A pásztorkutyák kapcsán mindkét oldalnak megvannak a határozott érvei
Fotó: Orbán Orsolya
Csíkszereda önkormányzata szigorú döntést hozott: a város közigazgatási területén tilos a kangál, a kaukázusi és a közép-ázsiai juhászkutyák alkalmazása nyájak, csordák őrzésére. A határozat szerint ezek a fajták „rendkívül agresszívak, ok nélkül is támadnak emberre és állatra”, ezért közvetlen veszélyt jelentenek a természetjárókra és a lakott településekre. A pró és kontra reakciót, heves bírálatokat egyaránt kiváltó szabályzatba bekerült tiltás évek óta húzódó vita újabb fejezete: mennyire illenek Erdély valóságához a külföldről behozott, harciasabb juhászkutyafajták, illetve miként lehet egyszerre védeni a nyájat a medvéktől és az embert a kutyáktól? Csomos József Attila kutyakiképzőt faggattuk a témáról.
2025. október 21., 18:592025. október 21., 18:59
2025. október 21., 20:252025. október 21., 20:25
Az utóbbi években több sajtóhír számolt be olyan esetekről, amikor túrázókra, kirándulókra, kerékpározókra, gyerekekre támadtak pásztorkutyák. Ezek az incidensek rendre közfelháborodást váltanak ki, hiszen a kutyák sokszor indokolatlanul messze eltávolodnak a nyájtól, és minden idegent ellenségnek tekintenek. Ugyanakkor legalább ennyire gyakori, hogy a hegyvidéki falvakból érkeznek hírek medvetámadásokról: állatokat pusztítanak el, vagy magukra a pásztorokra rontanak a nagyvadak.
A csíkszeredai önkormányzat a múlt héten módosította a város területére vonatkozó legeltetési szabályzatot, amely megtiltja a veszélyes kutyafajták használatát nyáj- és csordaőrzés céljából. A döntést a kutyatámadások megelőzésének szükségességével indokolta a képviselő-testület. Az elmúlt időszakban is számos alkalommal támadtak agresszív pásztorkutyák emberre a székelyföldi megyeszékhely környékén. Az utolsó cseppet ugyanakkor az az eset jelentette a pohárban, amikor szeptember közepén a egy futót megtámadtak és összeharaptak a pásztorkutyák a csíksomlyói hegynyeregben, a fő támadó pedig egy kangál típusú kutya volt. Büntetőeljárás indult az ügyben, az áldozat kártérítést követel. A csíkszeredai tanács határozata ennek nyomán tiltotta meg a kaukázusi juhászkutya, a kangál és a közép-ázsiai juhászkutya fajták használatát.
Az intézkedést nagyon sokan üdvözölték, akadnak ugyanakkor, akik hevesen ellenzik. A közösségi oldalakon hevesen bírált Korodi Attila polgármester Facebook-oldalán reagált a tiltakozókra, emlékeztetve, hogy a kutyatámadások kérdése nem újkeletű. „Az elmúlt két évben a jelenség számtalanszor képezte közvita tárgyát. A város határában legelő nyájakat őrző kutyák nem egy, hanem több alkalommal is megtámadtak embereket. Mindig lehet vitatni a pontos okokat, de van néhány közös pont a támadásokban: a legeltetés egyetlen esetben sem volt engedélyezve, és mindig a fent említett kutyafajták valamelyike vett részt a támadásban. Emellett a pásztor vagy nem avatkozott be, vagy nem tudta visszafogni a kutyákat” – állapította meg az elöljáró. Korodi emlékeztetett, hogy tavasszal a hivatal az önkormányzat elé terjesztette az új legeltetési szabályzatot, majd alaposan megvitatták a nyájakat és csordákat fenntartó gazdákkal, egyesületekkel, tulajdonosokkal. Akkor a nyájak tulajdonosai kérték, hogy ne vezessenek be tiltást, mert megoldják a problémát.
