
Johannis a nevelést nevezte meg a nemzet felemelkedésének alappilléreként
Klaus Johannis szerint a románok ma is azokban az európai értékekben, a jogállamiságban, a szabadságban és a szolidaritásban hisznek, amelyeket száz évvel ezelőtt, a Nagy Egyesüléskor tűztek ki maguk elé, ennek a folytonosságnak a tekintetében pedig a december elsejei román nemzeti ünnep szerinte európai ünneppé válik.
2018. december 01., 08:402018. december 01., 08:40
2018. december 01., 08:452018. december 01., 08:45
A román államfő pénteken, a román centenáriumi ünnep (Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulója) előestéjén adott fogadáson, a román politikai, egyházi és kulturális élet, illetve a Bukarestben akkreditált külképviseletek mintegy nyolcszáz meghívott képviselője előtt mondott beszédet az elnöki hivatalban.
Megjegyezte: minden bizonnyal az 1989-es rendszerváltás óta eltelt csaknem három évtizedben „többet is el lehetett volna érni”. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy Románia ma mégiscsak az Európai Unió része és „a világ legerősebb védelmi szövetségének”, a NATO-nak a teljes jogú tagja.
„A nemzet nagy győzelmei akkor lehetségesek, ha összetartunk, nem húzunk szét, ha az alantas személyes célok helyett magasrendű célokat tartunk szem előtt, és ha a demokratikus, civilizált és baráti népekkel szoros kapcsolatot ápolunk, nem szigetelődünk el tőlük” – idézte az Agerpres hírügynökség a román elnök szavait.
Beszéde végén kifejezte meggyőződését, hogy az a hazafi, aki törvénytisztelő, szorgalmas és tisztességes polgáraiért megbecsült, európai Romániában hisz, és minden erejét ennek szolgálatába állítja.
Johannis – a parlament szerdai díszülésén mondott beszéde után – pénteken másodszor tartott a száz éve létrejött Nagy Románia eltelt évszázadára visszatekintő, jövőképét felvázoló, nagy ívű szónoklatot.
és nem reagált (még elutasító módon sem) arra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről megfogalmazott párbeszéd-felhívásra, amely a többség és kisebbség viszonyának rendezését célozza.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
1 hozzászólás