Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A tavalyi 53-ról 50-re csökkent azoknak a romániai oktatási intézményeknek a száma, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a listán több székelyföldi és partiumi középiskolát is találunk. Van, ahol eleve csak egy diák jelentkezett a megmérettetésre, de a Hargita megyei Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimnáziumában például 23-an próbálkoztak, s az óvások előtti eredmények szerint senki sem ment át. A székelyföldi megye áll amúgy az erdélyi szégyenlista élén.
2024. július 11., 09:562024. július 11., 09:56
Románia 50 középiskolájában egyetlen vizsgázónak sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot a 2024. júliusi érettségi vizsgán az oktatási minisztérium által közzétett, majd a BacPlus platform által feldolgozott, óvások előtti eredmények szerint. Az Edupedu.ro oktatási szakportál a száz százalékos kudarcot vallott iskolákat felsorakoztató elemzése elkészítéséhez az állami és magángimnáziumokat, valamint egyéb középiskolákat vette figyelembe, azokat is, ahol csak egyetlen jelentkező volt.
A Krónika által górcső alá vett lista szerint 19 középiskolában csak egyetlen jelentkező volt, három középiskolában pedig nem jelentek meg a vizsgára jelentkezők.
Mindez olyan körülmények között, hogy azok a középiskolák, amelyeknek nulla az átmenési aránya, vagy csak egyetlen végzős érettségizőjük van, nem javasolhatnak nappali tagozatos 9. osztályos beiskolázási számot a következő évre.
Ha az ötvenes listán csak azokat a megyéket nézzük, ahol számottevő a magyar lakosság, rögtön szembetűnik, hogy
Országos viszonylatban is egyedinek számít az elemzés szerint Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimáziuma, ahol a 23 jelentkezőből végül senkinek sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot. Tavaly amúgy jobban álltak, akkor a 9 jelentkező mellett 11 százalékos sikerességi rátát könyvelhettek el.
De ott találjuk a szégyenlistán a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolát is, ahol a négy diákból senki sem ment át; a szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskolát, ahol öten vizsgáztak, mind sikertelenül; Csíkdánfalván a Petőfi Sándor Szakközépiskolában 9-ből 0, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Gimnáziumban pedig 1-ből 0.
Előbbiben a Székelyhídhoz tartozó, több mint 85 százalékban magyarok által lakott Kágya vegyes tannyelvű 1-es számú Szakképző Gimnáziuma visszatérő „vendég”, ezúttal egy vizsgázó volt, de neki sem jött össze az átmenő, a borsi magyar tannyelvű Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolában pedig 2-ből 0 lett az átmenési arány.
Szatmár megyében 22,38 százalékban magyarok által is lakott Alsószoporban a Petru Cupcea Szakképző Gimnáziumban a két vizsgázóból senki sem ment át, az erdődi vegyes tannyelvű szakközépiskolában pedig 1-ből 0 volt az arány.
Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki az érettségi eredmények kapcsán.
Maros megyében a megyeszékhely Aurel Persu autószerelői szakközépiskoláját találtuk a listán, amely román tannyelvű, tény viszont, hogy a 3 vizsgázóból senki sem ment át.
Szilágy megyében viszont a közel 60 százalékban magyarok lakta Sarmaság vegyes tannyelvű, 1-es számú szakközépiskolája teljesített gyengén, a szintén 3 vizsgázóból 0 az átmenők aránya.
Arad megyében a Gyorok községhez tartozó, román többségű Ménes Vasile Juncu szakközépiskolája szintén 3-ből 0, míg Máramaros megyében a nagybányai, román tannyelvű Henri Coandă Magángimnázium 1-ből 0.
Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os. A sikerességi arány országos viszonylatban 76,4 százalék, ami 3,6 százalékkal jobb, mint tavaly, amikor a diákok 72,8 százaléka vizsgázott sikeresen. A legalacsonyabb átmenési arány Ilfov (61,3 százalék), Hargita (63,5 százalék), Giurgiu (67 százalék) és Teleorman megyében (69,3 százalék) van a miniszteri bejelentés szerint. Eközben Kolozs (88,9 százalék), Galac (88,5 százalék), Brăila (87,5 százalék), Bákó (87,9 százalék) és Brassó megye (87,4 százalék) vizsgázói teljesítettek a legjobban.
A vizsgázók 76,4 százalékának sikerült az érettségije az óvások előtti eredmények szerint – jelentette be hétfőn Ligia Deca oktatási miniszter azt követően, hogy közzétették az első eredményeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás