközelíteni a népművészetéről és helyi termelőiről nevezetes falut. Persze
Manzárdosítják a régi iskolaépületet és új szárnyat építenek hozzá (látványterv)
Fotó: RMDSZ
De azért már látszik valami…
Főleg az új györgyfalvi óvoda esetében. Ami gyakorlatilag mindent elmond egy település, egy közösség jelenéről, és főleg jövőjéről. A 2019-ben átadott épületet a magyar óvodafejlesztési program keretében, a magyar kormány támogatásával valósították meg. Már akkor 50 gyerek járt az oviba – most pedig már csaknem 80.
RIPORT – Erdély egyik legmodernebb óvodaépületével gazdagodott Györgyfalva. A szerdán átadott Kolozs megyei ingatlan magyar kormánytámogatásnak köszönhetően épült fel a régi helyén, mégpedig különleges körülmények között.
Az új épület egyazon udvaron áll a helyi általános iskolával, amely természetesen túlnyomórészt a szomszédos oviból „táplálkozik”. És utóbbi olyan jól ellátta az elmúlt években, hogy
a jelenlegi tanévben az előkészítő osztály az oviban, a hatodik pedig az udvaron, egy konténerben kapott helyet, miközben a tanárok egy kis raktárszobába húzódtak...
Hétfőtől a konténeriskolába járnak a györgyfalvi gyerekek
Fotó: Páva Adorján
Nem csoda, hogy egyre égetőbb lett az iskolafelújítás, -bővítés ügye. Amelynek terve öt éve „szökkent szárba”. Soós Sándor alpolgármester jól ismeri, végigkísérte a folyamatot: először a román polgármester tanácsadójaként, azután községmenedzserként, most pedig Gabriel Costea elöljáró megválasztott helyetteseként képviseli Györgyfalva érdekeit a román többségű községközpont, Erdőfelek polgármesteri hivatalában.
Az iskolafelújítás ügyében az Országos Beruházási Társaságnál (CNI) nyílt lehetőség benyújtani a támogatási kérelmet. Soós Sándor szerint a folyamat rendkívül bonyolult volt: rengeteg lépést kellett megtenni, többször változtatni kellett egy-egy jogszabály módosítása miatt, amely a teljes dokumentációra kihatott, ilyenkor az összes iratot újra láttamozni kellett.
Tudtuk már 2022-ben, hogy ez megtörténik, hiszen a gyereklétszám évről évre nőtt, és a korábbi összevont osztályokat sorra különállók váltották fel” – avatott be.
A régi iskolaépület 55 éve szolgálja a közösséget
Fotó: Páva Adorján
Eredetileg az első elképzelés az volt, hogy a meglévő iskolaépületet – mely az 1970-es évek elején épült – úgy bővítsék, hogy még egy emeletet kapjon, és így legyen meg a szükséges osztályszám. Egy általános iskola legalább 9 termet feltételez, előkészítő osztálytól nyolcadikig. Györgyfalván azonban csak 7 osztálynak tudtak külön helyet biztosítani, azt is úgy, hogy a tanári egy kis raktárhelyiségbe „szorult”.
„De akkor Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes volt, és arra bátorított minket, hogy egy nagyobb volumenű munkának fogjunk neki:
– eleveníti fel a Krónikának.
Letűnt korok. A kinti fabudik helyén új iskolaszárny, tornaterem épül
Fotó: Páva Adorján
A CNI részéről már két éve meglett a jóváhagyás nemcsak a régi épület felújítására, hanem egy új szárny építésére is. Az akkori terv szerint tavaly kellett volna elkezdődjön az építkezés – először márciusról, majd júniusról volt szó –, de a gazdasági helyzet miatt nem adták ki az építkezési rendeletet, és ez elhúzódott.
„Azt mondták, hogy nem vonják meg a támogatást, hanem csak tolódik az elkezdési idő. Mostanra sikerült elérni, hogy már minden kapu megnyílt, és márciusban ki is adták az építési rendeletet, ami szerint 15 hónapon belül kéne elvégezni a munkálatot” – tájékoztat Soós Sándor. A kivitelező gyakorlatilag hétfőn vette át a munkatelepet, és a mostani tervek szerint jövő év szeptemberben adja át az új iskolát, tehát a 2027-es tanévkezdésre meg kéne legyen – hogyha valami olyan „országos dolog” nem jön közbe, mint amire sajnos már volt példa tavaly.
Az új iskolaszárny helye
Fotó: Páva Adorján
És a mostani, bizonytalan, kormányváltós politikai helyzetet figyelembe véve nem lehet azt mondani, nem lehet kizárni, hogy már nem lesz ilyen.
A jelenlegi épületet statikailag megerősítik, lesz rá még egy emelet: manzárdosítják. Ugyanakkor egy teljesen új szárny is fel fog épülni, ahol tornaterem, laboratóriumok, öltöző és minden egyéb szükséges terem meglesz, könyvtár, ebédlő is. Ugyanakkor az épület felújítási tervében benne van a teljes felszerelés, ami magában foglalja a bútorzatot, a számítástechnikai labor felszerelését, stb. Teljesen új fűtési és villanyhálózat lesz új berendezéssel, illetve napelemeket is telepítenek a minél inkább önfenntartó energiaellátás biztosítása érdekében.
Náluk a labda. A kivitelezők átvették az épületet
Fotó: Páva Adorján
A mostani helyzet szerint minden korosztályból egy-egy osztálynyira van szükség, tehát kilenc osztályteremre. Soós Sándor megjegyzi: egyelőre csak a magyar vonalról van szó, eddig nem volt igény román tannyelvű oktatásra.
– jelenti ki. Hiszen a nemrég még csaknem színmagyar faluban – a Kolozsvár közelsége miatt elindult kiköltözési hullámmal – igencsak megnőtt a románság aránya az elmúlt években: miközben egy évtized alatt 1000 főről 1300-ra ugrott a lakosság lélekszáma, magyarok valamivel több, mint ezren élnek Györgyfalván. Ugyanakkor a frissen beköltözött románság jelentős része továbbra is csak „alvóvárosként” tekint a falura.
Remélik, hogy jövő őszig elkészülnek a munkálatokkal
Fotó: Páva Adorján
A román vonal esetleges beindítása már csak azért sem valószínű a helyi oktatási intézményben, mert hamarosan elkészül a kolozsvári Borháncs negyedben, a Györgyfalva felé vezető kijárat közelében újonnan épülő oktatási központ, ami „el fogja szippantani” a környékről a gyerekeket.
„Mi azt szeretnénk – és ebben is elkezdtünk már tárgyalásokat –, hogy ne szippantsa el a magyar gyerekeket is.
Hiszen mi is azt is szeretnénk, hogy hosszú távon ne csak a györgyfalviaknak adjunk helyet az iskolában, hanem a környék gyermekeinek is. Tehát Ajtonból, a kolozsvári Borháncs negyedből, de akár Patáról is, a környéken található településekről ide jöhessenek iskolába a magyar gyerekek. Legyen egy kisrégiós központ az iskola” – mutat rá a középtávú tervekre Soós Sándor.
Sok zöldterület elvész, de így is marad a diákoknak
Fotó: Páva Adorján
De van elég tennivaló a jelenben is. Sokáig kérdés volt, hogyan lehet megoldani a munkálatok ideje alatt az oktatást, és végül a település „központjában”, a Falu kútja melletti sportpályán felépített konténerosztályok mellett döntöttek.
Tehát az volt a döntés, hogy teljesen átadjuk az épületet a munkálatok ideje alatt” – ismerteti az alpolgármester.
Belül is teljesen felújítják a györgyfalvi iskolát
Fotó: Páva Adorján
Sok egyeztetés zajlott a szülőkkel, az iskola vezetőségével, a polgármesteri hivatallal, a tanfelügyelőséggel, hogy a felújítás-bővítés ideje alatt hol tanuljanak a gyerekek. Az egyik lehetőség az volt, hogy Erdőfelek községen belül más faluba vigyék busszal a gyerekeket. A másik, hogy a helyi kultúrotthont alakítsák át iskolának.
„De ezek mind olyanok voltak, ami mellett több volt a negatív, mint a pozitív érv, és ezért döntöttünk úgy, hogy konténeriskolát építünk fel Györgyfalva központjában, a jelenlegi sportpályán” – mondja a faluban élő politikus, aki ugyanakkor szülőként is „érintett”.
A konténeriskola kialakításakor figyelembe kellett venni az összes olyan előírást, amelyek egy iskola működését szabályozzák. Kezdve az egy gyerekre jutó légköbmétertől, a biztonsági és higiéniai előírásokon át a konkrét oktatási igényekig: mindent a semmiből kellett kialakítani, megvalósítani.
