Hármasfaluban állandóan van valami probléma: hol a zászló, hol a táblák miatt
Több mint egy évtizede küzd román nacionalista támadásokkal a Maros megyei Makfalva polgármestere, Vass Imre egy olyan községben, ahol elhanyagolható a román lakosság aránya. A községben kihelyezett magyar helységnévtáblák kérdése 11 éve nem akaródzik lekerülni a terítékről, sőt néhanapján mellé kerül a székely zászló használatának ügye is.
2024. szeptember 26., 08:002024. szeptember 26., 08:00
2025. február 14., 10:592025. február 14., 10:59
Jelenleg épp egy székely zászló okoz problémát a Maros megyei Makfalván, melynek a román nacionalizmussal szembeni küzdelme azonban igencsak gazdag múltra tekint vissza. A Kis-Küküllő jobb partján, Erdőszentgyörgytől 10 kilométerre fekvő község magyar elöljárói még 2013-ban készítették el az első magyar helységnévtáblákat fémből, zöld-fehér színben. Alig hogy kikerültek a települések magyar elnevezései, a megye akkori prefektusa megtámadta azokat. Egyrészt azért, mert a román kormány területi képviselője szerint összetéveszthetők az irányjelző táblákkal, másrészt mert szerinte az azokon feltüntetett magyar településnevek nem is léteznek a romániai közigazgatásban. A táblák a Hármasfalu név alatt a kommunizmus idején egyesített három település – Csókfalva, Székelyszentistván, Atosfalva – határában kerültek ki.
Bár a községben alig élnek románok, a magyar helységnevek állandó konfliktusok forrása
Fotó: Olvasói felvétel
Vass Imre polgármester a Krónikának felidézte, annak idején
Amikor hivatalosan ezt megírta a prefektusnak a feljelentés nyomán, azt a választ kapta, hogy igen-igen, de Fehér megyében a táblák fából vannak, és turisztikai szerepük van.
„És ezzel meg is adta az ötletet: levettem a fémtáblákat, megfaragtattam az újakat fából, majd kihelyeztem. Évekig ott voltak, de nem olyan régen ismét felszólítottak, hogy vegyem le” – magyarázta lapunknak az elöljáró. Az elégedetlenkedő-feljelentő – konkrétan Dan Tanasă, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője – azonban mégsem érte el a célját, mivel Vass Imre addig levelezgetett az illetékesekkel, minden kérdést, kifogást megválaszolva – egy kis jogi segítséggel –, hogy a helységnévtáblák csak ott maradtak a helyükön.
A felsorolás azért is fontos, mert ezek mind olyan szempontok, amibe az évek folyamán megpróbáltak belekötni az „elégedetlenkedők” (értsd: prefektúra, román politikusok), de szerencsére Vass Imre alaposan dokumentálódott, így elejét vette az esetleges „hibáknak”.
A Vass Imre polgármester által tartott egykori fém helységnévtáblát ma már fatáblák vették át
Fotó: Gligor Róbert László
A táblák esetében a fémtáblák miatt folyt per, de a fatáblák miatt már senki nem mert hivatalos eljárást indítani, tulajdonképpen nem volt mibe belekössenek, így szép lassan abbamaradt a „levelezés”.
A helységnévtáblákhoz hasonlóan a település a székely zászló miatt is állandó céltáblájává vált a román nacionalistáknak. A székely zászló először még 2009-ben került ki a polgármesteri hivatalra, ám az akkori polgármester rendőri segítséggel leszedette azt és ügyészségre vitte az ügyet.
A makfalvi köztéri parkban elhelyezett székely zászló eltávolítására szólította fel a község polgármesterét Maros megye prefektusa. A település elöljárója és az SZNT szerint a kormány képviselője tévesen és tendenciózusan értelmezi a hivatkozott törvényt.
Az akkoriban alpolgármesterként tevékenykedő Vass Imre felidézte, hogy annak idején olyan átiratot kaptak az ügyészségről, melyben az szerepelt, hogy a székely lobogó egy másik ország zászlaja.
– mondta félig viccelődve az idei választásokon függetlenként újabb mandátumot szerzett elöljáró annak kapcsán, hogy a Maros Megyei Prefektusi Hivatal azt állítja: mivel a törvény (75/1994. sz. törvény és a 1157/2001. sz. kormányrendelet) szabályozza a román zászló és az Európa Tanács zászlajának kitűzését, de nincs rendelkezés más zászlók kitűzésére vonatkozóan, bármilyen más lobogó kitűzése tilos Romániában.
Az eredetileg kitett fém helységnévtáblák miatt beperelték a települést
Fotó: Gligor Róbert László
A téma a közelmúltban ismét napirendre került, ugyanis – mint arról beszámoltunk –
A polgármester a jelenlegi és a korábbi zászlóval, táblákkal kapcsolatos feljelentések kapcsán Kincses Előd ügyvéd segítségét vette igénybe, aki szintén úgy véli, hogy ha a székely zászló kihelyezését a törvény kifejezetten nem tiltja, akkor az megengedett.
„Megírtam a prefektusnak, hogy ez véleményem szerint nem törvényellenes. Azt nem írtam le, de mondom, hogy
– szögezte le a Krónikának a polgármester.
Vass Imre jelenleg várja a prefektúra válaszát, hogy bíróságra viszik-e az ügyet, meggyőződése azonban, hogy a felszólításuknak, miszerint távolítsa el a székely zászlót, nincs törvényes alapja. Makfalván a legutóbbi népszámlálás szerint 3000-en élnek, közülük közel 2200-an vallották magukat magyarnak.
A székely zászló nem tetszik a megye nacionalista románjainak
Fotó: Gligor Róbert László
Fából készült helységnévtáblákat helyeztek ki a Maros megyei Hármasfalut alkotó három település határába. A község polgármestere számít rá, hogy a prefektus ebben is talál kifogásolnivalót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás