
Fotó: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Számonkérhetővé tenné az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (ELEN) azokat a vállalásokat, amelyeket az Európa Tanács tagállamai az európai regionális és kisebbségi nyelvek chartájának aláírásakor tettek.
2018. június 08., 16:522018. június 08., 16:52
2018. június 08., 16:582018. június 08., 16:58
A 44 nyelvi csoportot képviselő, nyelvi jogokért küzdő ernyőszervezet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) meghívására
Ferran Suay, az ELEN elnöke, egy katalán nyelvvédő civil szervezet vezetője a tanácskozás előtt tartott pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta: a legtöbb kritika amiatt éri a nyelvi chartát, hogy az aláíró országok nem tartják be a charta ratifikálásakor tett vállalásaikat. Hozzátette, hogy
Úgy vélte, ezen változtatni kell.
Az ELEN skóciai alelnöke, Domhnall MacNeill hozzátette: az ernyőszervezet a nyelvi charta elfogadása huszadik évfordulója alkalmából készít jelentést az elmúlt húsz év tapasztalatairól, és tesz javaslatot a charta átalakítására. A skóciai gél nyelvi csoportot képviselő aktivista úgy vélte, a charta jó irányt jelölt meg, de nem bizonyult hatékony eszköznek a veszélyeztetett nyelvek megvédésében.
Elsa Quintas választmányi tag, a spanyolországi galíciai nyelv újraélesztéséért harcoló szervezet képviselője hozzátette:
A tanácskozás házigazdájaként megszólaló Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT 2014 óta tagja az ernyőszervezetnek, amely brüsszeli lobbitevékenységet folytat a nyelvi jogok érvényesítéséért. Úgy vélte, a választmányi ülés jó alkalom arra, hogy a nyelvi jogi aktivisták az erdélyi magyarság helyzetével ismerkedjenek.
Azt is hozzátette: az ELEN egyetemek bevonásával szeretne egy európai nyelvi jogi szakértői hálózatot kialakítani. Az ernyőszervezetnek tagja már a Valenciai Tudományegyetem, és pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges csatlakozásától is tárgyaltak.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
szóljon hozzá!