
A várhegyi helységnévtábláról még 2019-ben osztott meg egy fotót Ilie Nicolae akkori polgármester
Fotó: Facebook/Ilie Nicolae
Etnikai alapú területjelölésként és a román állam tekintélyének aláásásaként értelmezte a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma a Lécfalvához tartozó Várhegyen még 2017-ben, az akkori román elöljáró által kihelyezett helységnévtáblákat. Kanyó Antal, Nagyborosnyó község jelenlegi polgármestere a Krónikának elmondta, a múlt hét elején a prefektúrához benyújtott panaszt követően eltávolítottak ezeket a táblákat, azonban furcsa egybeesésnek véli, hogy a magyarellenességéről elhíresült civil fórumot addig nem zavarta a felirat, amíg román vezetők voltak a község, illetve megye élén.
2025. július 22., 07:582025. július 22., 07:58
Bár már közel nyolc éve kihelyezték a Várhegy feliratú helységnévtáblákat, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fórumának meglepő módon csak most szúrt szemet, amikor Kovászna megyének magyar prefektusa, Nagyborosnyó községnek pedig magyar polgármestere van – hívta fel a figyelmet a Krónika érdeklődésére Kanyó Antal. A megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől 17 km-re található község elöljáróját annak kapcsán kerestük meg, hogy a székelyföldi románok civil fóruma a múlt hét elején hivatalos panaszt tett a Kovászna Megyei Prefektusi Hivatalnál,
Facebook-oldalukon is közzétett nyilvános közleményükben azt írták, a megnevezés nem szerepel Románia hivatalosan elismert településeinek névjegyzékében, és nincs jogalapja.
Várhegy nem önálló település, Lécfalvához tartozik
Fotó: Facebook/Kanyó Antal
„Teljességgel elfogadhatatlan, hogy egy közintézmény, például a Kovászna Megyei Tanács olyan »település« nevét tüntesse fel megyei utakon, amely nem létezik, és kizárólag magyar nyelven, figyelmen kívül hagyva: Románia alkotmányát (13. cikkely – hivatalos nyelv), a közigazgatási törvénykönyvet (57/2019-es sürgősségi kormányrendelet), a törvényesen elismert települések hivatalos jegyzékét. Ezek a lépések nem kulturális népszerűsítést, hanem visszaélésszerű gyakorlatokat jelentenek, amelyek etnikai alapú területjelölést valósítanak meg, és aláássák a román állam tekintélyét. Követeljük az illegális táblák azonnali eltávolítását és a felelősök megbüntetését” – olvasható a magyarellenességéről elhíresült civil fórum bejegyzésében.
Kanyó Antal szerint higgadtan reagáltak a panaszra, de furának tartják az időzítést
Fotó: Facebook/Kanyó Antal
Kanyó Antal megkeresésünkre elmondta, már le is vették a táblákat, amelyeket még 2017-ben helyeztetett ki Ilie Nicolae volt PSD-s polgármester (aki a 2024-es helyhatósági választásokon ismét jelöltette magát) egy Vrancea megyei céggel. Várhegy ugyanis valóban nem egy önálló közigazgatási egység, 1899 óta Lécfalva része. Így Románia hivatalos településjegyzékében sem szerepel, ezért nem kaphatott volna külön helységnévtáblát.
A Nagy- és Kisborosnyót, Lécfalvát, Cófalvát, Feldobolyt és Kispatakot magába foglaló község vetetője ugyanakkor furcsának tartja, hogy a táblák ennyi év út hirtelen zavarni kezdték a székelyföldi románokat,
„Ehhez értenek ők, de nyugodtan, higgadtan állunk hozzá. Nekem nem szúrná a szemem, ha Moldovába vagy Iași-ba mennék, és ukrán vagy moldáv feliratokat látnék. Sajnos nem vagyunk egyformák” – magyarázta az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, az eltávolított tábla helyére egy műemlékvár feliratú, barna táblát helyeznek ki, amely a Székelybánja várának is nevezett Várhegy várát jelöli.
Kétnyelvű (Varhegy/Várhegy) feliratú tábláról is posztolt a volt elöljáró
Fotó: Facebook/Ilie Nicolae
Annak kapcsán, hogy a románok civil fóruma szerint Várhegy egy nem létező, kitalált székelyföldi település, Kanyó Antal rámutatott, ilyenről nem lehet szó, hiszen a háromszéki székelység 16–17. századi jelentősebb eseményei köthetők hozzá, országgyűlés helyszíne is volt. A Háromszék napilap Demény Lajos (1926–2010) történész adataira hivatkozva azt írja, Várhegy régészeti leletek szerint ősidők óta lakott: neolitikus, bronzkori és római kori maradványokat is feltártak.
A Feketeügy kanyarulatában fekvő történelmi jelentőségű településen építették a székelyek a Székelybánja fejedelmi várat, majd 1599-ben saját kezűleg rombolták le, miután Mihály vajda szövetségét ennek feltételéhez kötötte. A vár helyén később kastély és majorság létesült, de mára alig maradt látható nyoma az egykor jelentős erődítménynek.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Nagyborosnyó községnek 3200 lakosa van, és több mint 90 százalékuk vallotta magát magyarnak.

Több mint egy évtizede küzd román nacionalista támadásokkal a Maros megyei Makfalva polgármestere, Vass Imre. A községben kihelyezett magyar helységnévtáblák kérdése 11 éve nem akaródzik lekerülni a terítékről.

Jogerős bírósági ítélet szerint el kell távolítani a kétnyelvű helységnévtáblákat a Kovászna megyei Nagypatakon.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
szóljon hozzá!