
Az örökzöld ágak (leggyakrabban fenyő) a reményt és az életet, a gyertyák pedig a növekvő fényt, Jézus eljövetelének közeledtét jelképezik
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Elkészült az adventi koszorú a gyulafehérvári székesegyház előtt, az első gyertyát ünnepélyes keretek közt gyújtják meg szombaton, december 2-án este 7 órakor – közölte Facebook-oldalán a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, amely áldott adventet kíván mindenkinek.
2023. december 01., 12:432023. december 01., 12:43
Advent első vasárnapja a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap, amely egyben az egyházi év és a karácsonyi ünnepkör kezdő napja is. Az advent szó a latin adventus szóból ered, amelynek jelentése eljövetel, megérkezés, bekövetkezés.
Kerekes László, a Gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke (jobbról) és az adventi koszorút készítő csapat
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
Az advent eredete immár több mint 1500 éves hagyományra nyúlik vissza. Már az V. századból is maradt fent az adventről írásos emlék. Akkor még hat hetet ölelt fel, s Szent Márton napjától (november 11.) karácsonyig tartott. Erre az időre nyúlik vissza a karácsony előtti böjtölés szokása is, amit elsőként egy V. századi tours-i püspök, Perpetuus rendelt el. Mivel ez a bűnbánat, a lélek megtisztításának időszaka, ezért az egyház tiltotta ebben az időszakban az ünneplést, a házasságkötést is, a mulatozás helyett csendes elmélyülésre buzdított.
Van, ahol ezt ma is tiszteletben tartják, a disznóvágást és az azt követő nagy lakomákat ma is előrébb hozzák, a keresztelőket pedig később tartják. A karácsonyt megelőző böjtöt ma inkább csak az ortodox keresztények tartják, ideje negyven nap. A négy hetet felölelő katolikus adventi periódust a XI. században VII. Gergely pápa rendelte el, azóta számít hivatalos ünnepi időszaknak.
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség/Facebook
A fény nemcsak keresztény vallási jelkép, a néphagyományban is jelentéssel bír. A december 21-i téli napforduló után egyre hosszabbá válnak a nappalok, újra világosság következik, ehhez hasonlóan növekszik a fény a szobánkban és a lelkünkben is, ahogy egyre több gyertyát meggyújtunk, és újraéljük, hogy egyre közeledik a Megváltó születése.
A négy gyertya színe valószínűleg újkori katolikus hagyomány: három lila, egy pedig rózsaszínű, utalva a katolikus liturgia két színére. Amint a Wikipédián olvasható, a keresztény szimbolisztika szerint az adventi koszorú formája Isten örökkévaló szeretetét jelképezi,
A négy gyertya advent négy hetét és ezenfelül négy fogalmat jelképez: 1. hit, 2. remény, 3. öröm, 4. szeretet.

Idén is lesz adventi koszorú a nagyváradi Szent László téren, vasárnap gyújtják meg az első gyertyát – közölte a Szent László Egyesület.

Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Csaknem 22 millió eurós élményfürdő-beruházás megvalósítására szövetkezik Marosújvár és a Fehér Megyei Tanács: a két önkormányzat partnerségi megállapodást köt a nemrég már felépített modern gyógyfürdő mellett létesítendő akvapark kialakítására.
szóljon hozzá!