A keddi ítélet értelmében, amelyet a strasbourgi bíróság hét főből álló kamarája hozott meg, a román államnak tizenötezer euró nem vagyoni kártérítést kell fizetnie, valamint tízezer euró perköltséget. Az indoklás szerint ugyanis Bukarest megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkét, amely leszögezi, hogy minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához, senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az ítélet azért marasztalja el Bukarestet, mert a kommunizmus idején a gyulafehérvári püspökségtől elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását lehetővé tevő 1998. július 7-ei, 13-as számú sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése óta semmit sem tett az értékes könyvtár visszaszolgáltatásának ügyében, és nem tájékoztatta az érsekséget szándékairól. „A bíróság megállapította, hogy közel tizennégy évvel a rendelet által lehetővé tett előzetes eljárás kezdete óta a visszaigénylő fél nem kapott értesítést a döntésről, így bizonytalanságban él a vagyonelemek sorsát illetően. A bíróság szerint a kérdéses vagyon kulturális és történelmi értéke még érhetetlenebbé teszi ezt a mulasztást” – áll a bírói állásfoglalásban.
Az ítészek indoklása az ügy történelmi hátterét is tartalmazza. Emlékeztetnek, hogy 1798-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök a püspökségre – konkrétan egyházára és Erdélyre – hagyta értékes könyvtárát és egy csillagászati obszervatóriumot. A könyvtár egyik legbecsesebb darabja egy 810-ből származó, aranydíszítésű, latin nyelvű kéziratos kódex, a Codex Aureus. Az adományozó kérése értelmében a könyvtárnak nyitva kellett állnia a nagyközönség számára is. 1947-ig, amíg a kommunisták le nem foglalták a gyűjteményt, a püspökség volt annak kizárólagos tulajdonosa.
Ezt követően azonban állami tulajdonba, a Központi Országos Könyvtár kezelésébe került. Az 1998-as rendelet elrendelte a visszaszolgáltatást, azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) jogelődje, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (PSDR) megyei szervezete bíróságon próbálta megakadályozni a Batthyáneum visszaadását jogos tulajdonosának, arra hivatkozva, hogy a püspök azt egyházára és Erdélyre hagyta, ami ma Románia része.
Ez az erőfeszítés 2003-ban sikerrel is járt, hiszen a gyulafehérvári táblabíróság 2003-ban jogerősen elutasította a visszaszolgáltatást, mondván: a román állam és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség társtulajdonosa a Batthyáneum épületének és a könyvtárnak. Az érsekség ennek nyomán 2003 októberében a tulajdon védelméről szóló kiegészítő jegyzőkönyvi paragrafus alapján az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely kedden hozott ítéletet az ügyben. Az ítélet ugyanakkor nem jogerős, azt az érintett felek három hónapon belül megfellebbezhetik. Ez esetben a Nagykamara mond ítéletet az ügyben.
„Nehéz válaszolni a jelenlegi román jogrend ismeretében arra a kérdésre, hogy előremozdítja-e a strasbourgi döntés a restitúció ügyét” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke. Mint fogalmazott, tulajdonképpen pozitív lépésről beszélhetünk, mivel legalább rávilágít a hiányosságokra, s erre a nyilvánosság figyelmét is ráirányítja, azonban – tette hozzá – ettől még nem vár megoldást. „Nem szabad pesszimistának lenni, de sajnos semmi ok az optimizmusra” – mondta az érseki helynök, aki egyúttal ismételten leszögezte, hogy a harcot nem adják fel, tovább küzdenek jogos jussukért, hiszen „a tulajdonjog nem alku tárgya”.
Potyó Ferenc ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy gróf Batthyány Ignác végrendeletében egyértelműen leszögezte, a gyűjteménynek felekezettől függetlenül látogathatónak kell lennie mindenki számára, ezzel szemben még ma is külön bukaresti engedéllyel léphetnek be az érsekség képviselői is.
