
Fotó: Facebook/SIBIU International Airport
Akár évi két és fél millió utast is „elbírhat” majd a nagyszebeni nemzetközi repülőtér, miután megépül az új utasterminál. Daniela Cîmpean, a megyei tanács elnöke szerint a létesítmény rendkívül felkapott, ezért van létjogosultságuk a versenyképesség megőrzését is szolgáló fejlesztéseknek.
2022. július 05., 14:002022. július 05., 14:00
A jövő év végéig új utasterminállal bővül a nagyszebeni nemzetközi repülőtér. A 272 millió lejes beruházásnak 85 százalékát uniós forrásokból biztosítják; a román kormány az összeg 13 százalékát folyósítja, míg a repteret fenntartó Szeben megyei önkormányzatra 2 százalék hárul.
A szállítási tárca már ki is választotta azt a három céget, amely hamarosan nekiláthat a rendkívül fontos fejlesztésnek. A minisztérium a hazai bejegyzésű, építkezési munkálatokban gazdag tapasztalattal rendelkező Con-A Kft.-vel, a Bog’Art Kft.-vel és az Uti Construction and Facility Management Rt.-vel írta alá a 2023. december 31-ig szóló kivitelezési szerződést.
Az előtanulmányok alapján itt évi két és fél millió utas fordul majd meg, akiket tíz beszállópult és hét automata check-in rendszer vár. Ugyanakkor a kifutópálya irányában hét kapu szolgál majd.
„Ez az egyik legfontosabb lépés a nagyszebeni repülőtér infrastruktúrájának fejlesztésében – vélekedett a beruházásról a légikikötő igazgatója, Marius Ioan Gîrdea. – A végső célunk egy olyan reptér kialakítása, amely megfelel az egyre növekvő forgalom, illetve az utazóközönség minél civilizáltabb ellátási feltételeinek.”
Nagyságrendileg messze elmarad a kolozsvári repülőtértől, de számos szempontból lekörözi a marosvásárhelyit. A közeljövőben az új brassói repülőtér közelsége és felszereltsége jelenthet majd komoly kihívást.
Szebenből jelenleg tíz európai és afrikai ország huszonkét településére lehet repülni. Európa legnagyobb fapados légitársaságai, a Ryanair és a Wizz Air, valamint a román Blue Air, Air Bucharest és Animawings mellett a német Lufthansa és az osztrák Austrian Airlines működtet járatokat az egykori szász városból.
A megyei tanács elnöke, Daniela Cîmpean szerint Nagyszebennek a lehető legjobban sikerült átvészelnie a járványidőszakot. A számok azt mutatják, hogy a repülőtér a korábbi forgalma 87 százalékát bonyolítja le jelenleg, ami rendkívül biztató adat.
„A szebeni reptér felkapottsága és kihasználtsága arra ösztönöz, hogy a versenyképesség megtartása érdekében a továbbiakban se álljunk le a fejlesztésekkel, és folyamatosan modernizáljuk létesítményünket” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!