Juhászkutyák támadása esetén a kiránduló csak magára számíthat, a hatóságok egymásra mutogatnak

Január elején egy szászfenesi nőt támadtak meg a Kolozsvár alvóvárosa melletti dombon pásztorkutyák. A súlyosan megsebesített áldozat történetét a Jobboldali Alternatíva nevű párt egyik helyi képviselője osztotta meg közösségi oldalán, jelezve, a nő lélekjelenlétének köszönhető, hogy túlélte a rárontó kutyafalka támadását.

A tömbházak fölötti dombon kocogó nőt egy környékbeli juhász kutyái kerítették be. Mint utólag kiderült, a szabadon kószáló ebek több embert is megsebesítettek már, hosszú idő óta félelemben tartják a környékbeli lakókat. A sürgősségire szállított áldozat hosszú időn át gyógyuló sebeket szenvedett a kezein és lábain, és feljelentést tett a helyi rendőrségen.

– nyilatkozta portálunknak a szakember.

A kolozsvári rendőr azt is kifogásolta, hogy a törvények nem szabályozzák pontosan a helyi önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatait, így baj esetén mindenki másra hárítja a felelősséget. ,,A rendőrség rendszerint csak akkor indít eljárást ebtámadás miatt, ha súlyos baleset történik, de alig vannak megelőző intézkedések. Ez a különböző állami és önkormányzati szervek közötti együttműködés hiányára vezethető vissza” – mutatott rá portálunknak a neve elhallgatását kérő kolozsvári állatvédelmi rendőr.

miközben a juhász kinn van az állatokkal a legelőn” – mutatott rá portálunknak a kolozsvári állatorvos. Madaras Péter szerint a legnagyobb gond a különböző állami hatóságok közötti együttműködés hiánya, ami újra és újra tragédiákat okoz. A szakember szerint a helyzeten csak a civilek hangjának felerősödésével lehet változtatni: ha minden ilyen esetet jelentenek az emberek, akkor a hatóságok arra kényszerülnek, hogy lépjenek.

A juhos gazda másként látja

Árnyaltabban látja a helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztő mérnök, juhtartó gazda, a székelyföldi megyék juhászaiért felelős falugazdász. A gyergyóditrói szakember szerint a juhnyájakat és a marhacsordákat ma már lehetetlen őrző-védő kutyák nélkül megvédeni a medvétől és a farkastól. ,,A juhászatok számára akkora veszélyt jelentenek a vadak támadásai, hogy kutyák nélkül semmire nem mennénk. A kutya szavatolja a pásztorok és az állatok biztonságát, a villanypásztort simán kijátsszák a vadak. Naponta 2-3 medve is megfordul a nyáj körül, csak a kutyák tudják elűzni őket” – érvel a székelyföldi juhos gazda. Aki a kirándulóknak azt tanácsolja, hogy lehetőleg olyan helyen túrázzanak, ahol a közelben nincsenek esztenák és juhnyájak. Ha mégis kutyával találkoznak, a legjobb védekezés a nyugalom.

nem bántanak” – jelentette ki a székelyföldi falugazdász.

Bajkó Zoltán szerint a Székelyföldön ritkán hallani ebtámadásról, amikor juhászkutyák bántanának kirándulókat. A közelben levő pásztor minden esetben közbelép. Ehhez viszont olyan állatot kell tartani, amit a juhász idomítani tud, erre legmegfelelőbb fajta a kuvasz.

A Székelyhon nemrég közölt cikke szerint egyébként Székelyföld-szerte egyre kiélezettebb a feszültség, amely az állattartó gazdák és juhászkutya-tulajdonosok, valamint a túrázók, természetjárók és biciklisek között feszül már évek óta. A térségben is észlelhető juhászkutya-problémára december végén Szentegyházán próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői.

korábban írtuk

Amikor a természetjárók és az állattartók ugyanazokon a területeken „osztoznak”

A térségünkben egyre kiélezettebbé váló juhászkutya-problémára próbáltak megoldást keresni az állattartó gazdák, a juhászkutya-tulajdonosok és a természetjáró turisták képviselői, akik szombaton Szentegyházán ültek egy asztal köré.