A magyar pedagógusszakma nem tartja jó ötletnek a pedagógiai líceumokban zajló tanítóképzés megszüntetését
Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook
Sokan nem értenek egyet a tanügyi törvény tervezett módosítása kapcsán megfogalmazott elképzeléssel, miszerint megszűnne a pedagógiai líceumokban a tanítóképzés, és a továbbiakban csak egyetemi szinten lenne lehetséges. Miközben a kétezres évek elejétől Romániában középiskolai és egyetemi szinten egyaránt képeznek tanítókat, a szakma úgy látja, a pedagógiai líceumban hatékonyabb a leendő tanítók gyakorlati oktatása. A téma kapcsán a közép-és felsőfokú tanítóképzésben oktató illetékeseket, valamint tanfelügyelőt is megkérdezett a Krónika.
2023. január 16., 16:552023. január 16., 16:55
2023. január 17., 08:452023. január 17., 08:45
Pedagóguskörökben vitákat gerjeszt a tanügyi törvény kilátásba helyezett módosítása, amely megszüntetné a pedagógiai líceumokban zajló tanítóképzést. Az oktatási minisztérium törvénymódosítási javaslata szerint középiskolai szinten továbbra is megmaradna az óvodapedagógus- és dadaképzés,
A jogszabálymódosítás szerint azok a diákok, akik a törvény megjelenésének időpontjában pedagógiai líceumok tanítóképző osztályába járnak, megszerezhetik a tanítói diplomát, újabb tanítóképző osztályok azonban nem indulnának.
Jó középiskolai tapasztalatok
Szabó Gábor, magyar tanítókért felelős Kolozs megyei tanfelügyelő lapunknak elmondta, a pedagógiai líceumokban folyó tanítóképzés megszüntetése nem új keletű törekvés Romániában. Erről már a kilencvenes években viták alakultak ki, de a szakma ellenállása miatt akkor elállt ettől a bukaresti oktatási minisztérium. ,,Amikor az ötlet először 1998-ban felmerült, a magyar pedagógusszakma részéről elmondtuk, hogy nem tartjuk jó döntésnek. Egy jól bejáratott rendszert nem szabad felszámolni! Az volt a minisztériumi érv, hogy a romániai tanító- és tanárképzést fel kell zárkóztatni az európai trendekhez. Ezt mi sem tartottuk rossz ötletnek, de maradt a kérdés: hogyan oldjuk meg főiskolai és egyetemi szinten a szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémákat?” – fogalmazott a Krónikának Szabó Gábor tanfelügyelő.
Akik pedagógiai líceumban végeztek tanítóképzőt, azok mögött négy év líceum után 1556 gyakorlati óra áll, míg a hároméves egyetemi képzésben ez az óraszám ennek csupán a töredéke
Fotó: Beliczay László
A kilencvenes évek elején újra bevezették az ötéves tanító- és óvónőképzést, ezt később újra lecsökkentették négy évre. A pedagógiai líceumokban a 12. osztályt záró érettségi diplomával jelenleg óvodapedagógusi és tanítói képesítésről szóló oklevelet szerezhetnek a diákok. A kétezres évek elejétől a líceumi képzéssel párhuzamosan elindult a főiskolai, majd az egyetemi szintű óvodapedagógusi és tanítóképzés. A kétféle oktatási formában diplomát szerzett pedagógusok egyforma eséllyel helyezkedhetnek el a tanügyben: a kiírt versenyvizsgákon érettségi és egyetemi diplomával is el lehet foglalni az elemi oktatásban meghirdetett állásokat. Akinek viszont egyetemi diplomája van, az magasabb fizetési besorolást kap.
A pedagógiai líceumot is végzett Kolozs megyei tanfelügyelő szerint az egyetemi diplomával rendelkező tanítók nehezen hozzák be a hátrányt. Miközben tanítanak, folyamatosan pótolják a hiányos gyakorlati képzést a szakmai tapasztalattal rendelkező mentortanítók segítségével – ami viszont nem minden esetben működik olajozottan. Szabó Gábor szerint az a cél, hogy az egyetemi szintű tanítóképzést fel lehessen zárkóztatni, de nem tartja jó ötletnek a középiskolai képzés felszámolását. Erről már történt egyeztetés az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának részvételével, így a magyar szakemberek abban reménykednek, hogy sikerül köztes megoldás találni a pedagógiai líceumok megmentése érdekében.
Fotó: Benedek Elek Pedagógiai Líceum/Facebook
Erről beszélt portálunknak Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethen Gábor Kollégium igazgatója is. Megtudtuk, a témában a jövő héten egyeztet a Pedagógiai Líceumok Országos Egyesülete Temesváron a tanügyminisztérium illetékeseivel. A szakmai szervezetnek a román és magyar tannyelvű szaklíceumok egyaránt tagjai.
A dél-erdélyi kollégium óvodai pedagógusokat és tanítókat képző líceumi osztályt is működtet, ahol szerte Erdélyből tanulnak diákok. Az igazgató szerint ezekben az osztályokban a gyakorlati oktatás összehasonlíthatatlanul jobb, mint az egyetemen, a végzősök pedig sikeresen el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon. Sokan ma már elvégezték az egyetemi képzést is, így felsőfokú diplomával tanítanak az elemi osztályokban.
Fontos a jó mentor szerepe
Szabó-Thalmeiner Noémi, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Pszichológia és Neveléstudományok Kara Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatának oktatási igazgatója a kétezres években összehasonlító felmérést készített a közép- és felsőfokú tanítóképzés diákjai és végzősei körében. Ebből kiderült, hogy a pedagógiai líceumot végzettek jobbnak ítélték meg a gyakorlati képzést, viszont az egyetemen az elméleti oktatással voltak jobban megelégedve a diákok. Objektív szempontok alapján azonban nem minősítették a két intézményben zajló gyakorlati képzést, hogy egyik jobb-e, mint a másik.
A pedagógiai szaklíceumot is végzett szatmárnémeti egyetemi oktató szerint a kutatásnak az volt a tanulsága, hogy
Szabó-Thalmeiner Noéminek Szatmáron és Szatmár megyében jó tapasztalatai vannak az egyetemi képzésben részt vett tanítók gyakorlati oktatásával kapcsolatban. ,,A gyakorló iskolákban jó munka zajlik. Az oktatók tapasztaltak és megfelelően kiegészítik az elméleti képzésünket. Nagyon fontos a kapcsolat a gyakorló iskola és az egyetem között. Diákjaink nagyon sokat fejlődnek a gyakorlat során, ugyanakkor a mentor fontos szerepet tölt be a képzésben. Sokan akkor is tartják a kapcsolatot volt mentorukkal, miután kikerülnek egyetem után tanítani” – fogalmazott portálunknak a szatmárnémeti egyetemi oktató.
Információink szerint a mentori rendszer az ország több vidékén nem működik zökkenőmentesen. Az egyetemi hallgatókkal gyakorlati oktatást végző tanító félévente egyhavi fizetésének a 10-15 százalékát kapja honoráriumként, miközben hetente dolgozik az egyetemről érkező diákjaival. A mentori munka honorálását a tapasztalt tanítók túl kevésnek tartják. Hasonló a helyzet a kezdő tanítók iskolai mentorálásával is, mert a tapasztalt tanítókat anyagilag nem teszik érdekeltté a mentori munka végzésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!