Fotó: Koinónia Kiadó
Romániának szerencséje volt, hogy létrejött, és „sikersztori”, hogy megmaradt – állapítja meg új könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló történész egyesülésről írt munkáját a Koinónia Kiadó jelentette meg magyar nyelven.
2018. április 13., 14:042018. április 13., 14:04
2018. április 13., 16:512018. április 13., 16:51
A történelmi szükségszerűség helyett a szerencsén múlott Románia és Erdély száz évvel ezelőtti egyesülése, Romániának pedig sikerült kihasználni a szerencsés csillagállást – mutat rá legújabb könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló román történész Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek (În jurul Marii Uniri de la 1918) című könyvének a Koinónia Kiadónál megjelent magyar fordítását csütörtökön mutatták be a kolozsvári Koffer könyvesboltban.
Úgy vélte, bár a tényanyagban nincs sok újdonság, a könyvet amiatt „jó kaland” olvasni, mivel a kritikai felkészültségű történész a száz évvel ezelőtti események körülményeit, viszonyrendszerét világítja meg.
Rostás-Péter István és Fosztó László
Fotó: Koinónia Kiadó
Másoktól eltérően elutasítja azokat a narratívákat, melyek történelmi szükségszerűségről beszélnek, és leírja, milyen más lehetséges megoldások, ötleteket léteztek az Osztrák–Magyar Monarchia helyzetének rendezésére. Ezek közül az egyik „legfrappánsabb” a bánsági Aurel C. Popovici terve volt, mely azon elv alapján föderalizálta volna, hogy egy területi egységen belül minél kevesebb kevert népesség legyen, csökkentve ezáltal az interetnikai feszültségek esélyét.
Lucian Boia könyve eszmetörténetileg is érdekes: három kérdéskör – nemzetek, határok, kisebbségek – irányából közelíti meg a témát, hangzott el a beszélgetésen. „Ha valakik nemzetté akarnak válni, azok lesznek” – állapítja meg a szerző, külön kitérve a francia és német nemzetmodellre.
Ám óva int attól, hogy az egyesülés centenáriuma kimerüljön a szólamokban, és kontraproduktívnak, szakmaiatlannak tartja, hogy egyes történészek „rálicitálnak” az egységtudatra, Burebista vagy Mihai Viteazul idejéből eredeztetve azt.
A könyv Szentes Zágon által tervezett borítója
Fotó: Szentes Zágon
A határokról szólva Boia más lehetséges megoldásokat is felvázol és nem hallgatja el a kényes helyzeteket sem, elismerve: az I. világháború legnagyobb vesztese Magyarország volt. A bukaresti politikusoknak választaniuk kellett, hogy Besszarábiát vagy Erdélyt kérik az antant hatalmak oldalán történő hadba lépés fejében, és egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a román politikai elit Erdély mellett dönt – hívta fel a figyelmet Rostás-Péter István. Az 1812 óta orosz fennhatóság alá tartozó Besszarábiában élő románok helyzete ugyanis veszélyeztetettebb volt, mint az erdélyieké, mutat rá történész, mintegy furcsállva, hogy Bukarest mégis Erdély mellett döntött.
Erdélynek két történelme van, zárja könyvét Boia, és ezek olykor ellentmondanak egymásnak, de ki is egészíthetik egymást. A kiadványhoz a szerkesztők több korabeli térképet is mellékeltek, a Szentes Zágon reklámgrafikus, képzőművész tervezte borítón pedig – mint elhangzott – „nincs rajta a smink”: a gyulafehérvári nemzetgyűlést ábrázoló fekete-fehér fotóra ugyanis utólag festették rá a piros-sárga-kék lobogókat.
Fotó: Szentes Zágon
Arról, hogy Lucian Boia mítoszromboló sikerkönyvei – mintegy 30 műve jelent meg több tízezres példányszámban a Humanitas kiadónál – mennyire tudják átalakítani a román társadalom történelemszemléletét, eltérnek a vélemények. Rostás-Péter István úgy vélte, a Bukaresti Tudományegyetemen tanító, de semmilyen intézményes szerepet nem vállaló Lucian Boia hatására
Igaz, egyelőre még azok a történészek a meghatározók, akik a mítoszok révén építettek karriert maguknak, de idővel egy szintre kerülhet a kettő. Fosztó László ellenben úgy látja, hogy amíg a román történelemkönyvek a történelmi mítoszokról szólnak, nincs esély arra, hogy a Boia által képviselt történelemszemlélet győzzön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három, 17, illetve 18 éves lány megsérült, amikor autóbalesetet szenvedtek vasárnap reggel Beszterce-Naszód megyében.
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!