
Az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket, illetve Románia történelmi régióinak autonómia-elképzeléseit ismertette Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Brüsszelben, a regionalista és autonomista pártokat tömörítő Európai Szabad Szövetség EP-frakciójának konferenciáján.
2015. július 05., 19:282015. július 05., 19:28
2015. július 05., 19:382015. július 05., 19:38
A néppárt elnöke bemutatta a Székelyföld autonómiájára vonatkozó elképzeléseket és mindazokat az akciókat, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács az elmúlt években tett a székelység önkormányzatának megvalósításáért.
„Az elkészített törvénytervezeteket tartalmi vita nélkül utasították vissza, a nagy menetelést lebecsmérelték, legutóbb pedig betiltották a székely szabadság napjának békés megünneplését is. Az autonómia puszta követelését is nemzetbiztonsági kockázatként kezelik” – ismertette a néppárt elnöke. Rámutatott, az erdélyi magyar közösség békében és testvéri szeretetben akar élni, sohasem kérdőjelezte meg Románia államiságát.
„Világos, hogy sokkal inkább a jelenlegi kormány kelt feszültséget, és nem az önrendelkezésért küzdő, törvénytisztelő és adófizető magyar lakosság. A Partiumi Autonómia Tanács megalakításával, Románia föderális átalakításának tervével pedig pont azt bizonyítottuk, hogy az autonómiák rendszere mindenki számára gazdasági felemelkedést hozhat, és nagyban visszaszoríthatja a korrupciót” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.
Rámutatott, a délszláv válság összes, Nyugat által is támogatott rendezési terve is a különböző népek és népcsoportok közötti hatalom-megosztással kívánta megteremteni a tartós stabilitás garanciáit. „Mi ugyanezt akarjuk, békét, tartós stabilitást és megmaradást a szülőföldünkön” – jelentette ki.
A Székelyföld autonómiájáért megszervezett 2006-os népszavazásról és a székelyek nagy meneteléséről szólva kifejtette, hogy a tagállamok nem viszonyulnak ugyanolyan demokratikusan a követelésekhez. „Romániában ebből a szempontból egyre inkább romlik a helyzet, és ezt nem szabad engednünk” – jelentette ki az EMNP elnöke, aki szerint az EU-nak felelősséget kell vállalnia az Unió veszélyeztetett nyelvei, kultúrái, népei iránt.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!