Fotó: Koinónia Kiadó
Romániának szerencséje volt, hogy létrejött, és „sikersztori”, hogy megmaradt – állapítja meg új könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló történész egyesülésről írt munkáját a Koinónia Kiadó jelentette meg magyar nyelven.
2018. április 13., 14:042018. április 13., 14:04
2018. április 13., 16:512018. április 13., 16:51
A történelmi szükségszerűség helyett a szerencsén múlott Románia és Erdély száz évvel ezelőtti egyesülése, Romániának pedig sikerült kihasználni a szerencsés csillagállást – mutat rá legújabb könyvében Lucian Boia. A mítoszromboló román történész Az 1918-as nagy egyesülés – nemzetek, határok, kisebbségek (În jurul Marii Uniri de la 1918) című könyvének a Koinónia Kiadónál megjelent magyar fordítását csütörtökön mutatták be a kolozsvári Koffer könyvesboltban.
Úgy vélte, bár a tényanyagban nincs sok újdonság, a könyvet amiatt „jó kaland” olvasni, mivel a kritikai felkészültségű történész a száz évvel ezelőtti események körülményeit, viszonyrendszerét világítja meg.
Rostás-Péter István és Fosztó László
Fotó: Koinónia Kiadó
Másoktól eltérően elutasítja azokat a narratívákat, melyek történelmi szükségszerűségről beszélnek, és leírja, milyen más lehetséges megoldások, ötleteket léteztek az Osztrák–Magyar Monarchia helyzetének rendezésére. Ezek közül az egyik „legfrappánsabb” a bánsági Aurel C. Popovici terve volt, mely azon elv alapján föderalizálta volna, hogy egy területi egységen belül minél kevesebb kevert népesség legyen, csökkentve ezáltal az interetnikai feszültségek esélyét.
Lucian Boia könyve eszmetörténetileg is érdekes: három kérdéskör – nemzetek, határok, kisebbségek – irányából közelíti meg a témát, hangzott el a beszélgetésen. „Ha valakik nemzetté akarnak válni, azok lesznek” – állapítja meg a szerző, külön kitérve a francia és német nemzetmodellre.
Ám óva int attól, hogy az egyesülés centenáriuma kimerüljön a szólamokban, és kontraproduktívnak, szakmaiatlannak tartja, hogy egyes történészek „rálicitálnak” az egységtudatra, Burebista vagy Mihai Viteazul idejéből eredeztetve azt.
A könyv Szentes Zágon által tervezett borítója
Fotó: Szentes Zágon
A határokról szólva Boia más lehetséges megoldásokat is felvázol és nem hallgatja el a kényes helyzeteket sem, elismerve: az I. világháború legnagyobb vesztese Magyarország volt. A bukaresti politikusoknak választaniuk kellett, hogy Besszarábiát vagy Erdélyt kérik az antant hatalmak oldalán történő hadba lépés fejében, és egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a román politikai elit Erdély mellett dönt – hívta fel a figyelmet Rostás-Péter István. Az 1812 óta orosz fennhatóság alá tartozó Besszarábiában élő románok helyzete ugyanis veszélyeztetettebb volt, mint az erdélyieké, mutat rá történész, mintegy furcsállva, hogy Bukarest mégis Erdély mellett döntött.
Erdélynek két történelme van, zárja könyvét Boia, és ezek olykor ellentmondanak egymásnak, de ki is egészíthetik egymást. A kiadványhoz a szerkesztők több korabeli térképet is mellékeltek, a Szentes Zágon reklámgrafikus, képzőművész tervezte borítón pedig – mint elhangzott – „nincs rajta a smink”: a gyulafehérvári nemzetgyűlést ábrázoló fekete-fehér fotóra ugyanis utólag festették rá a piros-sárga-kék lobogókat.
Fotó: Szentes Zágon
Arról, hogy Lucian Boia mítoszromboló sikerkönyvei – mintegy 30 műve jelent meg több tízezres példányszámban a Humanitas kiadónál – mennyire tudják átalakítani a román társadalom történelemszemléletét, eltérnek a vélemények. Rostás-Péter István úgy vélte, a Bukaresti Tudományegyetemen tanító, de semmilyen intézményes szerepet nem vállaló Lucian Boia hatására
Igaz, egyelőre még azok a történészek a meghatározók, akik a mítoszok révén építettek karriert maguknak, de idővel egy szintre kerülhet a kettő. Fosztó László ellenben úgy látja, hogy amíg a román történelemkönyvek a történelmi mítoszokról szólnak, nincs esély arra, hogy a Boia által képviselt történelemszemlélet győzzön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!