
Az ország lakóinak háromnegyedét érintené egy erős földrengés, mivel az infrastruktúra számos térségben kritikus állapotban van, a keresésre és mentésre szolgáló felszerelés pedig vagy hiányos, vagy teljes mértékben hiányzik – hívta fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
2016. augusztus 21., 11:062016. augusztus 21., 11:06
A szakértők az intézmény fejlesztését célzó, a 2016–2025-ös időszakra vonatkozó stratégiát bocsátottak közvitára a belügyminisztérium honlapján, a dokumentumban arra is kitérnek, hogy milyen veszélyek fenyegetnék a lakosságot egy súlyos természeti katasztrófa alkalmával. A felügyelőség munkatársai rámutattak: Romániában valós veszélyt jelentenek az esetleges földrengések a Vrancea megye környékén zajló szeizmikus aktivitás miatt, a lakosság 75 százaléka pedig olyan térségben él, ahol nagy erősségű természeti katasztrófa történhet.
A stratégiában hangsúlyozták: sürgős beruházásokra van szükség, főként a mentési felszerelést kell bővíteni, illetve korszerűsíteni. Számos zónában egyáltalán nincs, vagy csak kevés speciális járművel rendelkezik a katasztrófavédelem, és hiánycikknek számítanak a városi környezetben a mentéshez szükséges eszközök, valamint a lakosság tájékoztatására, riadóztatására szolgáló felszerelések. Aggodalomra ad okot az is, hogy a tűzoltóságnak otthont adó 32 épület a különösen veszélyeztetett kategóriába tartozik földrengés tekintetében.
Raed Arafat államtitkár, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi részlegének vezetője nemrég egy televíziós vitán úgy fogalmazott: senki előtt nem titok, hogy Bukarestben tragédiát, illetve óriási károkat okozna egy komoly földrengés. Mint rámutatott: a közvitára bocsátott stratégia célja megtalálni a forrásokat a szükséges fejlesztések végrehajtásához. A tervek szerint egyrészt európai uniós forrásokat hívnak le, emellett a kormány és a belügyminisztérium is támogatja a projektet, de adományokra, illetve más külső forrásokra is szükség lehet. Becslések szerint 2016 és 2018 között 103 millió eurót kellene befektetni.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!