
Fotó: Barabás Ákos
Egyre óvatosabban fogalmaznak a kormány és a parlament képviselői az egészségügyi rendszerben beígért óriási béremelés kapcsán, ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Sanitas még rosszabbnak látja a helyzetet, mint egy héttel ezelőtt. Éppen ezért nem mondanak le a tiltakozásról.
2018. március 27., 22:192018. március 27., 22:19
2018. március 27., 23:152018. március 27., 23:15
Alig másfél hónappal azután, hogy a kormány az egészségügyi rendszerben március elsejétől érvényes jelentős béremelésre tett ígéretet, a lelkesedés helyét a kiábrándultság és az értetlenség vette át. Az alkalmazottak elmondása szerint a helyzet napról napra egyre rosszabb, ráadásul immár a kabinet és a parlament tagjai is igyekeznek finomítani korábbi hangzatos bejelentéseiket,
Vasile Neagovici, az egészségügyi alkalmazottak többségét tömörítő Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke a Krónikának elmondta: a kormány tagjaival folytatott tárgyalások során nem jutottak közös nevezőre, amióta jelezték problémáikat, nem történt előrelépés, sőt tovább romlott a helyzet.
Így nem mondanak le a tüntetéssorozat folytatásáról, illetve továbbra is kilátásban van az általános sztrájk kirobbantásának lehetősége. „Teljes a káosz. Azt sem tudjuk, az alkalmazottak időben megkapják-e a márciusi béreket, hiszen a különböző pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges. A kórházak kivárnak, nem tudják, mi alapján kell kiszámolniuk a fizetéseket” – panaszolta Neagovici.
A háromszéki szakszervezeti vezető rámutatott: a kiegészítő juttatások tekintetében még rosszabb a helyzet, mint egy héttel ezelőtt.
Erről Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter tájékoztatta a kórházmenedzsereket csütörtöki videókonferenciáján. Neagovici arra is kitért: csalódottak amiatt, hogy az egészségügyi szakszervezetek nem fognak össze. Rámutatott: a kisebb érdekvédelmi tömörüléseket a kormány sikeresen a maga oldalára állította, ennek nyomán elfogadták az egészségügyi minisztérium által javasolt átmeneti megoldást, miszerint idén a pótlékok helyett úgynevezett kompenzációs összegeket kapnak az alkalmazottak.
Neagovici ezt szemfényvesztésnek tartja már csak azért is, mert az alkalmazottak több mint felét a Sanitas képviseli, a kisebb szakszervezetek tagsága összesen sem teszi ki a dolgozók 10 százalékát. „Mi továbbra is elégedetlenek vagyunk, ezért az előre kidolgozott ütemterv szerint folytatjuk a tiltakozást. Csütörtökön a munkaügyi minisztérium elé vonulunk, és gyűjtjük az aláírásokat az általános sztrájk kirobbantásához” – szögezte le.
Vasile Neagovici: nem történt előrelépés, sőt tovább romlott a helyzet
Fotó: Bíró Blanka
A döntéshozók eközben több fórumon igyekeznek szépíteni, illetve finomítani a helyzetet. László Attila Kolozs megyei szenátor, a felsőház egészségügyi bizottságának elnöke például hétfői közleményében
Úgy véli: „az elmúlt hónapokban jelentősen pozitív irányba változott az orvosok bértáblája”, és a fizetések, „ha még nem is állnak nyugat-európai szinten, egyes esetekben akár 100 százalékkal is növekedtek március 1-től”. Az RMDSZ politikusa konkrét példákat is felhozott, azonban összevonta a januártól és a márciustól végrehajtott bérkiegészítést, holott utóbbi még csak elméletben valósult meg, a szakszervezetek pedig egyre kevésbé hisznek a gyakorlati kivitelezés sikerességében.
