A rendőrség szerint nem lankadhat a figyelmünk
Fotó: Borbély Fanni
Egy csíkszeredai férfit rendőrnek kiadó telefonos csaló kereste meg nemrég. Úgy tudja, mások is hasonló hívásokat kaptak, és van, akitől jelentős összeget sikerült kicsalni. A rendőrség szerint egyre gyakoribbak a hasonló esetek, és a bűnözök néha jelentős összegeket nyúlnak le áldozataiktól.
2025. október 28., 14:002025. október 28., 14:00
2025. október 28., 18:402025. október 28., 18:40
Október elején egy csíkszeredai férfit ért váratlan telefonhívás: a vonal másik végén egy nő hivatalos hangon mutatkozott be, a bukaresti rendőrség szervezettbűnözés-elleni osztályának munkatársaként.
– számolt be maga az érintett a Krónika egyik, hasonló átveréseket taglaló cikkére reagálva.
Ezúttal szerencsére nem lett anyagi következménye az esetnek: a férfi időben megszakította a beszélgetést. Ám nem mindenki volt ilyen óvatos. Olvasónk tudomása szerint Hargita megyében az elmúlt hetekben több hasonló hívásról érkezett jelzés, és egy áldozattól már húszezer lejt csaltak ki a bűnözők.
A csíkszeredai férfi beszámolója szerint az ismeretségi körében többen kaptak hasonló hívást az elmúlt napokban. Van, aki visszahívta a számot, de az már nem volt elérhető. Tudomása szerint az egyik eset odáig fajult, hogy az áldozat több ezer lejt veszített.
Egy másik beszámoló a közösségi médiában jelent meg: egy Hargita megyei hölgy mesélte el, hogyan keresték meg egy ismerősét ugyanezzel a módszerrel. A hívás alatt a csalók beszámoltak róla, hogy csalás áldozata lett, majd hivatalos adatokat kértek.
A csalási hullám tehát nem egyedi próbálkozás: szervezetten, előre megírt forgatókönyv szerint zajlanak a hívások. A csalók sokszor tisztában vannak az áldozatok adataival – teljes névvel, telefonszámmal –, ami növeli a hitelesség látszatát.
A módszer lényege, hogy a csalók rendőrnek, ügyésznek vagy más hivatalos személynek adják ki magukat. Hivatkoznak banki csalásokra, meghatalmazásokra, kölcsönfelvételekre, és azonnali intézkedést sürgetnek. A hangnem rendszerint határozott, olykor fenyegető: ha az illető megszakítja a beszélgetést, azzal „akadályozza a nyomozást”. Az így kialakított pszichológiai nyomás hatására sokan nem gyanakodnak, hanem inkább igyekeznek bizonygatni ártatlanságukat. Ez adja meg a lehetőséget, hogy a csalók megszerezzék a szükséges adatokat vagy hozzáférést bankszámlákhoz, digitális pénzügyi szolgáltatásokhoz.
Mint megírtuk, hasonló esetekről Kovászna megyében is beszámoltak az utóbbi hetekben. Ott vállalkozókat hívtak fel a „nyomozók”, banki csalásra hivatkoztak, és személyes adatokat kértek. A forgatókönyv ugyanaz: gyanúsítás, gyors adatbekérés, fenyegetés. Volt, akitől néhány perc alatt hozzáférést csikartak ki banki alkalmazásokhoz, és a nevében kölcsönt igényeltek.
A hatóságok közben jelezték: országos szinten próbálják kiszűrni a hasonló hívásokat, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a csalók mindig találnak kiskaput. Az intézkedések főleg a külföldi számok mögé bújtatott hívásokat érintik, de a belföldi mobilhívásokat nem lehet teljesen megfékezni. Így továbbra is sok múlik azon, mennyire maradnak éberek a polgárok.
Nemcsak figyelmeztet és óvatosságra int, hanem immár tesz is valamit a telefonos csalások gyanútlan áldozatainak védelme érdekében a távközlési hatóság: blokkolják a külföldről indított, hamis romániai számot megjelenítő hívásokat.
A csíkszeredai férfi története és a Kovászna megyei esetek egyaránt azt mutatják: a csalási hullám begyűrűzött a Székelyföldre is. Vállalkozók és magánszemélyek egyaránt célponttá válhatnak, a tét pedig nagy: egyetlen óvatlan pillanat elég ahhoz, hogy komoly pénzösszegek tűnjenek el.
