Román Mónika: ha elfogadjuk a helyzetünket, könnyebb lesz alkalmazkodni
Fotó: Nőileg Angyalosi Beáta
Az ember azért domináns faj ezen a földön, mert szinte bármihez képes alkalmazkodni, így a bezártsághoz is – fejtette ki a Krónikának Román Mónika kolozsvári pszichológus. A szakember úgy véli, ha elfogadjuk, hogy a következő időszakban nagyrészt a négy fal közt kell élnünk, ha ritmust, rendszerességet viszünk a napjainkba, ha gyakorta tartjuk a kapcsolatot szeretteinkkel, ismerőseinkkel, ha a helyzet pozitív hozadékait tartjuk szem előtt, akkor könnyebben átvészeljük a járványügyi helyzetet.
2020. április 03., 14:292020. április 03., 14:29
– A kijárási tilalom miatt legtöbben beláthatatlan időre a négy fal közé szorultak a nap legnagyobb részében. A bezártságot, a „szabadságvesztést” nem föltétlenül éli meg pozitívan az ember. Mik ennek a lelki hozadékai?
– Nagyon függ az ember életkorától, temperamentumától, hogy ki miként éli meg. Minél fiatalabb valaki, annál aktívabban tudja megélni a mindennapokat, megvannak a céljai, ezeket tartja szem előtt, és kreatívan áll hozzájuk. Azok, akiknek amúgy sem volt túl élénk a szociális kapcsolatrendszerük, és eddig sem volt túl sok energiájuk, megsínylik. Megszenvedik, mert ez a helyzet elvette tőlük azt a kevés mozgásteret is, ami személyes találkozásokon keresztül történt. Az idősek közül sokak számára a mindennapi bevásárlás, a szomszédokkal való találkozás jelentette a szocializációs lehetőséget, és ez most korlátozva van. Rájuk sokkal inkább oda kellene figyelni, hogy ne szigetelődjenek el teljesen.
– Az tapasztalható, hogy sokakon uralkodik el a pánik, a szorongás a járványhelyzet és a jövőbeni kilátások miatt. Gyakran elhangzik az is, a pánik negatív lelki hozadéka, hogy torzít: nem engedi, hogy az ember józanul, reálisan lássa a dolgokat.
– A rettegésnek az egyik fő ismérve, hogy az ember elveszíti racionális gondolkozását, és elkezdenek eltávolodni a gondolatai a valóságtól. Ezért is kell sokat beszélgetni másokkal, hogy visszarángassuk a beszélgetőtársat a valóságba. Az is megtörténhet, hogy ő is pánikban van, de nem biztos, hogy ugyanattól fél mindkét személy.
Megtesszük rutinszerűen azt, amit a rendelkezések előírnak, de folytatjuk az életet úgy, ahogy tudjuk, az összeszűkült keretek közt, hiszen itt is be kell rendeznünk a világunkat. Az ember végtelen számú, számára megadatott dologhoz képes alkalmazkodni, szinte bármihez. Csak nagyon megszoktunk bizonyos kényelmi, szocializációs feltételeket, ezért nehezebb kilépni a komfortzónánkból, de abszolút nem lehetetlen.
Fotó: Haáz Vince
– Az idősebb generációk, amelyek a világháború idején, az azt követő időszakban, és azok, amelyek a kommunizmusban szocializálódtak, már találkoztak a megszorítások, tiltások különféle formáival: például nem lehetett azt mondani, amit gondolunk. Ellenben a szinte teljes szabadságot megélt gyerekek, fiatalok számára teljesen új a helyzet, talán még drasztikusabb a szabadságuk elvesztése, az, hogy nem találkozhatnak kortársaikkal, stb. Ők hogyan dolgozzák ezt fel lelkileg?
– A fiatal generációnak is óriási szüksége van a szocializációra a párkapcsolatok szempontjából is. Ez a mostani bezártság, korlátozottság ilyen tekintetben hatalmas érvágás számukra, nagyobb, mint azok számára, akik házasságban egy fedél alatt élnek. A házasok bezártság idején talán többet is vannak a párjukkal, mint amennyihez hozzászoktak, vagy amennyire igényük volna.
A fiatalok számára a közösséghez való tartozás, a szülőkről való leválás nem az otthonülésről szól, hanem általában kifelé irányulnak a nagyvilágba, hiszen azokra a kérdésekre keresik a választ: ki vagyok én, kihez tartozom. Ezt a közösségben találják meg, nem a szülők mellett, úgyhogy e tekintetben is nehéz most a fiataloknak. És azt sejtem, hogy ők azok, akik talán a leginkább áthágják a most felállított szabályokat.
– Mi az, amit pszichológusként túlélési technikaként javasolna a lelki egészség megőrzése érdekében? Azoknak, akik magányosan maradtak bezárva, és azoknak, akik családi körben vannak a négy fal között? Mindezt olyan körülmények közt, hogy a gondolatainkat túlnyomórészt uralják a lépten-nyomon érkező rossz hírek.
– Mindenkinek azt javasolom elsősorban: rendezkedjen be lelkileg arra, hogy ez a bezártság hosszabb folyamat lesz. Ezen azt értem, hogy fogadjuk el, a korlátozások nem röpke időre szólnak, talán pár hónapra, és ha elfogadjuk, akkor könnyebb alkalmazkodni. Mindenképp fontos, hogy meglegyen a napi ritmusunk, akárcsak korábban: felkelek, ágyat vetek, felöltözöm, esetleg elmegyek vásárolni, kertészkedem, tornázom – kinek milyen lehetősége van.
A napunkat is rendszeresen osszuk be: legyen ritmusa. Amikor ki lehetett menni, ugyanígy fel kellett kelni, reggelizni, kávézni, ide-oda menni, dolgozni, és most is strukturálni kell az időnket.
Ugyanakkor hangsúlyozom a személyes kapcsolattartás fontosságát: örülhetünk a technika vívmányainak, így akár interneten keresztül, akár telefonon tarthatjuk a kapcsolatot a családtagokkal, ismerősökkel, barátokkal. Ajánlott gyakran kapcsolatba lépni másokkal úgy, hogy lássuk is a beszélgetőtárs arcát, mert a szemkontaktus alapvető emberi szükséglet, és most még inkább az. Megnyugtat, feltölt, ha más arcát, arckifejezését látjuk, ilyenkor érzi az ember, hogy kötődik, tartozik másokhoz.
Felhívnám a figyelmet arra is, hogy jó megbeszélni a híreket másokkal, mert behoz egy kis objektivitást, vagy új nézőpontot. És az is lényeges, hogy tartsuk fenn az elsődleges szociális hálót: tehát akikkel amúgy is tartottuk a kapcsolatot, azokkal ugyanolyan rendszeresen tartsuk, vagy még gyakrabban.
Fogadjuk el agyilag, akkor könnyebb lesz a mindennapokban együtt élni ezzel. Képesek leszünk így aktívabbá válni, alkotni, szocializálódni, tanulni.
Fotó: Veres Nándor
– Sokszor elhangzik mostanában az is, hogy a megváltozott helyzet pozitív hozadékait is érdemes szem előtt tartani.
– Föltétlenül. Ezt a helyzetet úgy tudjuk a leginkább elfogadni, ha azt mondjuk magunknak például: milyen jó, hogy most végre van időnk rendbe tenni a dolgainkat, megtanulni megírni egy dolgozatot, elolvasni egy könyvet, vagy hosszasan, mélyebben beszélgetni valakivel, akivel korábban csak tízpercnyi időre tudtunk szóba állni. Ezeket mind érdemes kihasználni.
Ezek mind olyan örömforrások lehetnek, amik miatt könnyebben elfogadjuk a jelenlegi helyzetet.
– Ha visszakanyarodnánk kicsit az olvasáshoz, amire most szintén több idő juthat: ennek mik a pozitív lelki hozadékai?
– Amikor szépirodalmat, regényt olvas az ember, akkor mintegy átlép egy másik világba, és így van ez a játékfilmekkel is. A könyv és a film segítségével időlegesen kiléphetünk a valóságból, ami most elég nyomasztó, így föltétlen javasolható időtöltésként. Az olvasás pedig egy fokkal nagyobb aktivitást kíván az embertől, mert követni kell a betűket, értelmezni a szöveget, ugyanakkor el is kell képzelni a könyvbeli világot, ez ugye a filmben készen kapott. A könyv olvasása egyrészt a képzeletet is fejleszti, másrészt az ember a saját feszültségeit is beleképzeli abba, amit olvas és a cselekményszál követésével a szorongás fel is oldódhat benne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!