
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Számonkérhetővé tenné az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) azokat a vállalásokat, amelyeket az Európa Tanács tagállamai az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartájának aláírásakor tettek.
2018. június 08., 16:522018. június 08., 16:52
2018. június 08., 16:582018. június 08., 16:58
A 44 nyelvi csoportot képviselő, nyelvi jogokért küzdő ernyőszervezet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) meghívására
Ferran Suay, az ELEN elnöke, egy katalán nyelvvédő civil szervezet vezetője a tanácskozás előtt tartott pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta: a legtöbb kritika amiatt éri a nyelvi chartát, hogy az aláíró országok nem tartják be a charta ratifikálásakor tett vállalásaikat. Hozzátette, hogy
Úgy vélte, ezen változtatni kell.
Az ELEN skóciai alelnöke, Domhnall MacNeill hozzátette: az ernyőszervezet a nyelvi charta elfogadása huszadik évfordulója alkalmából készít jelentést az elmúlt húsz év tapasztalatairól, és tesz javaslatot a charta átalakítására. A skóciai gél nyelvi csoportot képviselő aktivista úgy vélte, a charta jó irányt jelölt meg, de nem bizonyult hatékony eszköznek a veszélyeztetett nyelvek megvédésében.
Elsa Quintas választmányi tag, a spanyolországi galíciai nyelv újraélesztéséért harcoló szervezet képviselője hozzátette:
A tanácskozás házigazdájaként megszólaló Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT 2014 óta tagja az ernyőszervezetnek, amely brüsszeli lobbitevékenységet folytat a nyelvi jogok érvényesítéséért. Úgy vélte, a választmányi ülés jó alkalom arra, hogy a nyelvi jogi aktivisták az erdélyi magyarság helyzetével ismerkedjenek.
Azt is hozzátette: az ELEN egyetemek bevonásával szeretne egy európai nyelvi jogi szakértői hálózatot kialakítani. Az ernyőszervezetnek tagja már a Valenciai Tudományegyetem, és pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges csatlakozásától is tárgyaltak.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
szóljon hozzá!