Szakítópróba. Tíz év múlva „nem lesz háziorvos az országban”, ha a kormány nem változtat a finanszírozáson
Fotó: Haáz Vince
Évek óta kongatja a vészharangot a szakma, a betegek egyesületei, az önkormányzatok amiatt, hogy sorvad az alapellátás az egészségügyben, nincs utánpótlás, nincs ki átvegye a stafétát a nyugdíjba vonuló háziorvosoktól, mégsem történik előrelépés ebben a kérdésben, sőt évről évre rosszabbodik a helyzet. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ha nem biztosítanak megfelelő mozgásteret és javadalmazást a háziorvosoknak, nem is lesz javulás.
2022. június 21., 14:042022. június 21., 14:04
Riasztó képet vázolt a minap Daniel Coriu, az orvosi kamara elnöke a romániai alapellátás helyzetéről. A News.ro portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, legalább 2000 háziorvosra lenne szükség sürgősen, hiszen a jelenleg az alapellátásban dolgozó orvosok 47 százaléka 61 év feletti, és mindössze 2,2 százalék 35 év alatti. Az ország 424 településén nincs háziorvos, és közel 1000 településen a meglévő alapellátás nem tudja fedezni az igényt. Míg tíz évvel ezelőtt országos viszonylatban 12 ezer háziorvosi rendelő állt szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, mostanra a számuk 10 ezer alá apadt. Ilyen körülmények között tíz év múlva nem lesz orvos, aki az alapellátásban dolgozna – szögezte le az orvosi kamara elnöke.
Arra is kitért, hogy „két Románia” létezik e tekintetben, ugyanis az orvosok száma aránytalanul oszlik el az országban: az egyetemi központokban sokan vannak, míg az ország többi településén hiányos a lefedettség. Bukarestben, valamint Dolj, Temes, Kolozs, Maros és Iași megyében összpontosul az orvosok több mint fele, a fennmaradó 36 megyében dolgozik a többi 27 ezer orvos.
Az erdélyi megyék közül ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben Szilágy és Kovászna megyék vannak.
Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára megalapozottnak tartja a félelmeket. Az RMDSZ szakpolitikusa a Krónika megkeresésére elmondta, a megoldás egyértelműen az, hogy növelni kell az alapellátásra szánt pénzkeretet. Jelenleg átlag havi 21 ezer lej egy háziorvosi rendelő bevétele, ebből kell fenntartani a működését, fizetni a közköltséget, az asszisztenseket, megvásárolni a fogyóanyagokat. Ezt az összeget öt éven belül legalább meg kellene kétszerezni – szögezte le az államtitkár.
Leírják a szakmát? Alig van megbecsülése a háziorvosi hivatásnak
Fotó: Haáz Vince
Véleménye szerint „az utolsó pillanatban vagyunk”, amikor még lépni lehet, vonzóvá lehet tenni a szakmát a fiataloknak, hiszen – négyéves rezidensi képzéssel számolva – legalább tíz évbe telik, amíg a rendszer „feltelik”, két-két és fél generáció fel tud készülni. Ha a változások a következő egy évben nem történnek meg, 2030-ra valóban nem lesznek orvosok az alapellátásban – szögezte le a szakpolitikus.
Vass Levente szerint áthidaló megoldásokkal is készülni kell, hiszen a lakosságot nem lehet ellátás nélkül hagyni. Például a járóbeteg-rendelő intézetek, a kórházak szintjén muszáj lesz háziorvosi rendelőket kialakítani, kecsegtető állami fizetéssel alkalmazni orvosokat, akik heti egy-két napra hajlandóak a környékbeli falvakban is ellátni a pácienseket az önkormányzatok által felszerelt és fenntartott rendelőkben.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy 2019-ben egy másik képviselővel közösen benyújtottak egy tervezetet, hogy a háziorvosi rendelőkben dolgozó asszisztensek állami szintű fizetését biztosítsa az egészségbiztosítási pénztár. Ezzel az lett volna a cél, hogy növeljék a rendelő bevételét, és megakadályozzák, hogy az asszisztensek az alapellátásból a kórházak felé migráljanak. Nemcsak az orvosra, az asszisztensekre is vigyázni kell, a tapasztalt szakembereknek hatalmas értékük van az alapellátásban – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Szintén megoldást jelenthet a pandémia éveiben teret hódító telemedicina is.
