Túrázáskor fel kell készülni arra is, hogy a juhnyájat őrző, agresszív kutya rátámad a természetjáróra
Fotó: Oláh-Badi Levente
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
2025. augusztus 15., 18:502025. augusztus 15., 18:50
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a juhnyájakat őrző pásztorkutyák a túrázók számára a népszerű hegyvidéki turistaútvonalakon. Az elmúlt hetekben a Kárpátok bércein több támadás is történt, ezért a hegyimentők azt javasolják a természetjáróknak, hogy kerüljék az esztenák környékét. Veszély esetén próbáljanak meg védekezni a kutyatámadás ellen, és haladéktalanul kérjenek segítséget a szakszolgálattól.
Arról, hogy mi okozhatja bizonyos helyeken a kutyatámadások számának növekedését, hogyan kerülhetők el ezek az esetek, illetve kinek a felelőssége, ha baleset történik, Simon Lászlóval, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetőjével beszélgettünk, valamint Benkő Zsolt farkaslaki kutyakiképző, hegyimentő is tanácsokat adott arra vonatkozóan, mit tegyünk, ha kutyafalka közelít, és hogyan viselkedjünk, hogy elkerüljük a támadást.
A Hargita megyei szakszolgálat vezetője a Krónikának elmondta, annak ellenére, hogy sok helyen beszámolnak agresszív kutyák támadásáról, Hargita megyében a hegyi ösvényeken idén nem nőtt számottevően a juhászkutyák által okozott támadások száma, és míg a korábbi években voltak súlyos esetek, idén komoly sérülésekről sem tudnak.
A pásztorkutyákkal való konfliktusok megelőzése a legfontosabb, érdemes elkerülni azokat a területeket, ahol nyájak legelnek
Fotó: Haáz Vince
„Ezek az esetek inkább azokon a helyeken gyakoribbak, ahol megnőtt a turistaforgalom, felkapottabb lett túrázni főleg hétvégeken, és olyan, kevés hegyvidéki tapasztalattal rendelkező természetjárók indulnak útnak, akik nem számolnak a veszélyekkel” – mutatott rá a hegyimentők vezetője.
Hangsúlyozta,
hanem sokkal erősebb és agresszívebb, úgynevezett
Gondot jelent ezenkívül, hogy Romániában a hegyvidéken nincsenek a juhok legeltetésére alkalmas terek, az esztenák viszonylag közel találhatóak egymáshoz, ezért gyakoriak a nyájakat őrző kutyák közti összecsapások is. „Ha az egyik nyájnak harcias kutyái vannak, kénytelen a szomszédos nyáj gazdája is hasonló erejű állatokkal védekezni. Egy-egy ilyen összecsapásban 1-2 kutya is elpusztul, ezért a juhászok a törvény által szabályozottnál több kutyát tartanak, számolva azzal, hogy hol a medvével, hol a legközelebbi esztena kutyáival való harcok során elpusztulhat egy-egy példány” – fejtette ki.
Fotó: Pál Árpád
Hangsúlyozta, a csobán (a juhász románul) jelenléte is jelentősen befolyásolja a kutyák viszonyulását a túrázókhoz,
„Míg régen a pásztorok megbecsült, szakmailag felkészült emberek voltak, akik felelősséget vállaltak az állatokért, ma gyakran olyanok kerülnek a szakmába, akik más munkára alkalmatlanok, és sokszor nincs tekintélyük a kutyák előtt sem, mivel a gyakori személycsere miatt a kutyák nem szokják meg az új pásztort, nem tekintik gazdájuknak, így nem reagálnak a hívására. Ott, ahol hosszú éveken át ugyanaz a pásztor dolgozik ugyanazokkal a kutyákkal, a kutyák engedelmesebbek, és visszahívhatók” – hívta fel a figyelmet a hegyimentő. Hozzátette, megoldást jelenthetne, ha a kutyákat nappal, a turistaforgalom idején megkötnék, és csak éjszakára engednék el, így csökkentve a támadások kockázatát.
Soha ne túrázzunk egyedül, mindig csapatban közlekedjünk a hegyen
Fotó: László Ildikó
A szakember szerint a pásztorkutyákkal való konfliktusok megelőzése a legfontosabb. Érdemes elkerülni azokat a területeket, ahol nyájak legelnek, és szükség esetén letérni a túraútvonalról, még akkor is, ha ez időveszteséggel jár.
„Soha ne túrázzunk egyedül, mindig csapatban közlekedjünk a hegyen. Kutyatámadás vagy komolyabb sérülés esetén azonnal értesíteni kell a a 112-es segélyhívó számot” – tanácsolta a hegyi- és barlangimentő szakszolgálat vezetője.
Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonható-e a pásztor a kutyái támadásáért, Simon László elmondta, a probléma nagyon összetett ilyen szempontból.
a csendőrség büntetést szabhat ki a juhászokra 2000-5000 lej értékben, amit általában vagy kifizetnek, vagy szociális munkában ledolgoznak, miközben a sérült turista ott marad a fájdalmával. Emiatt mindig jobb a megelőzésre koncentrálni” – magyarázta a szakember. Megtudtuk, hogy Hargita megyében a közeljövőben elkészül egy interaktív térkép az esztenákról a Nagyhagymás-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás kezdeményezésére, amely segíthet a turistáknak elkerülni a pásztorkutyákkal való konfliktusokat.
„Bár ez nem nyújt teljes megoldást, lehetőséget ad az előzetes egyeztetésre és a kockázat csökkentésére” – hangsúlyozta Simon László.
Fotó: Csató Andrea
Benkő Zsolt, a Hargitai Mentőkutyás Egyesület csapatvezetője és kiképzője, kutyatréner a Krónikának elmondta, kutyatámadások korábban is történtek a hegyen, nem új keletű dolog,
„Természetesen gondot jelent az is, hogy ma már kevésbé kiszámítható a juhászkutyák viselkedése, mint évtizedekkel korábban, ugyanis a megnövekedett medvepopuláció miatt sokan tartanak »tájidegen» juhászkutyákat, amelyek keveredtek az őshonos kutyáinkkal, és sokkal agresszívebb egyedek alakultak ki, amelyeknek kevés közük van a nyájőrzéshez” – magyarázta a rendőrség és a hegyimentők számára is nyomkereső és -követő kutyákat kiképző szakember. Hozzátette, probléma az is, hogy ezekre a kutyákra már nem raknak koloncot sem, ami korábban fontos szerepet játszott abban, hogy ne tudjanak súlyos kárt tenni emberben vagy állatban.
A Farkaslakán élő Benkő Zsolt elmondta, hogy a juhászkutyák gyakrabban támadnak terepfutókra vagy hegyvidéken biciklizőkre, mint túrázókra, mert a kocogókban vagy kerékpározókban prédát látnak, és ösztönösen üldözni kezdik őket.
– magyarázta.
Hozzátette, a juhászkutyák támadási szándéka felismerhető: ha falkába gyűlnek és közelítenek is az ember felé, csak ritka esetben támadnak. Ilyen helyzetekben fontos megőrizni a nyugalmat, megállni vagy lassan, a tekintetet a kutyákon tartva hátrálni, mert a pánik, sikítozás ösztönösen prédaként aktiválja a kutyák viselkedését.
Fotó: Pexels
„A juhászkutyáknak nem céljuk bántani az embert, hanem arra vannak kitenyésztve, hogy távol tartsanak és tereljenek. A jól tartott pásztorkutyák nem éhesek, nem vadásznak az emberre, csupán a nyáj és a terület védelmére koncentrálnak.
– hangsúlyozta a szakember.
Benkő Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen az ebek támadása, ilyenkor hasznos lehet, ha a túrázónál van bot – nem túrabot, hanem fából készült juhászbot, amelyet a kutyák jól ismernek –, elektromos impulzussal sokkoló készülék vagy medveriasztó spray, amely irritálja a kutyák nyálkahártyáját, így elmenekülnek.
Hozzátette,
Kitért arra is, hogy sokan indulnak a természetbe kutyával, ami szintén fokozhatja a veszélyt. „Nagyon fontos, hogy a kutyánk behívható legyen. Mindenképpen kössük pórázra, ha juhászkutyákat látunk közeledni, különben zsákmány lesz a házi kedvencből. Hasznos lehet GPS-szel ellátott nyomkövető is használni, így ha elszökik, keresésére tudunk indulni” – javasolta a farkaslaki kutyakiképző.
A hegyimentők két, a Gutin-hegység Kakastaréj (1391 méter) és Bréb falu közötti túraösvénye mentén eltévedt turistát hoztak le a hegyről a keddről szerdára virradó éjszaka – tájékoztatott szerdán a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!