Hirdetés

Szétszabdalt életterek

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Nem kötik különleges környezetvédelmi előírások az észak-erdélyi autópálya építőjét a Bihar és Kolozs megyei szakaszon. Azt követően jelölték ugyanis ki a Natura 2000-es programban fokozottan védett területeket, hogy a pályaépítő már megszerezte a környezetvédelmi engedélyt.

2008. április 21., 00:002008. április 21., 00:00

A pályaépítésnek elsõként a Tordai és a Túri hasadék élõvilága láthatja kárát. A nyomvonalat ugyanis a két szurdokvölgy közelében húzta meg a tervezõ.

„Hogy pontosan milyen hatással lesz a Tordai hasadék élõvilágára az autópálya, azt csak egy részletes hatástanulmány alapján lehetne megmondani” – nyilatkozta a Krónikának Vizauer Tibor, a terület természetvédelmi kezelõje. A környezetvédõ szerint a Tordai hasadékra már csak azért is érdemes lett volna

odafigyelni, mert ez az állat- és növényfajokban leggazdagabb terület Romániában. A patak, a sziklafalak, a barlangok és a gyepes tetõ megannyi olyan fajnak az élõhelye, amelyik csak itt található meg az országban.

Leginkább a madarak és a barlangokban lakó denevérek kerültek veszélybe. Ha az autópálya keresztezi a szálláshelyük és a táplálkozási helyük közötti útvonalukat, a ritka fajok akár ki is pusztulhatnak. A térségben öt szigorúan védett denevérfaj él, de fészkel itt szirti sas, és a budai szakállaslepkének is ez az egyetlen romániai élõhelye. Több olyan növényfaj is csakis itt található meg Romániában. Ilyen például a kazahsztáni vagy tordai fokhagyma, a magasra növõ, sárga virágú magyarföldi husáng. Csak a hatástanulmány mutathatta volna meg, hogy ezek miként reagálnak az autópálya zaj, és levegõszennyezésére.

A beruházó a terület státusának megváltoztatása miatt nem szándékszik védelmi intézkedéseket foganatosítani. Bogdan Sgârcitu szóvivõ nem tudott választ adni, hogy egyáltalán szerepelnek-e a mûszaki tervben természetvédelmi létesítmények a két szurdokvölgy közötti szakaszon. „Mi egy hatástanulmány alapján kaptuk meg az építkezési engedélyt, és az ebben foglaltakhoz tartjuk magunkat” – közölte a szóvivõ.

„Kontinensek” a nyomvonal két oldalán

„A környezetvédelmi minisztériumnak nincsen már jogalapja arra, hogy további környezetvédelmi beruházásokra kötelezze a sztrádaépítõt – nyilatkozta a Krónikának Nagy Zoltán, a minisztérium államtitkára, utalván arra, hogy a területeket a pálya nyomvonalának engedélyezése után nyilvánították védettekké.

Csak az lehet jó hír a környezetért aggódók számára, hogy a sztrádaépítési munkálatok elkezdésének a késése miatt a két évre szóló engedély lejárt. Így a pálya más szakaszainak az építéséhez új engedélyt kell szerezni, ekkor pedig a környezetvédõknek is lesz esélyük beleszólni az engedélyezésbe.

„Az autópályák óriási környezeti terhelést jelentenek ott, ahol védelemre szoruló állat- és növényfajok élnek: nagy területveszteséget jelentenek, állandó zaj- és a levegõszennyezés forrásai, emellett felszabdalják azoknak az állatfajoknak a populációit, melyek nem tudnak repülni – magyarázta Papp Tamás, a Natura 2000-es területek kijelölésében részt vevõ Milvus Természetvédelmi és Madártani Egyesület elnöke. – Egy-egy fajnak az út más-más oldalára került egyedei számára az autópálya olyan, mintha más-más kontinensre kerültek volna. Ez veszélyes, mert a kis populációk jóval sérülékenyebbek, és fokozottabban jelentkeznek bennük a beltenyészet hatásai, ami a populáció fokozatos elkorcsosulásához, esetleg eltûnéséhez is vezethet.”

Felüljárók az állatoknak

Marosvásárhelytõl délre azonban még nagyobb gondot okozhat az autópálya: két hatalmas, egymást átfedõ természetvédelmi területet szel majd ketté az út: a 100 ezer hektáros „Segesvár–Nagyküküllõ” élõhelyvédelmi, valamint a 250 hektáros „Hortobágy-medence” madárvédelmi területet, ahol csak masszív erdõirtás árán tudják majd keresztülvezetni az utat. Papp Tamás szerint itt a negatív hatást az autópálya fölé épített, növényzettel beborított széles hidak, úgynevezett vadátjárók építésével lehetne csökkenteni. „Ezek minél nagyobbak, annál jobbak az állatok számára. A méretükkel viszont az áruk is jelentõsen nõ, ezért az építõk hajlamosak arra, hogy ezen takarékoskodjanak” – magyarázta. A szakértõ szerint a célnak a legalább 250 méter széles átjáró felel meg, amelyet az összekötendõ területekre jellemzõ növényzet borít. Ha nem ilyent építenek, hiába is dolgoztak, mert az átjárót az állatok nem használják. 

A tervezett Brassó–Bukarest pályán a hegyeket átszelõ szakasz lehet problémás természetvédelmi szempontból. A Kárpátok ugyanis a nagyragadozó emlõsök – a medve, a farkas, a hiúz – utolsó európai menedékhelyei. „Itt az lenne a legjobb megoldás, ha az autópálya minél hosszabb szakaszon alagútban haladna – vázolta a lehetõségeket Papp Tamás. – A jó hír az, hogy az útépítést technikailag valószínûleg nem tudják megoldani másképp, csak alagúttal, így az okozott kár is kisebb lesz.”

Hasonló a helyzet a Kárpátokat az Olt völgyén átvágó tervezett autópályával is. Ez is átvág néhány Natura 2000-es területet, de talán lesz pozitív vonatkozása is, ha a jelenleg a Maros völgyén Dévától Aradig zajló óriási teherforgalom átkerül az autópályára. Szerencsésnek mondható, hogy ez a sztráda a lugosi kitérõ miatt elkerüli a Zámtól Lippáig terjedõ „Alsó-Maros-szoros” elnevezésû védett területet. Átvág viszont néhány igen jelentõset, többek között az egyik erõsen csökkenõ állományú, veszélyeztetett ragadozó madár, a kékvércse legnagyobb romániai fészkelõtelepét.

Megspórolhatatlan hatástanulmány

A Marosvásárhelyt Iaºi-sal és a Nagylakot Szebennel összekötõ pályák még a tervezés fázisáig jutottak. „Most kellene a tervezett útvonalakon elkészíttetni egy alapos hatástanulmányt – véli Papp Tamás. – Így sok fölösleges költség és sok (a környezetvédõk és a tervezõ-építõ közötti) megjósolható konfliktus válna elkerülhetõvé. Annál is inkább, mert ezeknek az autópályáknak a nyomvonalai már a Natura 2000-es hálózat kijelölése után lesznek véglegesítve. Egy a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevõ alapos hatástanulmánnyal optimalizálni lehetne az útvonalat, és már a kezdetektõl számolni lehetne a kárcsökkentõ beruházások költségeivel is. Így ezek nem érnék meglepetésként a tervezõ és építõ céget.”

Hatástanulmányokat, természetesen, a tervezéssel megbízott cégnek is kell készítenie, azonban a zöldeknek ezekkel szemben komoly fenntartásaik vannak, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük a észak-erdélyi autópálya esetén a Tordai- és a Túri-hasadék figyelmen kívül hagyott természeti értékeit. A civilek szerint a tervezõ és a kivitelezõ cégek nem igazán szeretik figyelembe venni a természetvédelmi elõírásokat, hanem mindössze kipipálandó akadályoknak tartják ezeket. Például nem kínálnak fel alternatív útvonalakat, hanem egyetlen nyomvonalra kérnek engedélyt, és az ekkor felmerülõ – esetenként nagy összegû – természetvédelmi költségek meglepetésként érik õket.