„Kérésüket figyelembe véve, a fajtákra vonatkozó előírást nem vettük be az akkor elfogadott szabályzatba. Elmondtuk viszont, hogy ha ismét életveszélyes helyzet alakul ki, lépnünk kell. Sajnos, ez igen hamar bekövetkezett: a kutyák majdnem szétszedtek egy embert, és a pásztor sem bírt velük” – vázolta a történteket a polgármester. Korodi szerint a legeltetést a nyájak tulajdonosai „szürke zónában” tartják, és a tiltás azért született meg, mert a jelenséget a nyájak tulajdonosai nem tudják vagy nem akarják kezelni.
Csomos József Attila kutyakiképző szerint a tiltott fajták közül különösen a kaukázusi esetében problematikus maga a besorolás.
A kangál ezzel szemben hatalmas, nyílt térségekre lett kitenyésztve, ahol akár több tíz kilométerre sincs emberlakta település – ott jól működik, de a Székelyföld sűrűn lakott vidékein már gondot okoz. Itt túl nagy a térigénye, és ha elszabadul, minden idegent betolakodónak tekint” – hívta fel a figyelmet a Krónikának a Csíkszeredában vitát kiváltó ügyben a szakértő.
Juhászkutyák támadásaira figyelmeztetnek a kirándulók Erdély-szerte. Január elején a Kolozs megyei Szászfenes egyik dombján támadtak kocogó nőre juhászkutyák egy közeli esztenáról. Az áldozat súlyos sebekkel került a sürgősségire.
Szerinte a közép-ázsiai juhászkutya és a kangál is inkább „erős fegyver”, mintsem az itteni környezethez illeszkedő pásztorkutya. Ezek a fajták hajlamosak emberre is veszélyt jelenteni, és jóval nehezebben kezelhetők, mint a hagyományos erdélyi kutyatípusok. Fontos megemlíteni, hogy itt fajtán belül a nagy átlagról beszélünk, ami azt jelenti, hogy természetesen lehetnek kivételek, és vannak is.
Az erdélyi pásztorkultúra évszázadokon át olyan kutyákra támaszkodott, amelyek együtt éltek az emberrel. Elsősorban olyan kutyatípusokra, amelyeket hosszú, nyáj mellett történő, majdhogynem természetes szelekcióval maguk a pásztorok tenyésztettek, illetve keverékekre, amelyek éppen annyira támaszkodtak a pásztorra, mint ő rájuk. A pásztorkutya-szakértők szerint a tiszta vonaltenyésztett fajták nem igazán alkalmasak a konkrét pásztorkutya-munkára.
„Az itteni kutyák az ember biztatására váltak bátrabbá, és jellemzően a nyáj közvetlen közelében dolgoztak. Az ázsiai fajták ezzel szemben önállóbbak, sokszor túlságosan is, és hajlamosak emberre is veszélyt jelenteni” – magyarázta Csomos.
Másfelől az is sok probléma forrása, ahogyan ma sok helyen a pásztor és a kutya viszonya alakul. Régen a pásztor és az állata évekig, sokszor a kutya kölyökkorától együtt dolgozott, szinte „egy falkát” alkotva. Ma ez a folytonosság megszakadt.
A kangál kutyafajtának túl nagy a térigénye, és ha elszabadul, minden idegent betolakodónak tekint
Fotó: Pexels
„Régen a pásztor a kutyát maga nevelte, ismerte minden mozdulatát, és a kutya is tudta, kihez tartozik. Ma viszont gyakran cserélődnek az emberek a nyájak mellett – a kutya egyik évben egyik emberrel, a következőben már mással dolgozik. Ilyenkor nincs meg az a kötődés, az a hierarchia, amitől a kutya tudja, ki a vezetője” – mondja Csomos.
„A pásztorkutya falkaállat. Ha nincs stabil falka, nincs bizalom. És ha a kutya nem kötődik, akkor nem lehet tőle elvárni, hogy kiszámíthatóan viselkedjen. Ez is benne van abban, hogy egyre több a támadás” – magyarázza, hozzátéve, hogy ahol stabil ember-kutya kapcsolat van, ott az állatok rendkívül fegyelmezettek tudnak lenni. De ahol minden idényben új emberek kerülnek a kutyák, nyájak mellé, ott előbb-utóbb baj lesz.
A pásztorok szerint a döntéshozók sokszor nem érzik, milyen valóságos veszélyben élnek, akik nap mint nap a hegyek között őrzik a nyájat. A medvék és farkasok jelenléte nem elméleti fenyegetés, hanem mindennapos valóság: egyetlen éjszaka alatt tucatnyi juh eshet áldozatul, sőt a pásztor élete is veszélybe kerülhet.
– fogalmazott a szakember. A jó pásztorkutya nemcsak a nyájat, hanem a pásztort is védi, és sok esetben az egyetlen, ami megakadályozza, hogy a medve vagy a farkas lecsapjon. Ebben a közegben a „legerősebb kutya” nem státuszszimbólum, hanem túlélési eszköz. A gond csak az, hogy ami a vadonban szükséges erő, az a lakott területek közelében már veszélyforrás.
„A pásztorkutyákat úgy kellene szelektálni, hogy az emberagresszív egyedek kikerüljenek a tenyésztésből. Egy jól tartott, rendesen nevelt pásztorkutya nem támad emberre, csak ha túlzottan közel megy a nyájhoz, vagy ha biztatva van a pásztor által” – fogalmazott Csomos.
Felmerül a kérdés: a csíkszeredai tilalom előfutára lehet-e egy szélesebb, országos szabályozásnak. Hiszen Románia szinte valamennyi régiójában foglalkoznak legeltetéssel, de a helyi viszonyok eltérőek. „Más a helyzet Románia elhagyatottabb vidékein, például a Déli-Kárpátokban, ahol akár több tíz kilométerre sincs emberi település – ott ezek a kutyák beválhatnak, sőt szükség is lehet rájuk. De a Székelyföldön, ahol a legelők és a falvak közel vannak egymáshoz, ezek a fajták a tapasztalatok szerint inkább problémákat okozhatnak” – fogalmazott lapunknak Csomos József Attila.
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.
A kolozsvári járványkórház páciensei ingyenes opera- és múzeumlátogatásokon vehetnek részt a kiegészítő kultúraterápia keretében. Az országos premiernek számító projektben mintegy 300 beteg vehet részt.
Elévülésre hivatkozva alapfokon elutasította Kiss Dénesnek, a Marosvásárhelyi Rádió nyugalmazott munkatársának a volt kolléganője, Parászka Boróka ellen indított rágalmazási és kártérítési keresetét a marosvásárhelyi törvényszék.
A kolozsvári önkormányzat jóváhagyta a városháza és a bukaresti metró üzemeltetője, a Metrorex közötti partnerséget, amelynek célja a kincses város metróvonalának megépítése és finanszírozási lehetőség biztosítása.
Idén is elindul a Boldogasszony zarándokvonat a Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
Egy 15 éves fiú holttestét találták meg egy ház udvarán elásva a Temes megyei Csene község területén.
Több mint négyórás erőfeszítés után sikerült a Hargita megyei tűzoltóknak eloltaniuk azt a tüzet, amely kedd este lángolt fel egy gyergyószentmiklósi húsfeldolgozónál.
Egy személy meghalt, kettő megsebesült a szerda reggel az A1-es autópályán, a Hunyad megyei Piski közelében történt közúti balesetben, amelyben egy személygépkocsi és egy nyergesvontató ütközött – közölte a rendőrség közlekedési tájékoztató központja.
Az Arad megyei tanács nem él elővásárlási jogával, ez pedig lehetővé teszi a jelenlegi tulajdonos számára, hogy a versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült kastélyt annak a befektetőnek adja el, aki turisztikai látványossággá alakítaná.
Közúti ellenőrzés-sorozat zajlott kedden a DN1–E60-as főút mentén Bukaresttől Nagyváradig. A rendőrség, a RAR és az ISCTR szakemberei a műszaki állapotot, az ittas vezetést és a közlekedési fegyelmet vizsgálták, sok járművet azonnal kivontak forgalomból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!