Fotó: Facebook/Duna Nap Torockó
Ha ápoljuk kultúránkat, megőrizzük identitásunkat, cselekvőképesek leszünk – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Duna-nap megnyitóján szombaton Torockón.
2023. június 03., 14:112023. június 03., 14:11
2023. június 03., 16:352023. június 03., 16:35
A miniszter felidézte: idén három, kétszáz évvel ezelőtti eseményt ünnepel az ország: 1823-ban véglegesítette Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát, született Petőfi Sándor és Madách Imre. „Ez a magyar kultúra gyökérzete, ami olyan sűrűn szövött, hogy amikor összetartozásról beszélünk, akkor az nem vágyálom, nem múltba révedés, hanem ennek „a szövetnek az ápolása” – mondta a miniszter, aki szerint ezért fontos, amit a Duna Médiaszolgáltató Torockón és minden nap 24 órában végez.
„Meg kell őriznünk ezt a kultúrát, ez a közös kincsünk” – fogalmazott. Csák János úgy folytatta: meg kell őriznünk az anyanyelvünket, nem csak a beszélt anyanyelvet, hanem a táncos, az énekelt anyanyelvet is. Azt a páratlan magyar kulturális kincset, ami a kezünkben van – tette hozzá.
– mutatott rá. Kifejtette: gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos családokra van szükség a Kárpát-medencében. Mi magyarok vagyunk, nem várhatunk a csodára, nekünk magunknak kell megtennünk a magunkét – fogalmazott.
Csák János kultúránk másik lábaként a magyar sors tanulságait jelölte meg. Ezeregyszáz éve mindig a határvidéken élt a magyarság, és megvolt az a gyökérzete, hogy akármilyen seregek jöttek, továbbmentek vagy kimentek, de a magyarság itt maradt – mondta. Ez az identitásunk alapja, ebből nem engedhetünk, sem a zsidó-keresztény hagyományokból, sem abból, hogy az őseinktől tanuljunk – közölte.
Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve immár kilencedik alkalommal rendezik meg Torockón a magyar közmédia szervezésében a Duna-napot és tárják szélesre a Duna Ház kapuját. Rámutatott:
Fotó: Facebook/Duna Nap Torockó
A közmédia legfontosabb feladatai közé tartozik őrizni a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutatni történelmi, kulturális értékeit és megismertetni azt a Kárpát-medencében és a világ más szegleteiben élő nemzettársainkkal – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki rámutatott: kötelességük a magyar kultúra, a nemzeti identitás és az anyanyelv megőrzésének segítése, az anyaországgal való kapcsolattartás biztosítása, a nemzeti egység tudatának erősítése.
Kiemelte: a Duna-nap célja, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve a magyarlakta vidékekről érkező művészek előadásaival, koncertjeivel, kicsiknek és nagyoknak szóló programjaival erősítse a nemzeti összetartozás érzését. A Duna-nap idén először már nem egy nap, hanem három, ahol nemcsak az erdélyi és az anyaországi, hanem a külhonban élő összmagyarság találkozik.
itt vannak az ősi mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, énekesek, muzsikusok szerte a Kárpát-medencéből – sorolta.
„Mert számtalan a kincs, ami összeköt bennünket. Mert bár határok szakítottak szét több mint száz évvel ezelőtt, nemzeti egységünk gazdagsága mégis megmaradt: a mesterségek tudói, a hagyományok őrzői, a szellemi örökség ápolói mind-mind gazdagítják magyarságunkat, őrzik évezredes kincseiket” – fogalmazott Altorjai Anita, aki hangsúlyozta: ennek Torockón mindannyian részesei lehetnek.
Idén is megszervezi a magyar közmédia a festői szépségű Fehér megyei Torockón a Duna Napot, amely az immár kilencedik alkalmához érve kibővül.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Petőfi-busznál mondott megnyitó beszédében úgy vélte, hogy négy fogalom keveredik a mai közbeszédben: szülőföld, ország, állam és haza, és a nemzeti összetartozás napja környékén érdemes rendet tenni a fogalmak között.
– jelentette ki a székelyföldi születésű politikus. Saját példájával élve elmondta: Székelyföld a szülőföldje, Erdély az otthona, Magyarország a hazája. Hozzátette: az elszakított nemzetrészekhez tartozóknak az elmúlt évtizedekben nehéz volt megértetniük az anyaországiakkal, milyen volt szeretni azt a hazát, amelynek nem voltál polgára, amely lemondott rólad, de évtizedek nemzetpolitikai építkezésének köszönhetően ma már nagyon jó érzés otthonról hazamenni.
„A nemzeti összetartozás nem az épp aktuális országhatárok, hanem a mélyről jövő, zsigeri hazaszeretet függvénye” – mondta Demeter Szilárd, hozzátéve, hogy ezt tanította Petőfi Sándor és a Himnusz írója, Kölcsey Ferenc is.
A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata is megtekinthető Torockón a Duna-nap alkalmából, a műtárgyak másolatai a helyi unitárius templomban vannak kiállítva. A Szent Korona és a koronázási ékszerek másolata szombaton helyi idő szerint 15 óráig látogatható a Fehér megyei község központjában található templomban. Az egyébként a Duna-házban, külön teremben őrzött tárgyak Torockó vasbányászatra és vasfeldolgozásra épülő múltjára is utalva vasból készültek.
A Szent Korona és a koronázási jelvények másolata Panyik Imre felvidéki díszműlakaltos keze munkája. A szintén vasból készült ereklyetartó teteje az Országház kupoláját mintázza, ezáltal is emlékeztetve, hogy a magyar alkotmányjog alapját képező Szent Korona az Országház Kupolatermében található és tekinthető meg. Akárcsak az eredetit, a Szent Korona és koronázási jelvények másolatát is koronaőrök őrizik a torockói unitárius templomban, és a szerencsésebb látogatók még az őrségváltásnak is tanúi lehettek.
Az érkezők sorban várták, hogy a koronázási ékszerek másolata elé járulhassanak, főleg a gyerekek örültek a nem mindennapi látnivalónak. Legtöbbjüket ölben kellett felemelniük szüleinek ahhoz, hogy jobban szemügyre vehessék a nem mindennapi látványt. Kérdéseik is bőven akadtak a látottakkal kapcsolatosan, az egyik kisfiút leginkább az foglalkoztatta, hogy miért ferde a koronán lévő kereszt, így édesapja elmesélte neki a koronázási ékszerek hányattatott sorsát. Az unitárius templomba olyanok is betértek megnézni a koronázási ékszerek másolatát, akik túrázni érkeztek a környékre és rövid pihenőt tartva kihasználták a nem mindennapi lehetőséget.
A Duna Médiaszolgáltató 2020-ban vette meg a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatát és a Torockón lévő Duna-házban helyezték el tárgyakat. Panyik Imre azután készítette el az alkotást, hogy előtte több ezer órán át tanulmányozta az Országházban lévő eredeti műtárgyakat. A 18. századi erődített torockói unitárius templom méltó környezetet biztosít a koronázási ékszerek másolatának, a betérők a műemlék épületet is megcsodálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!