Restitúció: uniós segítséget várnak

Tőkés László, az EMNT elnöke azt is elmondta, hogy „23 év alatt nem sikerült elemi fontosságú kérdéseinket megoldani”, ezért az EMNT mozgalmat indított Teljes körű visszaszolgáltatás címen. Ennek keretében különböző erdélyi objektumok előtt demonstrációkat szerveznek, ahol követelik az egykor magyar egyházi kézben levő épületek visszaadását.

Tőkés László ugyanakkor arról is beszélt, hogy a választási kampány során az RMDSZ jelöltje „azzal dicsekedett”, hogy pártjuk élen járt eddig is az egyházi tulajdon visszaigénylésében, holott ez szerinte nem igaz, mert az egyházak leginkább egymaguk küzdöttek eredeti tulajdonuk visszaszolgáltatásáért, miközben az RMDSZ-t nem érdekelte ez az ügy.

Lomnici reménykedik

Lomnici Zoltán rámutatott: számos esetben lehetett tapasztalni, hogy Románia megsértette az alapvető emberi jogokat. Noha Románia az EU-ba való felvételekor vállalta, hogy a tulajdonjogot is tiszteletben tartja, ezt nem teljesítette – tette hozzá. Elmondta, hogy az EU alapjogi chartája alapján bármely uniós állampolgár fordulhat az EU fórumaihoz, ha valamely tagállam jogsértése felmerül, s az Európai Parlament képviselői döntenek, hogy az EU bírósága elé utalják-e az adott ügyet.

Hangsúlyozta: alapvető fontosságú a kisebbségben élő magyarság megmaradása szempontjából az egyházak működése, a román asszimilációs törekvéseknek ugyanakkor része a magyar egyházak gyengítése. Közölte, azt kérik, hogy az EP petíciós bizottsága tűzze napirendre a romániai egyházi ingatlanok visszaállamosításának ügyét, illetve vizsgálja meg, hogy az EU jogrendszerével összeegyeztethetők-e a román államnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására, illetve a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítására vonatkozó intézkedései. 

Követeléseik alapja a 2001-ben hozott romániai restitúciós törvény, amely arról határozott, hogy természetben vagy pénzben kárpótolni kell az egyházakat a tőlük elvett épületeikért, ám az esetek többségében ez nem történt meg. Példaként hozta fel, hogy 2001 óta az egyházak által benyújtott kérelmeknek csak felére kaptak választ, sok esetben elutasítót.

Megemlítette továbbá, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület 2001 óta 835 kérelmet nyújtott be, de csak kéréseik 36 százalékában hoztak eddig döntést, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség pedig 476 ingatlant igényelt vissza, ezekből azonban csak 166 ügy zárult le úgy, hogy 134 ingatlant adtak vissza, 22 esetben kárpótlást ítéltek meg, 10 ügyben pedig elutasították őket. Lomnici Zoltán ugyanakkor abbeli reményének adott hangot, hogy néhány hónap múlva eredményekről számolhatnak be a témában.

Kelemen: az új kormány tesztje lesz

„Az új román hatalom első tesztje az lesz, hogy miként viszonyul az ingatlanrestitúció kérdéséhez” – vélekedett szerda este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy kolozsvári fórumon. A politikus rossz jelnek tartotta, hogy a jelenlegi bukaresti hatalom  ugyanabból a szakmai előterjesztésből indul ki, amelyből az Ungureanu-kormány is dolgozott, és amely alapján a természetbeni visszaszolgáltatás leállítását, és kisarányú kárpótlás adását javasolta.

Kolozsvár: a felét sem adták vissza

Szerda este különben két helyszínen, Kolozsváron, illetve a Bihar megyei Borson is folytatódott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett Restitutio in integrum! programsorozat. Mint a kincses városi eseményen Vekov Károly történész, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szenátorjelöltje emlékeztetett, Kolozsváron a magyar tulajdonú ingatlanok alig 30–40 százalékát szolgáltatta vissza a román állam 1989 után. „Most se lenne késő, ha visszaadnák őket” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az elkobzott javak visszaszolgáltatásáról azért fontos beszélni, mert az első világháború vége óta számos igazságtalanság történt.

