A várhegyi helységnévtábláról még 2019-ben osztott meg egy fotót Ilie Nicolae akkori polgármester
Fotó: Facebook/Ilie Nicolae
Etnikai alapú területjelölésként és a román állam tekintélyének aláásásaként értelmezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma a Lécfalvához tartozó Várhegyen még 2017-ben, az akkori román elöljáró által kihelyezett helységnévtáblákat. Kanyó Antal, Nagyborosnyó község jelenlegi polgármestere a Krónikának elmondta, a múlt hét elején a prefektúrához benyújtott panaszt követően eltávolítottak ezeket a táblákat, azonban furcsa egybeesésnek véli, hogy a magyarellenességéről elhíresült civil fórumot addig nem zavarta a felirat, amíg román vezetők voltak a község, illetve megye élén.
2025. július 22., 07:582025. július 22., 07:58
Bár már közel nyolc éve kihelyezték a Várhegy feliratú helységnévtáblákat, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fórumának meglepő módon csak most szúrt szemet, amikor Kovászna megyének magyar prefektusa, Nagyborosnyó községnek pedig magyar polgármestere van – hívta fel a figyelmet a Krónika érdeklődésére Kanyó Antal. A megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől 17 km-re található község elöljáróját annak kapcsán kerestük meg, hogy a székelyföldi románok civil fóruma a múlt hét elején hivatalos panaszt tett a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatalnál,
Facebook-oldalukon is közzétett nyilvános közleményükben azt írták, a megnevezés nem szerepel Románia hivatalosan elismert településeinek névjegyzékében, és nincs jogalapja.
Várhegy nem önálló település, Lécfalvához tartozik
Fotó: Facebook/Kanyó Antal
„Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy közintézmény, például a Kovászna Megyei Tanács olyan »település« nevét tüntesse fel megyei utakon, amely nem létezik, és kizárólag magyar nyelven, figyelmen kívül hagyva: Románia alkotmányát (13. cikkely – hivatalos nyelv), a közigazgatási törvénykönyvet (57/2019-es sürgősségi kormányrendelet), a törvényesen elismert települések hivatalos jegyzékét. Ezek a lépések nem kulturális népszerűsítést, hanem visszaélésszerű gyakorlatokat jelentenek, amelyek etnikai alapú területjelölést valósítanak meg, és aláássák a román állam tekintélyét. Követeljük az illegális táblák azonnali eltávolítását és a felelősök megbüntetését” – olvasható a magyarellenességéről elhíresült civil fórum bejegyzésében.
Kanyó Antal szerint higgadtan reagáltak a panaszra, de furának tartják az időzítést
Fotó: Facebook/Kanyó Antal
Kanyó Antal megkeresésünkre elmondta, már le is vették a táblákat, amelyeket még 2017-ben helyeztetett ki Ilie Nicolae volt PSD-s polgármester (aki a 2024-es helyhatósági választásokon ismét jelöltette magát) egy Vrancea megyei céggel. Várhegy ugyanis valóban nem egy önálló közigazgatási egység, 1899 óta Lécfalva része. Így Románia hivatalos településjegyzékében sem szerepel, ezért nem kaphatott volna külön helységnévtáblát.
A Nagy- és Kisborosnyót, Lécfalvát, Cófalvát, Feldobolyt és Kispatakot magába foglaló község vetetője ugyanakkor furcsának tartja, hogy a táblák ennyi év út hirtelen zavarni kezdték a székelyföldi románokat,
„Ehhez értenek ők, de nyugodtan, higgadtan állunk hozzá. Nekem nem szúrná a szemem, ha Moldovába vagy Iași-ba mennék, és ukrán vagy moldáv feliratokat látnék. Sajnos nem vagyunk egyformák” – magyarázta az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, az eltávolított tábla helyére egy műemlékvár feliratú, barna táblát helyeznek ki, amely a Székelybánja várának is nevezett Várhegy várát jelöli.
Kétnyelvű (Varhegy/Várhegy) feliratú tábláról is posztolt a volt elöljáró
Fotó: Facebook/Ilie Nicolae
Annak kapcsán, hogy a románok civil fóruma szerint Várhegy egy nem létező, kitalált székelyföldi település, Kanyó Antal rámutatott, ilyenről nem lehet szó, hiszen a háromszéki székelység 16–17. századi jelentősebb eseményei köthetők hozzá, országgyűlés helyszíne is volt. A Háromszék napilap Demény Lajos (1926–2010) történész adataira hivatkozva azt írja, Várhegy régészeti leletek szerint ősidők óta lakott: neolitikus, bronzkori és római kori maradványokat is feltártak.
A Feketeügy kanyarulatában fekvő történelmi jelentőségű településen építették a székelyek a Székelybánja fejedelmi várat, majd 1599-ben saját kezűleg rombolták le, miután Mihály vajda szövetségét ennek feltételéhez kötötte. A vár helyén később kastély és majorság létesült, de mára alig maradt látható nyoma az egykor jelentős erődítménynek.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Nagyborosnyó községnek 3200 lakosa van, és több mint 90 százalékuk vallotta magát magyarnak.
Több mint egy évtizede küzd román nacionalista támadásokkal a Maros megyei Makfalva polgármestere, Vass Imre. A községben kihelyezett magyar helységnévtáblák kérdése 11 éve nem akaródzik lekerülni a terítékről.
Jogerős bírósági ítélet szerint el kell távolítani a kétnyelvű helységnévtáblákat a Kovászna megyei Nagypatakon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!