
Fotó: Veres Nándor
Tovább súlyosbíthatja a hulladékkezeléssel kapcsolatos gondokat a kormány új rendelete, amely a kidobott hulladékmennyiség függvényében történő fizetési rendszer bevezetését szorgalmazza – állítja a Zöld Erdély Egyesület. Szerintük ezáltal az illegális szeméttárolók duzzadhatnak.
2016. október 17., 19:062016. október 17., 19:06
2016. október 17., 19:312016. október 17., 19:31
A helyi viszonyokat figyelembe véve nem hozhat hatékony megoldást az új kormányrendelet, amely a kidobott hulladékmennyiség függvényében történő fizetési rendszer bevezetését szorgalmazza – hívta fel a figyelmet közleményében a Zöld Erdély Egyesület. A környezetvédelmi szervezet szerint elméletben helyénvaló és üdvözlendő az új rendelet, amelynek célja a szelektív hulladékgyűjtés, illetve az újrahasznosítás ösztönzése az „annyit fizetsz, amennyit szemetelsz” elv alapján, a civilek azonban attól tartanak, hogy gyakorlatban az intézkedés visszafelé sülhet el. Szerintük sokan eltűntetik majd a hulladék egy részét, hogy kevesebbet kelljen fizetniük.
A Zöld Erdély Egyesület közleményében rámutat: jelenleg is elterjedt gyakorlat a szemét patakmedrekbe, erdőszélekre, félreeső helyekre való kihordása, tettesek pedig igen ritkán kerülnek kézre, és akkor is többnyire megússzák egy figyelmeztetéssel. Mint mondják, a legtöbb esetben – az amúgy is ritka feljelentések nyomán –, csak az illetékes polgármesteri hivatalokat tudják számon kérni, akik közpénzből fizetik a bírságot.
„Az ördögi kör ezzel bezárul: a megbotránkoztatott adófizető feljelentést tesz, a köztisztviselő büntet, a bírságot közpénzből kifizetik. Mindenki veszít, a szemetelő pedig megússza. De ha eddig az illegális szemétlerakást legalább anyagi motiváció nem bátorította széleskörűen, hát ezután majd fogja. Ugyanis, ha nem a szemétszállító cég viszi el a szemetet, hanem Józsi letalicskázza az árokba, akkor kevesebb szemétdíjat kell majd fizetnie. Sőt, ez a szemét papíron nem is fog létezni és így a statisztikai adatokat is javítja” – fogalmaznak közleményükben a civilek. A Zöld Erdély Egyesület szerint a kormány jelenlegi intézkedése nemhogy megoldaná a hulladékproblémát, hanem tovább súlyosbíthatja: még több szemét kerülhet a statisztikákból az illegális lerakókba.
A civilek úgy vélik, a helyzet annál is súlyosabb, mivel a szemetelés „évtizedek óta a legelemibb, leglátványosabb és legismertebb környezeti probléma Romániában”. A környezetvédelmi szervezet szerint épp ezért jogos elvárás lenne, hogy a kormány jól átgondolt stratégiával, a szelektív hulladékbegyűjtő infrastruktúra és az újrahasznosító ipar támogatásával, az átfogó törvényi szabályozás megteremtésével, hatékony intézkedésekkel és szigorú ellenőrzésekkel-büntetésekkel javítson a helyzeten. „Ehelyett most is egy, a helyi viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó, sürgősségi kormányrendelettel igazítják hozzá a hazai törvénykezést az európai irányelvekhez. A papírforma ezzel megvan, a statisztika is javul, de a szemét az marad, igaz a szőnyeg alatt” – teszik hozzá közleményükben a civilek.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!