
Fotó: Facebook/SIBIU International Airport
Akár évi két és fél millió utast is „elbírhat” majd a nagyszebeni nemzetközi repülőtér, miután megépül az új utasterminál. Daniela Cîmpean, a megyei tanács elnöke szerint a létesítmény rendkívül felkapott, ezért van létjogosultságuk a versenyképesség megőrzését is szolgáló fejlesztéseknek.
2022. július 05., 14:002022. július 05., 14:00
A jövő év végéig új utasterminállal bővül a nagyszebeni nemzetközi repülőtér. A 272 millió lejes beruházásnak 85 százalékát uniós forrásokból biztosítják; a román kormány az összeg 13 százalékát folyósítja, míg a repteret fenntartó Szeben megyei önkormányzatra 2 százalék hárul.
A szállítási tárca már ki is választotta azt a három céget, amely hamarosan nekiláthat a rendkívül fontos fejlesztésnek. A minisztérium a hazai bejegyzésű, építkezési munkálatokban gazdag tapasztalattal rendelkező Con-A Kft.-vel, a Bog’Art Kft.-vel és az Uti Construction and Facility Management Rt.-vel írta alá a 2023. december 31-ig szóló kivitelezési szerződést.
Az előtanulmányok alapján itt évi két és fél millió utas fordul majd meg, akiket tíz beszállópult és hét automata check-in rendszer vár. Ugyanakkor a kifutópálya irányában hét kapu szolgál majd.
„Ez az egyik legfontosabb lépés a nagyszebeni repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésében – vélekedett a beruházásról a légikikötő igazgatója, Marius Ioan Gîrdea. – A végső célunk egy olyan reptér kialakítása, amely megfelel az egyre növekvő forgalom, illetve az utazóközönség minél civilizáltabb ellátási feltételeinek.”
Nagyságrendileg messze elmarad a kolozsvári repülőtértől, de számos szempontból lekörözi a marosvásárhelyit. A közeljövőben az új brassói repülőtér közelsége és felszereltsége jelenthet majd komoly kihívást.
Szebenből jelenleg tíz európai és afrikai ország huszonkét településére lehet repülni. Európa legnagyobb fapados légitársaságai, a Ryanair és a Wizz Air, valamint a román Blue Air, Air Bucharest és Animawings mellett a német Lufthansa és az osztrák Austrian Airlines működtet járatokat az egykori szász városból.
A megyei tanács elnöke, Daniela Cîmpean szerint Nagyszebennek a lehető legjobban sikerült átvészelnie a járványidőszakot. A számok azt mutatják, hogy a repülőtér a korábbi forgalma 87 százalékát bonyolítja le jelenleg, ami rendkívül biztató adat.
„A szebeni reptér felkapottsága és kihasználtsága arra ösztönöz, hogy a versenyképesség megtartása érdekében a továbbiakban se álljunk le a fejlesztésekkel, és folyamatosan modernizáljuk létesítményünket” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!