Pro Bono Publico az erdélyi magyarságért: konzorciumot kötött három egyetem

– utóbbi képviselői most „egy asztalhoz ültek”. A rektor hangsúlyozta, a két pillérnek erősítenie kell egymást, és ebben ez a társulás is segíthet.

hiszen a képzés által a teljes társadalom általános képzettségi szintjéhez, a társadalom műveltségéhez is hozzájárul. Továbbá a név utal arra is – amit a pro bono kifejezés a köznyelvben is jelent –, hogy mindezt érdekmentesen, mindenféle profithajhászás nélkül szeretnék tenni.

A Sapientia EMTE rektora azt is kiemelte, hogy a frissen létrehozott konzorcium keretein belül körülbelül 3200–3300 diák tanul, ami a romániai magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók egyharmadát jelenti; ehhez hozzáadódik körülbelül 300 főállású oktató is. A társulás területi lefedettség szempontjából egész Erdélyre kiterjed: Sepsiszentgyörgytől Csíkszeredán, Marosvásárhelyen és Kolozsváron át Nagyváradig.

A létrehozók tervei szerint a jövőben közösen lépnek majd fel céljaik, érdekeik megvalósítása érdekében. Romániai szinten lehetőségük lesz a közös érdekképviseletre, illetve a magyarországi kapcsolatok vonatkozásában vagy akár nemzetközi szinten új lehetőségeket ad ez a konzorcium.

– hangsúlyozta. Kolumbán Vilmos József hozzátette, a konzorcium lehetőséget teremt arra, hogy doktori iskolát hozzanak létre – hiszen bár mindhárom egyetemnek voltak ilyen irányú elképzelései a múltban, közelmúltban, jelenleg egyik intézményben sem működik ilyen. Hozzátette, hogy a sajtótájékoztató előtt éppen a doktori iskola kérdéséről tárgyaltak, hiszen véleményük szerint többek között ennek a létrehozása is olyan irányba terelheti az erdélyi magyar felsőoktatást, amely a minőséget szolgálja. Szerinte a társulásban mindhárom egyetem szívvel-lélekkel kell hogy részt vegyen – „ami eddig sem volt kérdés, és ezután sem lesz az”.

Ezen területeken már van „kapacitásuk” is a doktori iskola létrehozására, már vannak habilitált oktatóik – akik lehet, hogy eddig más, akár hazai, akár külföldi intézményekben csatlakoztak doktori iskolák munkájához, de elérkezett az ideje, hogy a saját intézményeiket erősítsék.

Tonk Márton azt is elmondta, hogy az alapító okirat szerint a konzorciumot egy hét főből álló igazgatótanács vezeti, melynek három tagja a Sapientia, kettő-kettő pedig a PKE és a Protestáns Teológiai Intézet vezetőségéből kerül ki. A tagokat nem személy szerint, hanem az egyetemi funkciók alapján választották ki, így a rektorok, rektor-helyettesek, egyetemi főtitkárok, szenátusi elnökok fogják ellátni a feladatokat. A létrejött jogi személy működését a társult intézmények fogják megteremteni, azaz anyagi bázist a három társult intézmény biztosítja, és projekt-, illetve tevékenységalapon fog működni.

– hivatalosan, hiszen eddig is szívesen látták bármely egyetemen az egy-egy órára betérőket. Szeretnék, hogy a tantárgyak szerepeljenek az egyetemek tantervében, azaz hivatalosan felvehetők legyenek opcionális tárgyként, lehessen értük kreditpontokat, jegyet kapni. Elmondta, hogy mivel a tanterveket hivatalosan módosítani kell, ez legkorábban a következő, azaz a 2022-2023-as tanévtől lesz lehetséges. Hasonló lehetőséget teremtenének a tanárok számára is. Azt is elmondta, hogy az áthallgatást az online lehetőségek is segítik, így az egyetemek közötti távolságok is áthidalhatók.

A társulás azt is jelenti, hogy mindhárom egyetem hallgatói és oktatói számára elérhetővé válnak az egyes intézmények erőforrásai, például a könyvtárakat, a nemzetközi adatbázisokat mindenki ugyanúgy, „belsősként” használhatja majd. Továbbá hangsúlyt fektetnek majd a tehetséggondozásra is, akár közös Tudományos Diákköri Konferencia szervezésével, illetve az egyetemi sportra: például szervezhetnek majd magánegyetemi miniolimpiát.