László Attila megemlítette, hogy egy harmadéves rezidens orvos, aki tavaly havi nettó 1900-2300 lejt keresett, januártól 3900-4800 lejt vihet haza, március elsejétől pedig „a sok ügyeletet vállaló rezidensek 6000-8000 ezer lejt is kaphatnak”. Közleménye szerint ugyanakkor a főorvosok juttatása a tavalyi 3-4000 lejről januárban 7300-9100 lejre emelkedett, a március elsejei béremelés nyomán pedig „egyes esetekben” fizetésük elérheti a 12-15 ezer lejt.
Hozzátette: nemcsak az orvosok, hanem az asszisztensek is 40–80 százalékos béremelésben részesülnek ettől a hónaptól a ledolgozott munkaidőtől és „egyéb tényezőktől” függően.
A szenátor azt is megemlítette, hogy a fizetésemelés alaposan megterheli az egészségügy költségvetését, ennek ellenére fontosnak tartja, hogy az orvosok megfelelő bérezésben részesüljenek, hiszen ebben látja az itthon maradás kulcsát. Januártól egyébként az orvosok bruttó juttatása 25 százalékkal emelkedett, ezt azonban sok esetben lenullázta az adóterhek egy részének a munkavállalóra való átruházása.
Hasonlóképpen próbál magyarázkodni Sorina Pintea egészségügyi miniszter is, aki a csütörtöki, a kórházmenedzserekkel, a közegészségügyi igazgatóságok vezetőivel és önkormányzati illetékesekkel tartott videókonferencián a korábbiakhoz képest jóval óvatosabban fogalmazott a témában. A tárcavezető leszögezte: az egységes közalkalmazotti bérezési törvény előírja a fizetésemelést, „amely elérheti a 170 százalékot is”, ugyanakkor az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét.
A Hotnews.ro hírportál szerint Sorina Pintea úgy fogalmazott: az új bérrács kialakításánál azt tartották szem előtt, hogy „az alkalmazottak legalább akkora juttatást kapjanak, mint 2018 februárjában”,
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Sanitas múlt héten tiltakozássorozatba kezdett, amelynek keretében előbb az egészségügyi, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium székháza előtt tüntetnek megadott napokon, április 25-én pedig nagyszabású utcai megmozdulást tartanak Bukarestben, amelyre mintegy 20 ezer résztvevőt várnak. Amennyiben problémáikat addig nem orvosolják, általános sztrájkot robbantanak ki.
A szakszervezet egyrészt nem hisz abban, hogy a beharangozott óriási béremelés a gyakorlatban is megvalósul, egyre valószínűbbnek tartják, hogy mindez csak papíron létezik. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartják, hogy a pótlékok értékét 30 százalékra korlátozták, holott eddig például a veszélyes körülmények között – a sürgősségen, az onkológián vagy az intenzív osztályon, illetve a HIV-fertőzött és hepatitiszes betegekkel – dolgozó alkalmazottak 75–100 százalékos többletjuttatást kaptak.
Pár százan tüntettek az egészségügyi minisztériumnál
A Sanitas egészségügyi szakszervezet közel háromszáz tagja tüntetett kedden a szaktárca bukaresti székháza előtt az érdekvédelmi tömörülés által néhány hete meghirdetett tiltakozóakció-sorozat részeként. A megmozdulásra több megyéből érkeztek egészségügyi alkalmazottak, a tüntetéshez pedig a kórházakban műszaki beosztásban dolgozó személyek is csatlakoztak, akik nem részesültek március elsejétől a szaktárca által beígért jelentős béremelésben – írja a Mediafax hírügynökség. A tiltakozók egyrészt azt követelték, hogy minden egészségügyi alkalmazotti kategória juttatását emeljék egyenlő arányban, ugyanakkor mondjanak le arról a rendelkezésről, amely az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét. A Sanitas folytatja az akciósorozatot, amelynek csúcspontja az április 25-ei nagyszabású bukaresti megmozdulás lesz, amelyre 20 ezer résztvevőt várnak.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!