Sorban állni vagy nem sorban állni a gyerekkel?
Fotó: Pixabay
Romániában törvény kötelezi az üzleteket és intézményeket, hogy előre engedjék a várandósokat és az ötévesnél fiatalabb gyerekkel érkezőket. Aki nem teszi, akár tízezer lejes bírságot is kaphat. De miközben a jog segíteni akar, sok szülő mégis hezitál: ha mindig előre megyünk, mikor tanulja meg a gyerek a türelmet? A lapunknak nyilatkozó gyermekpszichológus szerint a gyereknevelés egyik alapfeladata, hogy a kicsi megtanulja késleltetni igényei kielégítését.
2025. november 11., 08:022025. november 11., 08:02
Az elmúlt hónapokban sok szülő szembesült azzal a helyzettel, hogy a boltban, a postán vagy a gyógyszertárban a biztonsági őr vagy a pénztáros kedvesen intett: nyugodtan jöjjenek előre a sorban, kisgyerekkel szabad! Néhányan megköszönik és élnek a lehetőséggel, mások zavartan tiltakoznak: „nem, köszönöm, kivárjuk a sorunkat”. A kérdés hétköznapinak látszik, mégis rámutat arra, hogyan találkozik a jog, a nevelés és a társadalmi érzékenység a mindennapi életben.
Romániában a 2023/280-as számú törvény írja elő, hogy a várandós nők és az ötévesnél fiatalabb gyerekkel érkezők valamennyi állami és magánintézményben elsőbbséget élveznek. A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a pénztáraknál, ügyfélszolgálatokon és jegypénztáraknál ezeket a személyeket előre kell engedni. Ez nem ajánlás, hanem kötelező – az üzleteknek és közintézményeknek ezt táblán is fel kell tüntetniük.
A törvény kimondja, hogy minden tíznél több férőhelyes parkolóban legalább két, illetve a helyek legalább négy százaléka kifejezetten a várandósoknak és kisgyerekeseknek jár.
Egyesek szerint természetes gesztus, mások szerint a gyerekeknek is meg kell tanulniuk kivárni a sorukat. A témáról Román Mónika gyerekpszichológust faggattuk, ugyanis tapasztalataink szerint több szülő is említette, hogy a boltban a biztonsági őr kedvesen előre hívta őket a négy-öt éves gyerekkel, mondván, a törvény is így rendelkezik, de ők inkább hátrébb maradtak, mert szerették volna, ha a gyerek megtanul sorban állni.
Román Mónika párhuzamot vont a szobatisztaságra szoktatással: ahogy ott sem egyik napról a másikra történik a váltás, úgy a türelem tanulása sem megy hirtelen. Van, aki gyorsabban alkalmazkodik, másnak több idő kell. Ez a képesség, amit frusztrációtűrésnek neveznek, a gyerek egész életére hatással lesz: a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban.
Elmagyarázta, hogy a kisgyerekeket önmagában nem viseli meg a sorban állás. A várakozás inkább a szülőknek lehet nehéz – főleg, ha fáradtak vagy türelmetlenek. A pszichológus szerint ilyenkor nem a gyerek nyugtalansága a kiindulópont, hanem a felnőtteké: ha a szülő nyugodt marad, a gyerek is nyugodt marad mellette.
A pszichológus szerint a törvény elsősorban a felnőtteknek segít, nem a gyerekek privilégiumáról szól.
Egy gyereknek a sorban állás önmagában nem teher – ha a szülő nyugodt, ő is nyugodt. Ami nehézzé teszi, az inkább a szülő fáradtsága, türelmetlensége, az, hogy nehéz ölben tartani a kicsit tíz-húsz percig” – fejtette ki a szakember.
Felmerül azonban a kérdés, mennyire válhat ebből „privilégiumérzet” a gyerekben. Román Mónika szerint ez nem a törvénytől függ.
Nem az előreengedés szokása, hanem a következetlenség alakítja ki a „mindent azonnal” hozzáállást.
A törvény gyakorlati alkalmazása közben sok kérdés is felmerül. A boltokban és hivatalokban nem mindig egyértelmű, ki élhet a prioritással: kell-e igazolás, mi számít ötéves korhatárnak, és hogyan lehet ezt kulturáltan érvényesíteni. A szabály a gyakorlatban sokszor a józan észre és az emberi együttműködésre épül.
Mindez ugyanakkor fontos jelzést is hordoz: a társadalom törvényben rögzíti, hogy a kisgyerekesek és várandósok támogatása nem udvariassági gesztus, hanem közösségi felelősség. Ez a lépés azt üzeni, hogy az empátia nem pusztán egyéni döntés, hanem közös normává válhat. A nevelés szempontjából azonban a hangsúly továbbra is a szülőn marad.
Román Mónika szerint a türelemre nevelés nem magából a sorban állásból fakad, hanem abból, ahogyan a szülő a helyzethez viszonyul. Ha a gyerek azt látja, hogy a felnőtt nyugodt, higgadt és figyel másokra, akkor nem a helyzet, hanem a példamutatás formálja a viselkedését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!