A költöztetésben szülők, pedagógusok, kisdiákok is segédkeztek
Fotó: Páva Adorján
És eközben komoly költségekről is beszélünk, amelyeket a helyi önkormányzatnak kell állnia. Jelentős összeg a bérleti díj. Egy osztály két vagy három konténer összeillesztéséből alakult ki, mindegyik ablakokkal, padlózattal, elektromos fűtő- és hűtőberendezésekkel van ellátva.
De a bérlésen kívül maga a felépítés, tehát a szállítás, a darumunkálatok, a járda- és parkoló-kialakítás, az áram-, víz-, szennyvízhálózat kiépítése, bekötése is rengeteg pénzbe került.
Megkérdeztük, a román többségű község önkormányzata hogyan viszonyult ehhez a nagy kiadáshoz, nem volt-e nehéz elfogadtatni a helyi tanácsban (a polgármesterrel együtt 14 fős testületben hárman RMDSZ-esek, heten a polgármestert is adó Nemzeti Liberális Párt politikusai, PNL–RMDSZ-koalíció irányít).
Utolsó csengetés. Eljött a felújítási munkálatok nagy napja
Fotó: Páva Adorján
„Nem volt probléma, mert a polgármesternek és a helyi tanácsnak is prioritása az oktatás, az volt az elmúlt mandátumban és most is az. Odafigyeltünk arra, hogy az óvodák, iskolák megkapjanak minden támogatást ahhoz, hogy fejlődjenek és ezáltal versenyképesek legyenek a kolozsvári oktatási intézményekkel. Van még mit behozni” – fogalmaz Soós Sándor, főleg a feleki román iskolára gondolva.
Úgyhogy itt van egy kicsi eltolódás, de Györgyfalván és Feleken is támogatja az oktatást a polgármester és a helyi tanács, tehát nem volt probléma elkülöníteni ezt az összeget” – közli az alpolgármester.
Ugyanakkor remélik, hogy ez az ideiglenes györgyfalvi helyzet nem nyúlik át a 2027/2028-as tanévre is, mert az bizony további pluszköltségeket generál – és itt nem csak a konténerbérlésről van szó. Hiszen az említett összegeken kívül rezsiköltség is lesz, ami jelentős teher, ugyanis a hidegben elektromos árammal fűtik ki a konténereket, nyáron pedig klímával hűtenek.
A konténeriskola a tágas sportpályán épült fel
Fotó: Páva Adorján
Mindenesetre most úgy tűnik, hogy Györgyfalva a hosszas elszigeteltség, elhanyagolás után igen kiváltságos helyzetbe került, főleg az oktatás terén, hiszen korábban új óvoda is épült. Azt viszont a magyar állam – akkori árfolyamon – mintegy 650 ezer eurós támogatásából valósították meg.
Ehhez csatlakozik, „nő fel” a román állam is, ráadásul nemcsak felzárkózik, hanem alaposan túl is szárnyalja a magyar kormány támogatását – igaz, „nem csak úgy, magától”. Hiszen egyértelmű, hogy mindehhez a román kormánykoalíció magyar tagja, az RMDSZ bukaresti jelenléte, hathatós lobbija, döntéshozatali szerepe is elengedhetetlen volt.
Mely óriási nyereség a helyieknek, ugyanakkor jócskán túlmutat a lokális hozadékon, és Erdély-szerte példaként szolgálhat az élő, élni akaró közösségek számára.
Zöld területben nincs hiány a „kontik” mentén sem
Fotó: Páva Adorján
Ugyanakkor természetesen elsősorban Györgyfalva nyer belőle a leginkább. Hiszen mindkét épület modern és gyermekbarát lesz, az oktatási feltételeknek, körülményeknek teljesen megfeleltetve. Ez pedig nagyon növeli a vonzerejét is a györgyfalvi oktatásnak.
„Most oda jutottunk, hogy a szeptemberben kezdő előkészítő osztály 20 fős lesz, ez a rekord, amit el tudtunk érni” – büszkélkedik Soós Sándor. Aki szerint nagyon sokat számít az, hogyan néz ki egy épület akkor, amikor a szülő eldönti, hogy a gyerekét hova fogja íratni. Erről tanúskodnak a kolozsvári példák is: ahol felújítottak, ott megnőtt a gyereklétszám.
