
Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A tavalyi 53-ról 50-re csökkent azoknak a romániai oktatási intézményeknek a száma, amelyekben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije – a listán több székelyföldi és partiumi középiskolát is találunk. Van, ahol eleve csak egy diák jelentkezett a megmérettetésre, de a Hargita megyei Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimnáziumában például 23-an próbálkoztak, s az óvások előtti eredmények szerint senki sem ment át. A székelyföldi megye áll amúgy az erdélyi szégyenlista élén.
2024. július 11., 09:562024. július 11., 09:56
Románia 50 középiskolájában egyetlen vizsgázónak sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot a 2024. júliusi érettségi vizsgán az oktatási minisztérium által közzétett, majd a BacPlus platform által feldolgozott, óvások előtti eredmények szerint. Az Edupedu.ro oktatási szakportál a száz százalékos kudarcot vallott iskolákat felsorakoztató elemzése elkészítéséhez az állami és magángimnáziumokat, valamint egyéb középiskolákat vette figyelembe, azokat is, ahol csak egyetlen jelentkező volt.
A Krónika által górcső alá vett lista szerint 19 középiskolában csak egyetlen jelentkező volt, három középiskolában pedig nem jelentek meg a vizsgára jelentkezők.
Mindez olyan körülmények között, hogy azok a középiskolák, amelyeknek nulla az átmenési aránya, vagy csak egyetlen végzős érettségizőjük van, nem javasolhatnak nappali tagozatos 9. osztályos beiskolázási számot a következő évre.
Ha az ötvenes listán csak azokat a megyéket nézzük, ahol számottevő a magyar lakosság, rögtön szembetűnik, hogy
Országos viszonylatban is egyedinek számít az elemzés szerint Zetelaka Dr. P. Boros Fortunátról elnevezett gimáziuma, ahol a 23 jelentkezőből végül senkinek sem sikerült elérnie az átmenéshez szükséges osztályzatot. Tavaly amúgy jobban álltak, akkor a 9 jelentkező mellett 11 százalékos sikerességi rátát könyvelhettek el.
De ott találjuk a szégyenlistán a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolát is, ahol a négy diákból senki sem ment át; a szentegyházai Gábor Áron Szakközépiskolát, ahol öten vizsgáztak, mind sikertelenül; Csíkdánfalván a Petőfi Sándor Szakközépiskolában 9-ből 0, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Technológiai Gimnáziumban pedig 1-ből 0.
Előbbiben a Székelyhídhoz tartozó, több mint 85 százalékban magyarok által lakott Kágya vegyes tannyelvű 1-es számú Szakképző Gimnáziuma visszatérő „vendég”, ezúttal egy vizsgázó volt, de neki sem jött össze az átmenő, a borsi magyar tannyelvű Tamási Áron Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolában pedig 2-ből 0 lett az átmenési arány.
Szatmár megyében 22,38 százalékban magyarok által is lakott Alsószoporban a Petru Cupcea Szakképző Gimnáziumban a két vizsgázóból senki sem ment át, az erdődi vegyes tannyelvű szakközépiskolában pedig 1-ből 0 volt az arány.

Az elmúlt húsz év eredményeit vizsgálva inkább a stagnálás, esetenként az időszakos javulás utáni kisebb-nagyobb visszaesések jelenségei mutathatók ki az érettségi eredmények kapcsán.
Maros megyében a megyeszékhely Aurel Persu autószerelői szakközépiskoláját találtuk a listán, amely román tannyelvű, tény viszont, hogy a 3 vizsgázóból senki sem ment át.
Szilágy megyében viszont a közel 60 százalékban magyarok lakta Sarmaság vegyes tannyelvű, 1-es számú szakközépiskolája teljesített gyengén, a szintén 3 vizsgázóból 0 az átmenők aránya.
Arad megyében a Gyorok községhez tartozó, román többségű Ménes Vasile Juncu szakközépiskolája szintén 3-ből 0, míg Máramaros megyében a nagybányai, román tannyelvű Henri Coandă Magángimnázium 1-ből 0.
Az oklevél megszerzéséhez az érettségizőknek három feltételnek kell együttesen megfelelniük: részt vettek a nyelvi és digitális készségeik felmérésén, illetve az összes írásbeli vizsgán; az írásbeli vizsgák mindegyikén legkevesebb 5-ös osztályzatot kaptak; az írásbeli vizsgák osztályzatainak átlaga legkevesebb 6-os. A sikerességi arány országos viszonylatban 76,4 százalék, ami 3,6 százalékkal jobb, mint tavaly, amikor a diákok 72,8 százaléka vizsgázott sikeresen. A legalacsonyabb átmenési arány Ilfov (61,3 százalék), Hargita (63,5 százalék), Giurgiu (67 százalék) és Teleorman megyében (69,3 százalék) van a miniszteri bejelentés szerint. Eközben Kolozs (88,9 százalék), Galac (88,5 százalék), Brăila (87,5 százalék), Bákó (87,9 százalék) és Brassó megye (87,4 százalék) vizsgázói teljesítettek a legjobban.

A vizsgázók 76,4 százalékának sikerült az érettségije az óvások előtti eredmények szerint – jelentette be hétfőn Ligia Deca oktatási miniszter azt követően, hogy közzétették az első eredményeket.
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
1 hozzászólás