Őrzők a hegyen: érdemes elkerülni az esztenák környékét a hegyimentők szerint

hanem sokkal erősebb és agresszívebb, úgynevezett

• „tájidegen” nyájőrzőket, azaz
• török kangalt,
• közép-ázsiai, kaukázusi juhászkutyát vagy akár
• moszkvai őrkutyát tartanak.
  
  „A nálunk őshonos pásztorkutyák ugatással jelezték, ha vadállat vagy tolvaj közeledett, majd a pásztor intézkedett. Az ázsiai, nagyvadak elriasztására kitenyésztett kutyákra pedig az jellemző, hogy önállóan dolgoznak, és nincs szükségük emberi segítségre. Elkergetik a medvét vagy más betolakodókat, a pásztornak nem kell közbelépnie, ami nyilván kényelmes is számukra, hogy éjszaka nem kell kimenniük medvét kergetni, mert megteszik ezt a kutyák” – magyarázta Simon László.

Gondot jelent ezenkívül, hogy Romániában a hegyvidéken nincsenek a juhok legeltetésére alkalmas terek, az esztenák viszonylag közel találhatóak egymáshoz, ezért gyakoriak a nyájakat őrző kutyák közti összecsapások is. „Ha az egyik nyájnak harcias kutyái vannak, kénytelen a szomszédos nyáj gazdája is hasonló erejű állatokkal védekezni. Egy-egy ilyen összecsapásban 1-2 kutya is elpusztul, ezért a juhászok a törvény által szabályozottnál több kutyát tartanak, számolva azzal, hogy hol a medvével, hol a legközelebbi esztena kutyáival való harcok során elpusztulhat egy-egy példány” – fejtette ki.

„Míg régen a pásztorok megbecsült, szakmailag felkészült emberek voltak, akik felelősséget vállaltak az állatokért, ma gyakran olyanok kerülnek a szakmába, akik más munkára alkalmatlanok, és sokszor nincs tekintélyük a kutyák előtt sem, mivel a gyakori személycsere miatt a kutyák nem szokják meg az új pásztort, nem tekintik gazdájuknak, így nem reagálnak a hívására. Ott, ahol hosszú éveken át ugyanaz a pásztor dolgozik ugyanazokkal a kutyákkal, a kutyák engedelmesebbek, és visszahívhatók” – hívta fel a figyelmet a hegyimentő. Hozzátette, megoldást jelenthetne, ha a kutyákat nappal, a turistaforgalom idején megkötnék, és csak éjszakára engednék el, így csökkentve a támadások kockázatát.

„Soha ne túrázzunk egyedül, mindig csapatban közlekedjünk a hegyen. Kutyatámadás vagy komolyabb sérülés esetén azonnal értesíteni kell a a 112-es segélyhívó számot” – tanácsolta a hegyi- és barlangimentő szakszolgálat vezetője.

Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonható-e a pásztor a kutyái támadásáért, Simon László elmondta, a probléma nagyon összetett ilyen szempontból.

a csendőrség büntetést szabhat ki a juhászokra 2000-5000 lej értékben, amit általában vagy kifizetnek, vagy szociális munkában ledolgoznak, miközben a sérült turista ott marad a fájdalmával. Emiatt mindig jobb a megelőzésre koncentrálni” – magyarázta a szakember. Megtudtuk, hogy Hargita megyében a közeljövőben elkészül egy interaktív térkép az esztenákról a Nagyhagymás-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás kezdeményezésére, amely segíthet a turistáknak elkerülni a pásztorkutyákkal való konfliktusokat.

„Bár ez nem nyújt teljes megoldást, lehetőséget ad az előzetes egyeztetésre és a kockázat csökkentésére” – hangsúlyozta Simon László.

„Természetesen gondot jelent az is, hogy ma már kevésbé kiszámítható a juhászkutyák viselkedése, mint évtizedekkel korábban, ugyanis a megnövekedett medvepopuláció miatt sokan tartanak »tájidegen» juhászkutyákat, amelyek keveredtek az őshonos kutyáinkkal, és sokkal agresszívebb egyedek alakultak ki, amelyeknek kevés közük van a nyájőrzéshez” – magyarázta a rendőrség és a hegyimentők számára is nyomkereső és -követő kutyákat kiképző szakember. Hozzátette, probléma az is, hogy ezekre a kutyákra már nem raknak koloncot sem, ami korábban fontos szerepet játszott abban, hogy ne tudjanak súlyos kárt tenni emberben vagy állatban.

A Farkaslakán élő Benkő Zsolt elmondta, hogy a juhászkutyák gyakrabban támadnak terepfutókra vagy hegyvidéken biciklizőkre, mint túrázókra, mert a kocogókban vagy kerékpározókban prédát látnak, és ösztönösen üldözni kezdik őket.

– magyarázta.

Hozzátette, a juhászkutyák támadási szándéka felismerhető: ha falkába gyűlnek és közelítenek is az ember felé, csak ritka esetben támadnak. Ilyen helyzetekben fontos megőrizni a nyugalmat, megállni vagy lassan, a tekintetet a kutyákon tartva hátrálni, mert a pánik, sikítozás ösztönösen prédaként aktiválja a kutyák viselkedését.

– hangsúlyozta a szakember.

Benkő Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen az ebek támadása, ilyenkor hasznos lehet, ha a túrázónál van bot – nem túrabot, hanem fából készült juhászbot, amelyet a kutyák jól ismernek –, elektromos impulzussal sokkoló készülék vagy medveriasztó spray, amely irritálja a kutyák nyálkahártyáját, így elmenekülnek.

Hozzátette,

Kitért arra is, hogy sokan indulnak a természetbe kutyával, ami szintén fokozhatja a veszélyt. „Nagyon fontos, hogy a kutyánk behívható legyen. Mindenképpen kössük pórázra, ha juhászkutyákat látunk közeledni, különben zsákmány lesz a házi kedvencből. Hasznos lehet GPS-szel ellátott nyomkövető is használni, így ha elszökik, keresésére tudunk indulni” – javasolta a farkaslaki kutyakiképző.

korábban írtuk

Juhászkutyák előli menekülés közben eltévedt turistákat hoztak le a Máramaros megyei hegyimentők

A hegyimentők két, a Gutin-hegység Kakastaréj (1391 méter) és Bréb falu közötti túraösvénye mentén eltévedt turistát hoztak le a hegyről a keddről szerdára virradó éjszaka – tájékoztatott szerdán a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.