Amíg a háziorvosoknak nem biztosítanak megfelelő mozgásteret és javadalmazást, nem fog javulni a helyzet az alapellátásban – szögezte le ugyanakkor a Krónikának Szabó Béla. A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem (MOGYE) magyar tagozata, valamint a szülészeti és nőgyógyászati klinika vezetője felidézte, öt évvel ezelőtt a közszférában megemelték az orvosok fizetését, miközben akkor az alapellátásban nem változott a pontérték. Azóta valamennyit növelték az értéket, de távolról sem olyan mértékben, hogy utolérje a többi orvos fizetését.
„Mindenkinek egy élete van: hiába mondjuk, mennyire fontos az alapellátás, amíg nem biztosítunk az orvosok számára vonzó javadalmazást, addig elhanyagolt marad ez a terület” – emelte ki Szabó Béla.
A professzor hozzátette, akadnak háziorvos rezidensek, de miután szakvizsgáznak, már nem jelennek meg a rendszerben: vagy elmennek az országból, vagy elvégeznek egy újabb rezidensképzést, vagy pedig más szakma után néznek, mert nem megfelelő a családorvosi hivatás megbecsülése és javadalmazása.
Fotó: Haáz Vince
Kérdésünkre arra is kitért, hogy megváltoztak a pályakezdő orvosok preferenciái: miközben 30–40 évvel ezelőtt mindenki sebész, nőgyógyász akart lenni, most ezek a szakmák a népszerűségi lista végére csúsztak. A sebészet az utolsók között van, mert sok energiát emészt fel, nagy nyomás alatt kell dolgozni, és nincs ezzel arányosan megfizetve.
Ez nemcsak Romániára, hanem általában az orvostársadalomra jellemző. A háziorvosi rendszerben pedig az alulfinanszírozottság miatt az elmúlt 10–15 évben nem képződött utánpótlás. Szabó Béla felidézte, a jelenleg dolgozó családorvosok derékhadát azok teszik ki, akik a nyolcvanas évek végén kerültek be az alapellátásba, amikor néhány évig nem szerveztek szakorvosi vizsgát.
Évek óta mondjuk, hogy sorvad az alapellátás, és évek óta egyetlen kormány sem tett egyetlen gesztust sem arra, hogy a helyzeten változtasson – erősítette meg lapunknak Seres Lucia, a háromszéki háziorvosok egyesületének elnöke is. Kifejtette, a gyakorlatban látják, hogy megfelelő ösztönzés híján ma már senki nem megy el dolgozni egy zsákfaluba, de még egy kisvárosban sem vállalnak munkát az orvosok.
– részletezte az orvos.
Fotó: Barabás Ákos
Hangsúlyozta, hatalmas anyagi és életszínvonal-beli ösztönzésre lenne szükség, hogy mégis kiköltözzenek falura-kisvárosba, de ilyen jelenleg nincs. A vidéki önkormányzatok sem támogatják az ott dolgozó orvosokat, csak akkor kezdenek kapkodni, amikor valaki elmegy nyugdíjba, és megüresedik a praxisa. Évek óta csak ígéretek hangzanak el, és közben csak súlyosbodik a helyzet, egyre kevesebb az orvos az alapellátásban, és a szolgálatot teljesítők egyre idősebbek – vont mérleget Seres Lucia.
Akuttá vált a probléma Székelyföldön is, nem vonzó a pálya a fiatalok számára
Egyre több gondot okoz a háziorvoshiány, az országos szintű probléma Hargita megyében is érezteti hatását. Jelenleg Csíkszentkirályon, valamint Székelyudvarhelyen két háziorvos elhalálozása miatt vált akuttá a helyzet. Előbbi esetében már találtak fiatal orvost, aki nemsokára elkezdheti a praxist, azonban Székelyudvarhelyen még keresik a megoldást. Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója kifejtette, minden évben, amikor a szerződéseket kötik, megállapítják, hogy minden településen hány háziorvosra volna szükség (például 1800 fős településen egy háziorvos), hogy optimális legyen az ellátás.
„Az élet azonban más képet mutat” – fűzte hozzá, hiszen egyre kevesebben választják a háziorvosi szakot, a rezidensek száma egy jó ideje alacsony szinten maradt. Pontos kimutatásuk van ugyanis arról, hogy hány rezidens orvos tanul az egyetemeken, és folyamatosan tartják velük a kapcsolatot.
