Menthetetlen helyzet? A sürgősségin dolgozó orvosok rengeteget túlóráznak a munkaerőhiány miatt
Fotó: Veres Nándor
Raed Arafat belügyi államtitkár szerint kétszer annyi szakemberre lenne szükség a sürgősségi ellátásban, mint ahány most dolgozik – nagyrészt leterhelten, folyamatosan túlórázva, rendkívüli nyomás alatt. Miközben Alexandru Rafila egészségügyi minisztert meglepte Arafat vészharangkongatása, a Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették, hogy már régóta nagy problémákkal küzd a rendszer.
2022. augusztus 10., 08:392022. augusztus 10., 08:39
Sokakat meglepett a minap Raed Arafat belügyi államtitkár, amikor vészharangot kongatva kijelentette: nincs elég sürgősségi orvos a rendszerben. Még Alexandru Rafila egészségügyi miniszter is úgy nyilatkozott, furcsának találja, hogy most olyasvalaki áll elő azzal, hogy nagy problémák vannak a rendszerben, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést. A Krónikának nyilatkozó szakemberek megerősítették: „vadászni” kell a sürgősségi orvost. A hiány több mint tízéves probléma, és már rég lépni kellett volna, mert a változtatások csak évek után érnek be: tizenegy éves egyetemi és rezidensi képzés után válhat valakiből sürgősségi szakorvos.
A romániai sürgősségi egészségügyi rendszerben jelenleg 978, sürgősségre szakosodott orvos dolgozik, miközben több mint 2000 ilyen szakemberre lenne szükség – közölte a napokban Raed Arafat belügyi államtitkár. A katasztrófavédelmi főosztály vezetője rámutatott, a sürgősségi osztályokon (UPU) dolgozó orvosok rengeteget kénytelenek túlórázni a munkaerőhiány miatt. Kifejtette, ha elég sürgősségi orvos lenne, nem tűnne annyira nehéznek ez az egészségügyi ágazat, mert a személyzet nem lenne túlterhelt. „Az orvoshiány az oka, hogy a meglévő szakemberek kénytelenek túlórázni” – idézte az Agerpres hírügynökség a nyilatkozatot.
– tette hozzá a katasztrófavédelem vezetője.
„Nagyon furcsának tűnik számomra, hogy valaki, aki nyolc évig koordinálta a sürgősségi képzést, nyolc év után előáll, és azt mondja, hogy rendkívül nagy problémák vannak ebben a képzési rendszerben” – reagált Arafat nyilatkozatára Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Szerinte a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról az egészségügyi minisztériumnak kell döntenie, és erre készen áll a szaktárca. Hozzátette, ehhez valószínűleg törvénymódosításra lesz szükség, de a sürgősségi rendszerben dolgozók képzésének módjáról szóló döntést – legyen szó a mentő- vagy sürgősségi egységekről – ismét az egészségügyi minisztériumra kell bízni, merthogy jelenleg ez nem az egészségügyi tárca hatáskörébe tartozik.
Fotó: Haáz Vince
Az orvosi egyetemet végző fiatalok közül kevesen választják a sürgősségi szakot, mert az rendkívül megterhelő – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Béla, a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE/MOGYTTE) szülészeti-nőgyógyászati tanszékének vezetője. Hozzátette, a pályakezdő szakemberek többsége a munka-magánélet harmóniát (work-life harmony) tartja szem előtt.
Az egészségügyben általában nagy a nyomás a szakembereken – a sürgősségin ez fokozódik, hiszen az első vonalban dolgozóktól elvárják, hogy mindenkinek azonnal segítsenek, miközben ez lehetetlen, folyamatosan fel kell állítani egy fontossági sorrendet. Napokig hangosak a hírcsatornák, ha egy érintett hozzátartozó azt nyilatkozza, hibázott egy orvos a sürgősségin. Viszont ha bebizonyosodik, hogy mégsem, a cáfolatra már senki sem kíváncsi, az első benyomás marad meg az emberekben.
Szabó Béla arra is felhívta a figyelmet, évekig sokan visszaéltek a sürgősségi rendszerrel: ha nem akartak várni a vizsgálatokra, vagy meg akarták spórolni a sorban állást, hívták a mentőt, és a sürgősségin mindent elvégeztek. Ez most kezd visszaszorulni, mert a sürgősségin is sokat kell várni – sajnos azoknak is, akik valóban rászorulnak a gyors ellátásra –, mert túlterhelt a rendszer. Az orvos professzor szerint az indokolatlan kéréseket törvénnyel kellene szabályozni, de ez a rendelkezés népszerűtlen lenne, ezért nem lépi meg a politikum.
– összegezte Szabó Béla.
Fotó: Haáz Vince
Kitartással, rengeteg utánajárással lehet „levadászni” egy-egy sürgősségi orvost – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait András-Nagy Róbert. A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója kifejtette, előfordul, hogy egy orvos csak kényszerből és nem elhivatottságból választja ezt a szakot – ezeket ki kellene szűrni, de előfordul, hogy kompromisszumot kell kötni, csak azért, hogy legyen, aki dolgozzon az osztályon. A menedzser rámutatott, már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a kritikus szakterületeken, ahol jelentős orvoshiány van – az alapellátásban, az intenzív terápiás és sürgősségi szakterületeken –, hozzanak létre országos képzési programokat.
– részletezte az igazgató, aki szerint eddig nem volt stratégia a rezidensképzésben. Az orvostoborzás hatalmas hátránya, hogy hosszú távon kell tervezni. Ha életpályamodellként kínálják fel egy középiskolás fiatalnak a sürgősségi orvoslást, tizenegy évre van szükség, amire tényleg szolgálatot vállalhat ezen a területen.
A gondok pedig nem ma kezdődtek: András-Nagy Róbert tizenegy éve igazgató, és azóta szembesül azzal, hogy nincs elegendő sürgősségi orvos. Ha tizenegy évvel ezelőtt meghoztak volna egy döntést, kialakult volna az irányvonal a rezidensképzésben, ma már megmutatkozna az eredmény. András-Nagy Róbert hangsúlyozta, az ilyen stratégiát politikai konszenzussal kell elfogadni, hogy a kormányváltások se akadályozzák a gyakorlatba ültetését.
Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!