„Bocsásd meg a mi vétkeinket, amiképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Miatyánk)
A római katolikus tanítás szerint a gyónás az üdvösséghez szükséges hét szentség egyike, szorosan kötődik a bűn felismeréséhez, az Istentől való bocsánatkéréshez, a megváltáshoz. Vagyis a bűnbocsánat arra szolgál, hogy az ember kapcsolata ismét helyreálljon Istennel, ebben a megbékélésben pedig Krisztus apostolai, a püspökök és papok „közvetítenek”. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök nem minden esetben a krisztusi kiengesztelődés szolgálatától vezérelve gondolkodik. „Nagy szükség van Erdélyben az összefogásra. Most, hogy csak másfél millióan vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tartsunk össze. Aki széthúz, akkora bűnt követ el, hogy ha eljönne hozzám gyónni, nem oldoznám fel” – jelentette ki az egyházfő a hétvégén, miután Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Markó Bélával felavatta a Bunyitay-könyvtárat. Nem téveszthetjük szem elől, hogy Tempfli József éppen akkor fejtette ki kortesbeszédnek is beillő fejtegetését, amikor az RMDSZ elnöke – ismét sikertelennek bizonyult – tárgyalást folytatott Tőkés László református püspökkel az európai parlamenti választások alkalmával állítandó közös jelöltlistáról. (Talán mondanunk sem kell, hogy a katolikus püspök állásfoglalása egyértelmű politikai üzenete okán az RMDSZ tájékoztató körlevelében is helyet kapott.) Ha nyíltan kiáll az RMDSZ mellett – amit különben gyakran megtesz –, Tempfli atya senkiben sem kelt megrökönyödést. Ám a szövetség politikai ellenfeleinek bűnösként történő beállítása, a politikai pluralizmus szükségességének megkérdőjelezése méltán tölti el aggodalommal a keresztény választópolgárt. Isten szolgája nem mondhat olyat, hogy bizonyos bűnök esetében nem szolgáltat feloldozást, hiszen az egyház az eltévelyedettek iránti irgalom szellemében a legszörnyűbb bűnöket is feloldozza, ha bűnbánatot tapasztal.
Nem tudni, milyen alapon sorolta Tempfli atya a „széthúzást”, a politikai másként gondolkodást az ún. püspököknek fönntartott esetek közé. Arról nem beszélve, hogy a nagy tudású egyházfőhöz méltatlan, kirekesztő álláspont alapján a „politikai tévelygők” akkor is kárhozatra vannak ítélve, ha idővel esetleg belátják tévedésüket. Mint ahogy tette azt például Ali Agca, a II. János Pál elleni merénylet elkövetője – elnyerve a néhai pápa bocsánatát.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.