Szerinte egyébként a jelek arra utalnak, hogy a „játszma” lényege éppen az, elfárasszák, elkedvtelenítsék mindazokat, akik jogos tulajdonukat szeretnék visszakapni, a hatóságok tulajdonképpen időhúzásra játszanak. Az is a játszma része megítélésében, hogy miközben már az európai hatóságok jelezték, hogy Romániának itthon kellene rendeznie a visszaszolgáltatások kérdését, addig erre nem került sor. „Ehelyett barbár módszerrel, a Mikó-üggyel riasztanak. Ki mer ilyen precedens mellett bármit aláírni, visszaadni?” – tette fel szomorúan a kérdést Potyó Ferenc érseki helynök.
Valóban nem ad okot a jelenlegi helyzet túl sok optimizmusra, hiszen az ügyben a következő lépést a restitúciós bizottságnak kellene meghoznia, amelynek egyetlen magyar tagját, Markó Attilát a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása kapcsán történtek miatt kirúgták, s helyette a kormányfőtitkárság jogi osztályának az egyébként román anyanyelvű vezetője került be ötödik tagként. Minderről a Mikó restitúciója miatt alapfokon börtönbüntetésre ítélt Markó Attila számolt be a Krónika megkeresésére.
A visszaszolgáltatásokkal megbízott testület volt tagja ugyanakkor rámutatott, az emberi jogi bíróságnak ez a döntése klasszikusnak nevezhető, mivel rámutat arra, hogy mely cikkelyt sértette meg a román állam. „A strasbourgi ítéletet viszszaadási döntésre kell konvertálni, minden más megoldás sértené az említett cikkelyt. A logikus következménynek tehát annak kellene lennie, hogy a restitúciós bizottság meghozza a felrótt hiányosságot orvosló döntést” – tette hozzá.
Azonban Markó Attila szerint nem ennyire egyszerű a döntés, mivel korábbi kollégáinak a Batthyáneum kapcsán mindvégig az volt az álláspontjuk, hogy a végrendelet értelmében a vagyonnak az egyház és a román állam közös tulajdonát kell képeznie. Ugyanakkor az is hátráltatja szerinte az ügyet, hogy az eddig ismert ítélet nem jelöl meg a román állam számára semmiféle határidőt. Felvetésünkre azonban leszögezte, Románia jelen pillanatban kényszerhelyzetben van, komolyan kell vennie az európai hatóság ítéletét. „Azt azonban el tudom képzelni, hogy a restitúciós bizottság olyan döntést hoz, amelyben kettős tulajdonjogot határoz meg, ezáltal továbbra is sértve az idézett cikkelyt. Ez viszont már egy következő per tárgyát fogja képzeni” – adott hangot nem túl optimista véleményének Markó Attila.
Kérdésünkre, hogy mivel lehetne feloldani ez a patthelyzetnek tűnő állapotot, elmondta, szerinte most az mozdíthatná előre az ügyet, ha az érsekség képviselője kihallgatást kérne a restitúciós bizottság elnökétől, s kérné a viszszaszolgáltatás gyakorlatba ültetését. „Persze ebben az esetben is felmerül a kérdés, hogy mindezt hogyan fogja lezongorázni a bizottság” – tette hozzá Markó Attila, aki szerint jelen pillanatban az a legfontosabb, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak ne adják fel a küzdelmet, harcoljanak a jogos tulajdonukért mindaddig, amíg vissza nem szerzik azt.
| Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ nevében közleményben üdvözölte tegnap az Európai Emberjogi Bíróság döntését, amelyben megállapítja, hogy Románia megszegte a tulajdonhoz való jogot, sérültek a magántulajdonhoz fűződő jogok. Kelemen úgy véli, ez a döntés azt jelenti, hogy az RMDSZ-nek az elmúlt 22 évben végzett munkája az ingatlan-visszaszolgáltatások terén nem volt hiábavaló. „Az emberjogi bíróság döntése egyértelműen rámutat arra, hogy Romániában a restitúció ügyében világos és határozott jogszabályra van szükség, amely egyszer s mindenkorra rendezi az elkobzott magán- és egyházi ingatlanok sorsát. A Mikó-ügyben első fokon elítélt Markó Attila pedig ezáltal a döntés által újabb megerősítést kapott arról, hogy tisztességesen és becsületesen végezte a munkáját” – szögezte le a szövetség elnöke. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok