Hirdetés

Sokallják a helyi közterheket

Felháborodást váltott ki erdélyi több településen, hogy az új adótörvénykönyv értelmében jelentősen emelkedtek a helyi adók és illetékek, mivel az új jogszabállyal módosították a kiszámítási módszertant. Egyes önkormányzatok aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a kormány módosítsa a törvénykönyvet, máshol pedig azt vetették fel, hogy a települést kisvárosból visszaminősíttessék községgé, erre azonban nincs törvényes alap.

Gligor Róbert László

Kőrössy Andrea

Vásárhelyi-Nyemec Réka

Fülöp-Székely Botond

2016. február 26., 10:262016. február 26., 10:26

2016. február 28., 14:282016. február 28., 14:28

Felháborodást váltott ki több erdélyi és partiumi településen is, hogy a január elsejétől hatályba lépett adótörvénykönyv értelmében jelentős mértékben emelkedtek a helyi adók és illetékek, mivel az új jogszabállyal módosították a közterhek kiszámítási módszertanát, illetve növeltek egyes szorzókat.

Az adóemelést a helyiek is nehezményezik, az önkormányzatok viszont azzal érvelnek, hogy a törvény által megadott minimális mértékben növelték az illetékekre általuk kivetett adókulcsot, a befizetendő végső öszszeg azonban más, a helyi hivatalok által nem befolyásolható szorzók miatt drágult tetemesen. Egyes önkormányzatok aláírásgyűjtésbe kezdtek annak érdekében, hogy a kormány módosítsa az adótörvénykönyvet, máshol pedig azt vetették fel, hogy a települést kisvárosból visszaminősíttessék községgé, így valamelyest csökkennének a közterhek.

Aláírást gyűjtenek Bihar megyében

A Bihar megyei RMDSZ-es elöljárók csütörtökön tartottak megbeszélést az ügyben: a résztvevők petíciót fogalmaztak meg, illetve összesítették a civil aláírásokat, ezeket és a módszertan módosítására vonatkozó javaslatot szerdán iktatja az RMDSZ parlamenti frakciója – nyilatkozta lapunknak Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere.

A városvezető rámutatott: az önkormányzat mindegyik közteher esetében a törvény biztosította minimális szinten tartotta az adókulcsot, de más szorzók emelése miatt a lakosoknak helyenként az eddigi összeg kétszeresét vagy akár háromszorosát kell befizetniük. „Úgy gondolom, hogy nem mérték fel megfelelően az új adótörvénykönyv hatásait. Reméljük, hogy sikerül elérni a módosítást, és ezt követően arra is megtaláljuk a törvényes módot, hogy kompenzáljuk azokat, akik már befizették helyi adójukat\" – fogalmazott Nyakó József.

Hasonló a helyzet Nagyszalontán is, ahol az RMDSZ helyi szervezete ugyancsak aláírásgyűjtésbe kezdett a törvénykönyv módosítása érdekében. Az önkormányzat tájékoztatása szerint, noha tavalyhoz képest nem emelték az adókulcsot, az új módszertan szerint mégis mintegy megháromszorozódott idén az ingatlanadó mértéke.

Török László polgármester lapunknak elmondta: eddig több mint 1200 aláírást gyűjtöttek, ugyanakkor személyesen írt levelet az ügyben a pénzügyminiszternek és a megyei jogú városokat tömörítő szervezetnek. Az elöljáró elmondta: a jogszabályoknak megfelelően már tavaly döntöttek a helyi adók és illetékek 2016-os szintjéről, de akkor csak annyit lehetett tudni az új törvénykönyvről, hogy csökkenteni fogja az általános forgalmi adót.

„A januárban megjelent módszertan azonban világossá tette, hogy változott a számítási mód, emiatt a magánszemélyek telek- és ingatlanadója erkölcstelen mértékben emelkedett. Például ha valaki rendelkezik egy 401 négyzetméteres kerttel, ebből legalább 400 négyzetmétert építkezésre alkalmas területként kell számítani\" – magyarázta Török, aki szerint ezt a kormány „egyetlen tollvonással\" tudná módosítani, ezért reméli, hogy „valaki felébred Bukarestben\".

A témában ugyan helyi szinten is vita alakult ki, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szalontai szervezete ugyanis azzal vádolja a polgármestert és az RMDSZ tanácsosait, hogy tavaly egyhangúlag szavaztak az adóemelésről, így Török László „saját maga és az RMDSZ ellen gyűjt aláírást\". A néppárt egyenesen azt állítja, hogy a városvezető hazudik, hiszen a törvény által megengedett maximális szintű adókulcsot vetették ki 2016-ra az ingatlanokra.

Az adótörvénykönyv szerint az önkormányzatok a magánszemélyek tulajdonában lévő lakóingatlanok esetében 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot alkalmazhatnak, az EMNP helyi szervezete szerint pedig a 2016-ra vonatkozó érték 0,2 százalékos. Török László lapunknak nyilatkozva elutasította a néppárt vádjait, és leszögezte: amennyiben a módszertan nem változott volna, a lakosok ugyanakkora közterhet fizetnének idén, mint tavaly és tavalyelőtt. A nagyszalontai polgármesteri hivatal honlapján feltüntetett, a 2016-os adókra vonatkozó határozat szerint egyébként az önkormányzat 0,09 százalékos adókulcsot vetett ki idén.

Visszaminősítenék községgé a kisvárost

Az aláírásgyűjtés helyett más módszerrel próbálkoznak két Temes megyei kisvárosban: Gátalja és Csák önkormányzata azt vetette fel, hogy a településeket visszaminősíttetik községgé. Raul Cozarov, Gátalja polgármestere a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a belterület után fizetendő illeték az eddigi háromszorosára nőtt, ez pedig komoly felháborodást váltott ki a helyiekben.

A bánsági település 2004-ben, egy helyi népszavazás nyomán vált kisvárossá, a hatóságok pedig ismét referendummal módosítanák Gátalja státuszát, illetve ugyanígy járnának el Csákban is Petru Filip elöljáró elmondása szerint. Egyébként egyik település népessége sem éri el a hatezer főt.
A visszaminősítés azonban nem egyszerű Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester szerint, aki rámutatott: az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt az állami hatóságok minél több várost szerettek volna felmutatni, ezért elindult egy hullám, amelynek keretében nagyközségeket „léptettek elő\", a visszaminősítésre viszont nem létezik törvény, „erre az országban még nem volt példa\".

„Az embereket el lehet hívni egy népszavazásra, de a döntés már a prefektúrán megbukik, hiszen egyelőre nincs törvényes alapja. A politikum most amúgy sem engedne meg egy visszaminősítési hullámot, ezért a kérdést óvatosan kell kezelni, félutakat nem szabad járni\" – fogalmazott a Maros megyei kisváros elöljárója. Tóth Sándor ugyanakkor elmondta: az ő fejében is megfordult, hogy Nyárádszeredát ismét községgé nyilvánítsák, de még 2014-ben, és teljesen más okból, kisvárosi mivolta miatt ugyanis európai uniós fejlesztési pénzektől esik el a település.

Több együttható is emelkedett ettő az évtől

Ettől az évtől azért drágult jelentős mértékben főként az ingatlanadó, mert a januártól hatályba lépett adótörvénykönyv értelmében egyrészt növekedett az ingatlanok adóalapja, ugyanakkor más együtthatók is emelkedtek. A helyi önkormányzatok hatáskörébe az tartozik, hogy ezen felül mekkora adókulcsot számolnak fel, de bizonyos mértékben ezt is szabályozza a törvény.

Az ingatlanadót ettől az évtől három kategóriába sorolják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.

Az adótörvénykönyv szerint 6,95 százalékkal emelkedett az épületek adóalapja: míg tavaly a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, 2016-ban ez 1000 lejre bővült. Ez azt jelenti, hogy például egy magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 0,2 százalékát kell kiszámítani attól függően, hogy az önkormányzat mekkora adókulcsot határozott meg. Ez azonban még nem a végső, a lakosok által befizetendő közteher, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan milyen típusú településen, illetve a település melyik részén található, és mikor épült.