Az osztályok többsége két-három konténerből állt össze
Fotó: Páva Adorján
Ezt történik most Györgyfalván is, ahol az új óvoda nemcsak a helyieket győzte meg, hogy ne hurcolják Kolozsvárra a kicsiket, hanem a környékről, még a Borháncs negyedből is ide hoznak gyerekeket, sőt helyi román családok is úgy döntöttek, a magyar tannyelvű györgyfalvi oviba adják gyermeküket a minőség láttán (természetesen a kicsikkel románul is beszélgetnek az óvónők).
Ekkora létszámú gyerek volt még az óvodában régebben, amikor még Györgyfalva a kommunista időkben jóval magasabb lélekszámú volt, de
„Nagyon fontos, odafigyelünk arra, hogy a szülőknek meglegyen a kényelme, hogy a munkából ne kelljen mindig elrohanni, hogy kivehesse a gyereket: reggeltől délután ötig lehetőség van az óvodában és az iskolában is otthagyni a gyereket. Ezért is lett vonzó a györgyfalvi óvoda is és az iskola is” – vélekedik az alpolgármester.
Egy dupla konténeres osztály belülről
Fotó: Páva Adorján
Azért az elmúlt időben a gazdasági helyzet miatt kevesebb fiatal család vásárolt Györgyfalván telket, mint az előző időszakban. Az sem mellékes, hogy a falusi házak négyzetméterenkénti átlagárait tekintve Erdőfelek az ország második legdrágább községévé vált, és Györgyfalva nem nagyon húzza lefelé az átlagot...
Az osztályok jól elférnek
Fotó: Páva Adorján
Tehát valószínűleg a gyereklétszám tetőzött, enyhén csökkenni fog a következő években, de reménykednek abban, hogy az új iskolaépület majd vonzó lesz a környékbelieknek, főleg az ajtoniaknak. A szomszédos, román többségű faluban – mely községközpont – erős magyar közösség él, ahol van magyar tannyelvű óvoda, de iskola nincsen. Ezért népszerűsíteni fogják ott is a leendő iskolát.
– vázolja a legfőbb távlati célokat Soós Sándor.
A nagyobb gyereklétszám nagyobb tanári gárdát is eredményez: több szaktanárt lehet bevonzani, hogy egy pedagógusnak ne kelljen több tantárgyat oktatnia. Ősztől két újabb szaktanár érkezik. A jelenlegi gyereklétszámot tekintve az elemiben nincsen gond, még a 6-7-8. osztálynál kérdőjeles, jóváhagyják-e kisebb létszámmal is a különálló osztályokat.
A konténeriskolát múlt héten készítették elő a hétfői kezdésre
Fotó: Páva Adorján
Az előrelépéseket tekintve Soós Sándor aláhúzza: az oktatás fejlesztése során általában nem is a pénz megszerzése a legnehezebb, hanem az a legfőbb kérdés, hogy van-e elég ember, van-e elég gyerek.
Hogyha lehet azt mondani, hogy egy közösség él, én azt mondom, hogy a mi közösségünk virul” – érzékelteti a pozitívumokat.
Elég csak egy példa minderre: miközben a konténeriskola a sportpályára épült, a Györgyfalvi Szülők Egyesülete és a helyi Györgyfocifalva futballközösség tagjai focipálya-építésnek fogtak neki a falu szélén – önerőből. A helyi vállalkozók, lakosok, egyesületek, intézmények által munkagépekkel és munkaórákkal támogatott, pénzadományokból megvalósítandó projektnek köszönhetően nyárra kész lehet a pálya.
hogy akkor legyen megfelelő iskola, óvoda és egyéb háttér” – szögezi le az alpolgármester.
A gyermekek számára különleges élmény a helyszínváltás
Fotó: Páva Adorján
Szintén civil kezdeményezésként indult el, hogy majd a kultúrotthont is felújítsák Kós Károly eredeti tervei szerint: ugyanis bár az épületet a neves építész tervezte, végül nem aszerint lett kivitelezve. A 2027-es uniós pályázatokra készülve, itt is a helyi közösség összefogásával dolgoznak a háttéranyagokon.
„Tényleg jó egy ilyen közösségben tevékenykedni, akkor is, hogyha nehéz, rengeteg a munka. Hiszen van elégtétel és van mire büszkének lenni” – összegez Soós Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!