Fotó: Facebook/Tamás Sándor
Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek szülőfalujában, Csomakőrösön és a szomszédos Kovászna fürdővárosban születése 234. és halála 176. évfordulóján.
2018. április 14., 23:162018. április 14., 23:16
A 29. alkalommal megszervezett négynapos Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében tudományos konferenciát, kiállításmegnyitókat, koncerteket, előadásokat tartottak.
Többek közt képzőművészeti kiállítással emlékeznek Kovásznán Háromszék egyik leghíresebb szülöttjére, Kőrösi Csoma Sándorra. A rendezvénysorozat Csomakőrösön és Kovásznán várja a közönséget. A tárlatról az Erdélyi Művészeti Központ vezetője beszélt a Krónikának.
A Kovászna megyei önkormányzat közleménye szerint a csomakőrösi református templomban tartott szombati emlékező istentiszteleten Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházkerület római katolikus püspöke mondott prédikációt. A nagy keletkutató csomakőrösi szobra előtt mondott beszédében Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője azt idézte, hogy a magyar nagyközönség legszélesebb rétegei
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke szerint akinek van belső iránytűje – amiként Kőrösi Csoma Sándornak volt –, az ismeri a célhoz vezető utat. „Nekünk, székelyeknek a mélyebb hangokra, tágabb összefüggésekre, a saját álmunkra kell figyelnünk. (...) Ezeréves múltunk erőt adó nyugalmával mondjuk, kell, hogy legyen újra székely álom. Egy gazdag és erős Székelyföld. Egy olyan régió, amelyet saját erejükben bízó, büszke emberek építenek maguknak” – hangsúlyozta a szobor előtt mondott beszédében a tanácselnök.
Fotó: Facebook/Tamás Sándor
A koszorúzást követően a résztvevők Kőrösi Csoma Sándor újraépített szülőházához vonultak, ahol Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, a rendezvény egyik fővédnöke méltatta a keletkutató szellemi örökségét. A Kőrösi Csoma Sándor-emlékérmet idén posztumusz kapta Kubinyi Anna és Gazdáné Olosz Ella textilművész.
Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Napok főszervezője azt hangsúlyozta zárszavában, hogy Kőrösi Csoma Sándor nemcsak Csomakőrösé, hanem az egész magyarságé is, mindenkinek feladata emlékét éltetni. Úgy vélte, az évről évre megrendezett tudományos konferencia feladata nemcsak Kőrösi Csoma Sándor munkásságának a jobb megismerése, hanem az is, hogy támpontokat nyújtson a gyökereit kereső magyarságnak, és éltesse a nemzettudatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!