Mint részletezte: már az impériumváltás után számos ingatlant kobozott el a román állam a magyaroktól, később, a második világégés után pedig már a társadalmi igazságosság nevében a kommunista diktatúra államosította az ingatlanokat, magyar tulajdonú földterületeket. Kolozsváron magyar tulajdonú bankok, biztosító intézetek, ipari vállalatok, jótékonysági intézmények, sportegyesületek ingatlanjait államosították, túlnyomó többségüket pedig napjainkig sem szolgáltatták vissza jogos tulajdonosainak – hívta fel a figyelmet Vekov Károly.

Sipos Gábor levéltáros, egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke felszólalásában rámutatott, annak ellenére, hogy sohasem államosították az EME főtéri Wass Ottilia-házát, az ingatlanban található lakások nagy részét eladta az állam, így hiába kapták vissza egy sürgősségi kormányrendeletnek köszönhetően, nem tudták birtokba venni az ingatlant.

Eközben – tette hozzá – az Erdélyi Református Egyházkerület azzal szembesült, hogy ha a helyi hatóságok visszaadtak egy ingatlant, akkor az ellen Bukarestben fellebbeztek, ha pedig a központi hatóságok adtak vissza közjogi értelemben valamit, akkor a helyhatóság akadályozta meg a tényleges visszaszolgáltatást. Szőcs Sándor jogász,  néppárti képviselőjelölt az eseményen a vidéki közbirtokosságok elkobzott birtokainak visszaszolgáltatása mellett szólalt fel. A szakember ugyanakkor arra is emlékeztetett: a romániai bíróságok túlterheltek, gyakorlatilag arra sincs idejük a bíróknak, hogy végigolvassák tisztességesen a per anyagait, ez pedig az igazságszolgáltatás rovására megy.

A Zöld Aranyért tüntettek Borson

A Nagyvárad melletti Borson a Zöld Arany elnevezésű közbirtokossági egyesület területeiért tüntetett az EMNT. A szervezet arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok olyan magántulajdon van, ami még visszaszolgáltatásra vár, és az egyik ilyen nagy ingatlancsoport a közbirtokossági javaké. Bors községben például 198 hektárnyi területről van szó, amelynek tulajdonviszonyát az önkormányzathoz tartozó földosztó bizottságnak kellett volna rendeznie (ennek elnöke Báthori Géza, aki immár 22 éve a község polgármestere), a testület azonban a visszaszolgáltatás helyett cégeknek adta ki, vagy beépítette a területeket. Az egykori tulajdonosok, illetve azok örökösei immár több mint egy évtizede perelik az önkormányzatot, mindeddig egyetlen hektárnyi területet sem kaptak vissza.

A szerda esti tüntetésen az EMNT felhívására lényegében csak az érintettek gyűltek össze a polgármesteri hivatal előtt, ahonnan kénytelen voltak a sportcsarnok elé vonulni, ugyanis a település központjában a polgármester nem engedélyezte a megmozdulást. Molnár Dezső, aki egyike a pereskedőknek, a sajtónak azt nyilatkozta, nem mond le a neki járó területről, ugyanis gazdálkodni szeretne: jószágot tartani és földet művelni.

Fontosnak tartja, hogy a borsi emberek kezében maradjon a föld, ne vásárolhassák fel a külföldről érkező idegenek. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy hallatniuk kell a hangjukat, hiszen küzdelmük csak így vezethet eredményre. Ugyanakkor többen nehezményezték, hogy a borsiak – félelemből, vagy közömbösségből – nem vállalnak szolidaritást a jogos tulajdonukért küzdő falubeliekkel. A szervezők szerint ezt igazolja az is, hogy olyan kevesen mertek eljönni a tüntetésre. Csomortányi István, a néppárt képviselőjelöltje arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy „az a közösség, amely az azonnali haszon reményében eladja saját lába alól a földeket, feladja a jövőjét”.