Egy, megyeszékhely belvárosában álló – a törvény szerint A típusú zónában épített, 0-s rangú – ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, míg egy kis falu szélén található – D típusú zónában álló V-rangú – ingatlan esetében a szorzó 0,9. Van ugyanakkor egy másik együttható is, amit az ingatlan teljes felületének kiszámítására használnak, ez például a tömbházlakások esetében ettől az évtől 1,4, míg tavaly 1,2 volt.

Így például, ha egy önkormányzat a tavalyi 0,1 százalékon tartja idén is az ingatlanok után felszámolt adókulcsot, egyrészt az adóalap 1000 lejre történt emelésével 25,85 százalékos drágulásra kell számítani, emellett az 1,2-es szorzó 1,4-re való bővítésével további emelkedéssel kell számolni. A dráguláshoz az is hozzájárul, hogy ettől az évtől az ingatlanok alatti terület után is adót kell fizetniük a tulajdonosoknak, erre eddig nem volt példa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr

Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.

„Elszakadt a film, a kórházban ébredtem fel” – Megszólalt a brassói tragédiában érintett sofőr
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró

Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős megyei önkormányzat.

A nagyváradi körgyűrű újabb felüljáróján indult el a forgalom, hátravan még három felül- és egy aluljáró
2026. augusztus 14., péntek

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal

Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?

Az idő rostáján az új egyházzene – Kolozsváron találkozik újra a kortárs zene az évszázados hagyománnyal
2026. augusztus 14., péntek

Kolozsváron akkora a bűz, hogy Emil Boc már az illetékes hatóságokhoz fordult

Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.

Kolozsváron akkora a bűz, hogy Emil Boc már az illetékes hatóságokhoz fordult
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Üzenet a jövőnek: két új időkapszulát helyeztek a csíksomlyói kegytemplom új toronygombjaiba

A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.

Üzenet a jövőnek: két új időkapszulát helyeztek a csíksomlyói kegytemplom új toronygombjaiba
2026. augusztus 14., péntek

Brassói halálos gázolás: őrizetbe vették a sofőrt, és közölték, mi vezethetett a balesethez

Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.

Brassói halálos gázolás: őrizetbe vették a sofőrt, és közölték, mi vezethetett a balesethez
2026. augusztus 14., péntek

Elkezdődhet egy székelyföldi autópálya-szakasz építése

A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) csütörtökön kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő, A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Gyergyóditró közötti (1D jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására.

Elkezdődhet egy székelyföldi autópálya-szakasz építése
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Húszezernél is több zarándokot várnak az ősi kegyhelyre, Máriaradnára

Nemcsak római katolikusok zarándokolnak a csodatevő Mária-képhez, hanem felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül jönnek fohászkodni a hívek a Szűzanyához, ezért több nyelven celebrálnak szentmiséket a Maros völgyében található kegytemplomban.

Húszezernél is több zarándokot várnak az ősi kegyhelyre, Máriaradnára
2026. augusztus 13., csütörtök

Identitásőrzés és nyitás: bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok

Idén először háromnaposra bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok, amelyet augusztus 27–29. között ötödik alkalommal szerveznek meg.

Identitásőrzés és nyitás: bővül a Bethlenszentmiklósi Magyar Napok
2026. augusztus 13., csütörtök

Fekete mentő botrány: a TikTok több összeesküvés-elméletet terjesztő videót törölt, mint amennyit a médiahatóság kért

A TikTok törölte a gyerekeket elrabló mentőautókról szóló összeesküvés-elméletet terjesztő 90 videót az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi bejelentése nyomán – jelentette be csütörtökön a hatóság.

Fekete mentő botrány: a TikTok több összeesküvés-elméletet terjesztő videót törölt, mint amennyit a médiahatóság kért
Hirdetés
Hirdetés