Az intézmény közlése szerint az év eleje óta 54 ilyen esetet regisztráltak,
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a tényleges szám ennél jóval nagyobb lehet, mivel a legtöbb kísérlet nem kerül bejelentésre – sokan csak akkor fordulnak a hatóságokhoz, amikor már megtörtént a baj.
A Hargita megyei rendőrség tapasztalatai szerint a csalók több, jól kidolgozott módszert is alkalmaznak. Gyakori, hogy hivatalos személynek – rendőrnek, adóhivatali tisztviselőnek vagy banki alkalmazottnak – adják ki magukat, és így próbálnak személyes adatokat, jelszavakat vagy pénzügyi információkat kicsikarni. Máskor hamis e-maileket vagy közösségi médiás üzeneteket küldenek, amelyekben valamilyen kampányra, nyereményjátékra vagy sürgős ügyintézésre hivatkoznak.
Az elkövetők olykor valós adatokat is felhasználnak – név, cím, korábbi tranzakció –, hogy hitelesebbnek hassanak. Az ilyen támadások célja, hogy az áldozat félelemből vagy zavarában önként szolgáltasson ki bizalmas információkat, vagy saját maga indítsa el a pénzátutalást.
A hatóság figyelmeztet: ezek a módszerek elsősorban pénzszerzésre és adatlopásra irányulnak, az így megszerzett információkat pedig később további visszaélésekhez – például identitáslopáshoz, online vásárlási csalásokhoz vagy hitelfelvételekhez – használhatják fel.
A hatóság azt tanácsolja, hogy senki ne fektessen be olyan platformokon, amelyeket nem ellenőrzött az illetékes pénzügyi felügyelet, és mindig végezzen alapos utánanézést a szolgáltatás hitelességéről.
A Hargita megyei rendőrség kiemeli: az információs bűncselekmények folyamatosan fejlődnek a technológia rohamos fejlődésével együtt, ezért a legfontosabb védekezés továbbra is az éberség, a bizalmatlanság és az ellenőrzés. Egy pillanatnyi figyelmetlenség is elég ahhoz, hogy súlyos anyagi veszteség érje a gyanútlan áldozatot, ezért elengedhetetlen a folyamatos éberség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hagyományok Háza jelentős könyvadománnyal gyarapította a Sapientia Egyetem Csíkszeredai Campusának egyetemi könyvtárát. A magánadományokból és gyűjtésből álló Hagyományok Háza-könyvcsomagot ünnepélyes keretek között adták át az intézmény székházában.
Természeti károkra hivatkozva törvénytelenül igényelt kártérítések miatt nyomoz a rendőrség Bihar megyében; egy önkormányzat két vezető beosztású alkalmazottja mintegy 1,3 millió lejes kárt okozott az államkasszának.
Leprás megbetegedést diagnosztizáltak két ázsiai vendégmunkásnál Kolozsváron. Dr. Tar Gyöngyi tisztifőorvos a Krónikának elmondta, a lepra lassan terjedő, ma már jól kezelhető betegség, a legnagyobb kárt a kór kapcsán a társadalmi megbélyegzés okozhatja.
Mezőbándról származó tolvajokat vett őrizetbe a marosvásárhelyi rendőrség. A zsebtolvajok tömegközlekedési eszközökön és üzletekben loptak el táskákat.
Az RMDSZ határozott álláspontja szerint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önállósága megőrzendő, minden olyan felvetés, amely az intézmény beolvasztására vagy alárendelésére irányul, rossz irányba mutat – szögezi le a szövetség Maros megyei szervezete.
A népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont Tulogdy László számára a kalotaszentkirályi művelődési ház tervezésekor. A kolozsvári építésszel és Póka András György polgármesterrel beszélgettünk a látványos épületről.
A nemzeti kisebbségi közösségek védelemét napirenden kell tartani – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa kedden Temesváron.
Széles körű magyar részvétel körvonalazódik az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti líceumi kerettanterv programjában.
A közegészségügyi hatóság kiterjedt járványügyi vizsgálatot indított Kolozsváron, miután két leprás megbetegedést is megerősítettek egy wellnessközpontban.
A MOGYE beolvasztása után a román többségű marosvásárhelyi „mamutegyetem” soraiba kívánja olvasztani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet is. Az egyetemi egyesítés hírét keményen bírálja az Erdélyi Magyar Szövetség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!