Szakmabeliek ellenzik a több gyakorlati tudást nyújtó középfokú tanítóképzés megszüntetését

A jogszabálymódosítás szerint azok a diákok, akik a törvény megjelenésének időpontjában pedagógiai líceumok tanítóképző osztályába járnak, megszerezhetik a tanítói diplomát, újabb tanítóképző osztályok azonban nem indulnának.

Jó középiskolai tapasztalatok

Szabó Gábor, magyar tanítókért felelős Kolozs megyei tanfelügyelő lapunknak elmondta, a pedagógiai líceumokban folyó tanítóképzés megszüntetése nem új keletű törekvés Romániában. Erről már a kilencvenes években viták alakultak ki, de a szakma ellenállása miatt akkor elállt ettől a bukaresti oktatási minisztérium. ,,Amikor az ötlet először 1998-ban felmerült, a magyar pedagógusszakma részéről elmondtuk, hogy nem tartjuk jó döntésnek. Egy jól bejáratott rendszert nem szabad felszámolni! Az volt a minisztériumi érv, hogy a romániai tanító- és tanárképzést fel kell zárkóztatni az európai trendekhez. Ezt mi sem tartottuk rossz ötletnek, de maradt a kérdés: hogyan oldjuk meg főiskolai és egyetemi szinten a szakmai gyakorlattal kapcsolatos problémákat?” – fogalmazott a Krónikának Szabó Gábor tanfelügyelő.

A pedagógiai líceumot is végzett Kolozs megyei tanfelügyelő szerint az egyetemi diplomával rendelkező tanítók nehezen hozzák be a hátrányt. Miközben tanítanak, folyamatosan pótolják a hiányos gyakorlati képzést a szakmai tapasztalattal rendelkező mentortanítók segítségével – ami viszont nem minden esetben működik olajozottan. Szabó Gábor szerint az a cél, hogy az egyetemi szintű tanítóképzést fel lehessen zárkóztatni, de nem tartja jó ötletnek a középiskolai képzés felszámolását. Erről már történt egyeztetés az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának részvételével, így a magyar szakemberek abban reménykednek, hogy sikerül köztes megoldás találni a pedagógiai líceumok megmentése érdekében.

Szabó-Thalmeiner Noéminek Szatmáron és Szatmár megyében jó tapasztalatai vannak az egyetemi képzésben részt vett tanítók gyakorlati oktatásával kapcsolatban. ,,A gyakorló iskolákban jó munka zajlik. Az oktatók tapasztaltak és megfelelően kiegészítik az elméleti képzésünket. Nagyon fontos a kapcsolat a gyakorló iskola és az egyetem között. Diákjaink nagyon sokat fejlődnek a gyakorlat során, ugyanakkor a mentor fontos szerepet tölt be a képzésben. Sokan akkor is tartják a kapcsolatot volt mentorukkal, miután kikerülnek egyetem után tanítani” – fogalmazott portálunknak a szatmárnémeti egyetemi oktató.

Információink szerint a mentori rendszer az ország több vidékén nem működik zökkenőmentesen. Az egyetemi hallgatókkal gyakorlati oktatást végző tanító félévente egyhavi fizetésének a 10-15 százalékát kapja honoráriumként, miközben hetente dolgozik az egyetemről érkező diákjaival. A mentori munka honorálását a tapasztalt tanítók túl kevésnek tartják. Hasonló a helyzet a kezdő tanítók iskolai mentorálásával is, mert a tapasztalt tanítókat anyagilag nem teszik érdekeltté a mentori munka végzésére.