
Johannis a nevelést nevezte meg a nemzet felemelkedésének alappilléreként
Klaus Johannis szerint a románok ma is azokban az európai értékekben, a jogállamiságban, a szabadságban és a szolidaritásban hisznek, amelyeket száz évvel ezelőtt, a Nagy Egyesüléskor tűztek ki maguk elé, ennek a folytonosságnak a tekintetében pedig a december elsejei román nemzeti ünnep szerinte európai ünneppé válik.
2018. december 01., 08:402018. december 01., 08:40
2018. december 01., 08:452018. december 01., 08:45
A román államfő pénteken, a román centenáriumi ünnep (Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulója) előestéjén adott fogadáson, a román politikai, egyházi és kulturális élet, illetve a Bukarestben akkreditált külképviseletek mintegy nyolcszáz meghívott képviselője előtt mondott beszédet az elnöki hivatalban.
Megjegyezte: minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtizedben „többet is el lehetett volna érni”. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Románia ma mégiscsak az Európai Unió része és „a világ legerősebb védelmi szövetségének”, a NATO-nak a teljes jogú tagja.
„A nemzet nagy győzelmei akkor lehetségesek, ha összetartunk, nem húzunk szét, ha az alantas személyes célok helyett magasrendű célokat tartunk szem előtt, és ha a demokratikus, civilizált és baráti népekkel szoros kapcsolatot ápolunk, nem szigetelődünk el tőlük” – idézte az Agerpres hírügynökség a román elnök szavait.
Beszéde végén kifejezte meggyőződését, hogy az a hazafi, aki törvénytisztelő, szorgalmas és tisztességes polgáraiért megbecsült, európai Romániában hisz, és minden erejét ennek szolgálatába állítja.
Johannis – a parlament szerdai díszülésén mondott beszéde után – pénteken másodszor tartott a száz éve létrejött Nagy Románia eltelt évszázadára visszatekintő, jövőképét felvázoló, nagy ívű szónoklatot.
és nem reagált (még elutasító módon sem) arra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről megfogalmazott párbeszéd-felhívásra, amely a többség és kisebbség viszonyának rendezését célozza.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
1 hozzászólás