A vasutat kellene fejleszteni

A szakértõk sokkal szerencsésebbnek tartanák, ha a tömegközlekedés, elsõsorban a vasút fejlesztésére törekedne az állam. Romániában azonban szinte kényszerítik az embert, hogy autóval járjon, hiszen például míg Hollandiában a fõváros és a nagyobb városok között 15 percenként jár vonat, addig Marosvásárhelytõl Kolozsvárra csak átszállással és várakozás árán lehet vasúton eljutni, Segesvár felé pedig a mûúton 55 kilométeres távolság helyett a vonatozók kénytelenek 200 kilométert utazni. Szatmárnémetibõl is sokkal könnyebben és gyorsabban lehet autóval eljutni Erdély fõvárosába, mint vonattal, a 180 kilométer hosszú mûút helyett ugyanis nem valami kecsegtetõ alternatíva az 5-7 órás utazást igénylõ, nagyokat kerülõ vasút. A teherszállítás esetén is sokkal jobbnak látnák, ha inkább a vonatok adta lehetõségek kihasználását szorgalmazná a hatóság, mintsem a kamionozást, még olyan megoldások árán is – ahogy ezt Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nemrégiben javasolta a közlekedési tárca vezetõjének –, hogy a teherautókat szállítsák a vonatokon, amilyen hosszú távon csak lehet.

Sapientia-vizsgálat a hatásokról

A Sapientia egyetem környezettudományi tanszéke évek óta dolgozik az észak-erdélyi autópálya átfogó hatástanulmányán. A Mócsy Ildikó tanszékvezetõ irányítása alatt folyó vizsgálatok az élõvilág mellett a sztráda településekre kifejtett negatív hatásainak mérésére is kiterjednek. Az egyetem csapata javaslatcsomagot dolgoz ki, melyben megoldásokat ajánl az esetleges károk csökkentésére, például hangfogó falak felállítására vagy alul-, illetve felüljárók építésére olyan helyeken, ahol településeket vág ketté az út. Nagy Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a Bors–Marosvásárhely között már engedélyezett szakaszon az érintett települések zajterhelését csökkentõ védelmi létesítmények megépítésére sem lehet kötelezni a beruházót. A Marosvásárhelytõl délre haladó nyomvonal esetén viszont a tanulmány eredményei beépíthetõek lesznek a kivitelezési tervbe.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa

Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.

A román nemzeti ünnepre kevesli, a magyar napokra sokallja a pénzt az AUR tanácsosa
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.

Marosvásárhelyen régi vágya teljesülhet a magyarságnak: ötletpályázatot írtak ki a Sütő András-szoborra
2025. november 20., csütörtök

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára

Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.

Építészeti szempontból a Kárpát-medence minden történelmi városrésze otthonos a magyar ember számára
2025. november 20., csütörtök

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF

Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.

Hivatalos: a Iohannis házaspár kényszervégrehajtását kezdeményezte az ANAF
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca

Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.

Lezárják Brassó egyik turistalátványosságát – Veszélyessé vált, sürgős munkálatokra szorul a Zsinór utca
2025. november 20., csütörtök

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában

Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&

Összekeverte a pedálokat, kerekesszékes pácienst gázolt halálra egy autós egy egészségügyi intézmény parkolójában
2025. november 20., csütörtök

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került

Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.

Gázszag miatt evakuáltak egy zilahi panelházat, egy személy kórházba került
Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról

A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.

Szórványban is lehet jövőt tervezni – Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a dél-erdélyi magyarságról
2025. november 19., szerda

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt

A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.

Duplájára nőtt a magas vérnyomással küzdő gyerekek száma 20 év alatt
2025. november 19., szerda

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából

Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.

Erdélyi arcképcsarnok: kiállítás nyílik Kolozsváron a magyar tudomány napja alkalmából
Hirdetés
Hirdetés