Székely szabadság napja: eltörölték a bírságot

Kincses Előd elmondta: a megbírságolt 41 önkéntes rendfenntartó közös keresetben támadta meg a számára kiállított bírságolási jegyzőkönyvet, a bíró azonban úgy döntött, mindegyikük ügyét külön tárgyalja le. László György ügye az első volt ebben a sorban, de az ügyvéd szerint nem kétséges, hogy a többi bírság ügyében is hasonló lesz az elsőfokú ítélet.

Szerinte a bíróság nem is dönthetett másként, miután a rendfenntartókat a csendőrség „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvény szervezéséért” bírságolta meg, a marosvásárhelyi táblabíróság pedig júliusban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a szervezők a törvénynek megfelelően bejelentették a tömegrendezvényt. Az ügyvéd azt is hozzátette, a székely szabadság napja önkéntes rendfenntartóira és résztvevőire kirótt bírságok után hivatali hatalommal való visszaélés miatt feljelentették a csendőrséget a katonai ügyészségen. Ebben az ügyben jövő héten kezdődnek a kihallgatások.

Izsák Balázs SZNT-elnök arra emlékeztetett, hogy a március 10-ei marosvásárhelyi rendezvényen a Székelyföld területi autonómiája mellett, és a közigazgatás átszervezésére vonatkozó bukaresti tervek ellen tüntettek. Szerinte a csendőrségi bírságok azt jelzik, hogy mindkettő tabutéma Romániában, és a hatóságok megpróbálják megfélemlíteni azokat, akik ezekben az ügyekben felemelik a szavukat.

„26 évvel a rendszerváltás után is alapvető emberi jogokat sértenek a hatóságok Romániában” – jelentette ki Izsák Balázs. Hozzátette: ma azonban már nem állnak a hatóságok rendelkezésére olyan megtorlási eszközök, amilyenekkel az egykori a kommunista politikai rendőrség, a Szekuritáte rendelkezett. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a szervezők a marosvásárhelyi polgármesteri hivatallal szemben és a csendőrséggel szemben is pert nyertek.

A székely szabadság napján 2016-ban és 2017-ben tartandó felvonulást és tüntetést még 2015 márciusában jelentette be a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a Siculitas egyesület, a Székely Nemzeti Tanács háttérszervezete. A törvény értelmében a polgármester a bejelentést követő 48 órában tilthatta volna be a két rendezvényt, ezt azonban nem tette meg. Ezért utasította a bíróság jogerős ítéletben a tiltakozás tudomásulvételére a polgármestert. A március 10-én tartott felvonulás ideje előtt csak az elsőfokú bírósági ítélet született meg, amely ellen a polgármester fellebbezett, de másodfokon is elvesztette a pert. A román csendőrség a felvonulás mintegy száz szervezőjét és résztvevőjét bírságolta meg nem engedélyezett rendezvény szervezése, az ezen való részvétel és csendháborítás miatt.