„A Marosvásárhelyen tanuló rezidens orvosokkal minden év decemberében találkozunk a rezidens szakvizsga előtt, és felajánljuk számukra a lehetőségeket, amelyeket Hargita megyében használhatnak ki. Előszeretettel ajánljuk a háziorvosi praxisokat is, de az valami okból kifolyólag nem eléggé vonzó a fiataloknak” – jegyezte meg. „Az a szerencsés, hogy a családorvosok most már akár 70 év fölött is folytathatják a tevékenységüket, eddig ugyanis 70 év volt a végső korhatár, ez a módosítás valamelyest segíthet azon a szorult helyzeten, amelyben Hargita megye és az egész ország van” – magyarázta Duda.A csíkszentkirályi esetről Duda Tihamér elmondta, hogy a településen már 2021-ben kezdődtek a gondok, amikor egy főként gyermekes családokat vállaló háziorvos lemondta a praxisát a csíkszentimreivel együtt, és tetőzött most azáltal, hogy Dobos László háziorvos elhunyt.
„Sikerült találni egy fiatal orvost, aki elvállalja a feladatot, segítettünk neki felvenni a kapcsolatot a korábbi háziorvos családjával, hogy tudja tőlük megvenni a praxist. A lakóknak nem kell semmit tenniük, a korábbi háziorvos nyilvántartásából átkerülnek az új orvoshoz. Viszont tudni kell azt is, hogy aki átiratkozott időközben más háziorvoshoz, csak hat hónap eltelte után kérheti visszairatkozását” – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
Amíg le nem zárul az ügyintézés az új praxis elindításhoz, addig helyettesítéssel biztosítják a helyieknek az alapellátást. Csíkszentkirályhoz viszonyítva nehezebb helyzetben van Székelyudvarhely, ahol a korábban praktizáló 17 háziorvosból 16-an maradtak, ugyancsak elhalálozás miatt. Az egészségbiztosítási pénztár a közegészségügyi igazgatósággal közösen felvette a kapcsolatot a lehetséges jelöltekkel, azonban egyelőre senki nem vállalta a feladatot – tudtuk meg. A pácienseknek lehetőségük van átiratkozni más háziorvoshoz bárhol az országban. „Azonban tudni kell, hogy a felnőtteket nem köteles fogadniuk a háziorvosoknak, csak a gyermekeket, így akár el is utasíthatják a kérelmezőket” – jegyezte meg Duda. (Barabás Hajnal)
Senki számára nem újdonság, hogy általában hosszasan kell várakozni a háziorvosi rendelők előtt, hogy sorra kerüljön az ember, ahogyan az sem, hogy egyre több az olyan település Romániában, ahol „lasszóval” kell keresni a gyógyítót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan rendszerbe állhat a Maros megyei Gyulakután épülő nagy tárolókapacitású akkumulátor – közölte az Electrica áramszolgáltató.
Egyre vonzóbb a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a magyarországi diákok számára, idén több mint kétszázan jelentkeztek; legtöbbjük alapképzésre felvételizett és a pszichológia szakot választotta – jelentette be Markó Bálint rektorhelyettes.
Lesz-e vagy sem, ki lesz ott és ki nem, ki hív meg kit és kit nem, ki utasítja vissza és ki nem – az elmúlt hónapokban ezek a kérdések „csapták a reklámot” az idei Tusványosnak. Magyar Péternek a jelek szerint bejött az idei jelmondat: „Veled teljes!”.
A Marosba fulladt két gyermek kedden Maroscsapónál (Cipău) – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU). Az áldozatok 10, illetve 11 évesek voltak.
Levélben rótta meg az Európa Tanács a román hatóságokat és kért magyarázatot a Bihar megyei illegális otthonok ügyében.
Szikladarab zuhant kedden a 7-es országúton, az Olt völgyében egy személygépkocsira, amelynek egyik utasa, egy 71 éves férfi életét vesztette – közölte a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Történelmi pillanatot ünnepelt hétfőn a Fehér megyei Kudzsir (Cugir): a városban élő Noja Paladia betöltötte 111. életévét, és ezzel hivatalosan is ő lett Románia legidősebb élő lakosa, egyben az egész Balkán-félsziget legidősebb élő embere.
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!