
Szatmárnémeti észak-nyugati fekvéséből adódóan két helyről is érdeklődnek a város iránt
Fotó: Facebook/Primaria Municipiului Satu Mare/Szatmárnémeti
Az infrastrukturális fejlesztések saját hatáskörbe vonása lenne az elsődleges célkitűzése a Cătălin Cherecheș ötletgazda, nagybányai polgármester által bejelentette Észak-erdélyi Szövetségnek.
2018. december 13., 09:082018. december 13., 09:08
2018. december 13., 10:592018. december 13., 10:59
Észak-erdélyi Szövetségbe tömörül Máramaros, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód megye a négy megye közgyűlése, a négy megyeszékhely és több megyei jogú város révén – jelentette be Cătălin Cherecheș ötletgazda. Nagybánya polgármestere fontosnak tartotta leszögezni, hogy a társulás nem a Nyugati Szövetség megfelelője lesz, mivel nem politikai színezetű projekt, ők mindössze Észak-Erdély fejlődését akarják.
„2019. január 15-éig útjára indítjuk az Észak-erdélyi Szövetséget, a Máramaros, Szatmár, Szilágy és Beszterce-Naszód megyei közgyűlések, Nagybánya, Szatmárnémeti, Zilah és Beszterce megyeszékhelyek és a megyei jogú városok szövetségét.
Ezzel a kezdeményezéssel nem csupán regionális vagy országos szinten akarunk kiemelkedni, hanem Európának is valami jót akarunk adni, támogatni akarjuk az európai kezdeményezést, hogy például Ukrajnát közelebb hozzuk a stabilitáshoz és egyensúlyhoz” – ecsetelte elképzeléseit a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában a nagybányai elöljáró.
Elmondása szerint amúgy nem lesz vezetői struktúrája a szövetségnek, hanem „kollegiális rendszer” lesz, a megtárgyalt projekteket két hétre nyilvános vitára bocsátják, és elektronikus rendszer keretében nyilváníthatnak véleményt az érintettek.

Nyugati szövetség (AVE) elnevezéssel együttműködési megállapodást kötött az ország négy nyugati nagyvárosának – Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Temesvár – elöljárója az uniós források hatékony lehívása és a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében.
Cherecheș szerint az új struktúra támogatja a közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztését. „Az első dolog, amire gondolunk, egy gyorsforgalmi út vagy egyfajta autópálya Nagybánya és Szatmárnémeti között, amit kiegészítene Nagybánya metropoliszövezetének körgyűrűje.
Ezt meghosszabbítanánk Felsőbánya, egy másik úttal pedig Máramarossziget felé, hogy a kisebb városok is fejlődésnek induljanak. Egy közúti híddal folytatnánk, ami Ukrajnával kötné össze Romániát, majd
Közúti és vasúti infrastruktúrát akarunk Beszterce irányába is” – emelte ki Cherecheș. Hozzátette: ezzel párhuzamosan idegenforgalmi, kulturális, oktatási és sportprojektjeik is lesznek, mint ahogy a szakoktatásra is hangsúlyt kívánnak fektetni.
„Fontos dolgok, amelyeket a Nyugati Szövetséghez csatlakozott kollégáink is kigondoltak, és arra számítok, hogy
és ennek alapját a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődési vágyból létrehozott szövetségek jelentik majd. Hiszem, hogy a lokálpatriotizmus lesz Románia fejlődésének motorja” – összegzett az Észak-erdélyi Szövetség ötletgazdája. Cherecheș egyúttal bejelentette, hogy a projektismertetőt Bukarestben tartják majd, amit egy brüsszeli bemutatkozás követ.

Számos követője lehet a hétvégén létrejött Nyugati Szövetségnek. A román kormány közben egy tízmilliárd eurós befektetési alappal válaszolt a kezdeményezésre, amit azonban „osztogatásnak” tartanak az érintettek.
Jó kezdeményezésnek tartja a városok szövetségét Szatmárnémeti polgármestere, aki szeretne többet megtudni ezek konkrét tartalmáról, és a lehetőségekről, mielőtt bármit is lépne. Kereskényi Gábor szerdán a Krónika megkeresésére elmondta, Szatmárnémeti észak-nyugati fekvéséből adódóan két helyről is érdeklődnek a város iránt, így már korábban a Nyugati Szövetség kezdeményezői is keresték, és az Észak-erdélyi Szövetség is számít rá. „Nagyvárad és Nagykároly polgármesterével is egyeztettem, mindkettőjüktől azt kértem, vizsgáljuk meg konkrétan, mire jó egy ilyen társulás, mi a valós tartalma” – mondta Kereskényi. Hangsúlyozta,
hiszen az európai uniós pénzek fontos szegmensét jelentik a jövőbeli terveiknek és a beruházásoknak. Például lesznek kiírások a vasút elektromossá tételére, tehát ezt meg lehetne valósítani Kolozsvár és Nagyvárad vagy Szatmárnémeti és Nagybánya között, ám a hatályos törvény értelmében a városoknak nincs hatáskörük a vasúti beruházások terén. Hasonlóképpen korlátozottak a regionális projektek is, tehát hiába lenne Szatmárnémeti és Nagybánya önkormányzatának pénze arra, hogy a két megyehatárig megépítsenek egy gyorsforgalmi utat, így összekötve a két várost, hasonló beruházásokat a törvények nem tesznek lehetővé, nem az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak az ilyen infrastrukturális fejlesztések. Kereskényi amúgy a különböző szövetségek megalakulását első lépésnek tekinti, ám ezeket meglátása szerint meg kell tölteni konkrét tartalommal, ami további lépéseket feltételez. „Jelenleg a naiv, jóhiszemű emberek egy része azt hiszi, ez egy csodálatos dolog, és holnaptól dőlni fog a pénz, a szélsőségesek pedig azt vizionálják, hogy megkezdődött Románia szétszedése. Ezért is fontos tisztázni a konkrét tartalmakat, lehetőségeket” – fogalmazott lapunknak a polgármester.
Robu egyelőre nem befogadó szövetségben gondolkodik
A Nyugati Szövetség egyelőre nem fogadhat be más elöljárókat is, az ugyanis kompromittálná az eredeti ötletet, mivel az emberek mielőbb konkrét eredményeket szeretnének látni – szögezte le Nicolae Robu, Temesvár polgármestere, amikor arról faggatták, hogy máris több város jelezte, szívesen csatlakozna a négyekhez, vagyis a Béga-parti város, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár újonnan létrejött szövetségéhez. „Lépésről lépésre kell haladnunk, nyitottak leszünk, tárgyalunk, most is meg lehet bennünket keresni. Az eredményeket kell előtérbe helyeznünk” – szögezte le Robu, jelezve egyúttal, hogy kormánypárti polgármesterek is megkeresték már a Nyugati Szövetségbe tömörült négy elöljárót.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
szóljon hozzá!