Az RMDSZ-es tanácsosokon múlt, hogy Marosvásárhelynek nem lett két magyar alpolgármestere, a szövetség politikusai ugyanis a másik magyar jelölt helyett a PSD által nevesített személyt támogatták – véli Szilágyi Zsolt EMNP-elnök. A vásárhelyi magyar közösség tagjai is kifogásolták a döntést.
A marosvásárhelyi alpolgármester-választás sürgős kivizsgálásának kezdeményezésére kéri Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, mivel Szilágyi meglátása szerint a voks végkimenetelét tekintve kijelenthető, hogy a kisebbségi képviselők cserbenhagyták a helyi magyar közösséget.
és arra kérte Kelement, ne engedje, hogy „a magyar közösség ilyen szintű elárulása következmények nélkül maradjon”, illetve járjon közben annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő.
Az eredmény nemcsak az EMNP, hanem – a közösségi médiában megfogalmazott hozzászólások, vélemények tanúsága szerint – a helyi magyar közösség tagjainak felháborodását is kiváltotta, ugyanis gyakorlatilag a szövetség tanácsosain múlt, hogy a megyeszékhelynek nem lett két magyar alpolgármestere.
az alakulat pedig az RMDSZ-szel többséget alkot a testületben, így a szövetség támogatása esetén Györfi Júlia és Makkai Gergely is megszerezte volna a tisztséget.
Szilágyi Zsolt levelében hangsúlyozta: történelmi lehetőség nyílt arra, hogy – miután tavaly nem sikerült magyar elöljárót választani Marosvásárhely élére – két alpolgármesterrel erősítsék az érdekképviseletet. „Mindez az RMDSZ helyi képviselői miatt nem valósulhatott meg, akik az egyik magyar jelölt helyet a PSD román jelöltjét támogatták.
– fogalmaz az EMNP-elnök.
Szilágyi emlékezteti Kelemen Hunort az idén tavasszal, a fekete március évfordulóján tett kijelentésére, miszerint „bőven van még teendőnk a magyar közösség jogbiztonsága megteremtésének terén, és ebben még az sem tántoríthat el bennünket, hogy az 1990-es években tapasztaltakhoz hasonló ellenállásba ütközünk”.
Szilágyi Zsolt
Fotó: Barabás Ákos
A néppárt vezetője rámutatott: ezúttal „szó sem volt »az 1990-es években tapasztalt ellenállásról«, egyszerű politikai akarat és döntés kérdése volt, hogy lesz-e két magyar alpolgármestere Marosvásárhelynek”. Szilágyi úgy véli, a vásárhelyi tanácsosok döntése ismét a visszalépés, a csalódás és a sikertelenség érzését kelti a helyiekben.
– hangsúlyozza Szilágyi a levélben, amelyben magyarázatot vár a történtekre.
Az alpolgármester-választás egész hétvégén téma volt a közösségi médiában: a vásárhelyi magyar közösség tagjai ugyancsak azt kifogásolták, hogy a számok alapján könnyen lehetett volna két magyar alpolgármestere a városnak.
Fotó: Boda L. Gergely
Többen azt is szóvá tették: távolról sem tartják jó döntésnek, hogy az RMDSZ helyi szervezete a PSD-vel kötött szövetségre hivatkozva támogatta Sergiu Papucot. Akiről nem mellesleg megjelent egy párperces hangfelvétel is, amelyen a szavazatszámlálás közben durván szitkozódik Peti András ülésvezető – aki bekapcsolva felejtette a mikrofonját – és Claudiu Maior, Dorin Florea polgármester személyes tanácsadója társaságában.
mivel sürgetőnek érezte, hogy egyéves szünet után végre teljes legyen a város vezetősége. A pártok látszólag érdektelenek voltak az ügyben, Magyary Előd, az RMDSZ-es frakcióvezető-helyettes például még a csütörtöki tanácsülés előtt is úgy nyilatkozott: a választás nem prioritás számukra, Sergiu Papuc pedig nem kívánt nyilatkozni. Az ülésen viszont kiderült, hogy a háttérben komoly egyeztetések folytak, a pártok pedig azonnal megnevezték jelöltjüket.
Hermann Mark Christian kifogásolta, hogy a tárgyalásokba nem vonták be a POL három tanácsosát, majd magyar nyelvű felszólalásában reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ-es tanácsosok bizalmat szavaznak Györfi Júliának is. A voks eredménye szerint azonban a szövetség és a PSD jelöltje kapott 16–16 szavazatot, Györfi Júliára hárman voksoltak, míg a nemzeti liberális (PNL) Moldovan Călinre öten.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!