Túrázáskor fel kell készülni arra is, hogy a juhnyájat őrző, agresszív kutya rátámad a természetjáróra
Fotó: Oláh-Badi Levente
A Kárpátok hegyi ösvényein egyre nagyobb veszélyt jelent a nyájat védő, gyakran agresszív pásztorkutya. Szakértők szerint a juhászkutyákkal való konfliktusok megelőzhetők, de ehhez a turistáknak és a pásztoroknak is változtatniuk kell a szokásaikon.
2025. augusztus 15., 18:502025. augusztus 15., 18:50
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a juhnyájakat őrző pásztorkutyák a túrázók számára a népszerű hegyvidéki turistaútvonalakon. Az elmúlt hetekben a Kárpátok bércein több támadás is történt, ezért a hegyimentők azt javasolják a természetjáróknak, hogy kerüljék az esztenák környékét. Veszély esetén próbáljanak meg védekezni a kutyatámadás ellen, és haladéktalanul kérjenek segítséget a szakszolgálattól.
Arról, hogy mi okozhatja bizonyos helyeken a kutyatámadások számának növekedését, hogyan kerülhetők el ezek az esetek, illetve kinek a felelőssége, ha baleset történik, Simon Lászlóval, a Hargita Megyei Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálat vezetőjével beszélgettünk, valamint Benkő Zsolt farkaslaki kutyakiképző, hegyimentő is tanácsokat adott arra vonatkozóan, mit tegyünk, ha kutyafalka közelít, és hogyan viselkedjünk, hogy elkerüljük a támadást.
A Hargita megyei szakszolgálat vezetője a Krónikának elmondta, annak ellenére, hogy sok helyen beszámolnak agresszív kutyák támadásáról, Hargita megyében a hegyi ösvényeken idén nem nőtt számottevően a juhászkutyák által okozott támadások száma, és míg a korábbi években voltak súlyos esetek, idén komoly sérülésekről sem tudnak.
A pásztorkutyákkal való konfliktusok megelőzése a legfontosabb, érdemes elkerülni azokat a területeket, ahol nyájak legelnek
Fotó: Haáz Vince
„Ezek az esetek inkább azokon a helyeken gyakoribbak, ahol megnőtt a turistaforgalom, felkapottabb lett túrázni főleg hétvégeken, és olyan, kevés hegyvidéki tapasztalattal rendelkező természetjárók indulnak útnak, akik nem számolnak a veszélyekkel” – mutatott rá a hegyimentők vezetője.
Hangsúlyozta,
hanem sokkal erősebb és agresszívebb, úgynevezett
Gondot jelent ezenkívül, hogy Romániában a hegyvidéken nincsenek a juhok legeltetésére alkalmas terek, az esztenák viszonylag közel találhatóak egymáshoz, ezért gyakoriak a nyájakat őrző kutyák közti összecsapások is. „Ha az egyik nyájnak harcias kutyái vannak, kénytelen a szomszédos nyáj gazdája is hasonló erejű állatokkal védekezni. Egy-egy ilyen összecsapásban 1-2 kutya is elpusztul, ezért a juhászok a törvény által szabályozottnál több kutyát tartanak, számolva azzal, hogy hol a medvével, hol a legközelebbi esztena kutyáival való harcok során elpusztulhat egy-egy példány” – fejtette ki.
Fotó: Pál Árpád
Hangsúlyozta, a csobán (a juhász románul) jelenléte is jelentősen befolyásolja a kutyák viszonyulását a túrázókhoz,
„Míg régen a pásztorok megbecsült, szakmailag felkészült emberek voltak, akik felelősséget vállaltak az állatokért, ma gyakran olyanok kerülnek a szakmába, akik más munkára alkalmatlanok, és sokszor nincs tekintélyük a kutyák előtt sem, mivel a gyakori személycsere miatt a kutyák nem szokják meg az új pásztort, nem tekintik gazdájuknak, így nem reagálnak a hívására. Ott, ahol hosszú éveken át ugyanaz a pásztor dolgozik ugyanazokkal a kutyákkal, a kutyák engedelmesebbek, és visszahívhatók” – hívta fel a figyelmet a hegyimentő. Hozzátette, megoldást jelenthetne, ha a kutyákat nappal, a turistaforgalom idején megkötnék, és csak éjszakára engednék el, így csökkentve a támadások kockázatát.
Soha ne túrázzunk egyedül, mindig csapatban közlekedjünk a hegyen
Fotó: László Ildikó
A szakember szerint a pásztorkutyákkal való konfliktusok megelőzése a legfontosabb. Érdemes elkerülni azokat a területeket, ahol nyájak legelnek, és szükség esetén letérni a túraútvonalról, még akkor is, ha ez időveszteséggel jár.
„Soha ne túrázzunk egyedül, mindig csapatban közlekedjünk a hegyen. Kutyatámadás vagy komolyabb sérülés esetén azonnal értesíteni kell a a 112-es segélyhívó számot” – tanácsolta a hegyi- és barlangimentő szakszolgálat vezetője.
Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonható-e a pásztor a kutyái támadásáért, Simon László elmondta, a probléma nagyon összetett ilyen szempontból.
a csendőrség büntetést szabhat ki a juhászokra 2000-5000 lej értékben, amit általában vagy kifizetnek, vagy szociális munkában ledolgoznak, miközben a sérült turista ott marad a fájdalmával. Emiatt mindig jobb a megelőzésre koncentrálni” – magyarázta a szakember. Megtudtuk, hogy Hargita megyében a közeljövőben elkészül egy interaktív térkép az esztenákról a Nagyhagymás-hegység Közösségi Fejlesztési Társulás kezdeményezésére, amely segíthet a turistáknak elkerülni a pásztorkutyákkal való konfliktusokat.
„Bár ez nem nyújt teljes megoldást, lehetőséget ad az előzetes egyeztetésre és a kockázat csökkentésére” – hangsúlyozta Simon László.
Fotó: Csató Andrea
Benkő Zsolt, a Hargitai Mentőkutyás Egyesület csapatvezetője és kiképzője, kutyatréner a Krónikának elmondta, kutyatámadások korábban is történtek a hegyen, nem új keletű dolog,
„Természetesen gondot jelent az is, hogy ma már kevésbé kiszámítható a juhászkutyák viselkedése, mint évtizedekkel korábban, ugyanis a megnövekedett medvepopuláció miatt sokan tartanak »tájidegen» juhászkutyákat, amelyek keveredtek az őshonos kutyáinkkal, és sokkal agresszívebb egyedek alakultak ki, amelyeknek kevés közük van a nyájőrzéshez” – magyarázta a rendőrség és a hegyimentők számára is nyomkereső és -követő kutyákat kiképző szakember. Hozzátette, probléma az is, hogy ezekre a kutyákra már nem raknak koloncot sem, ami korábban fontos szerepet játszott abban, hogy ne tudjanak súlyos kárt tenni emberben vagy állatban.
A Farkaslakán élő Benkő Zsolt elmondta, hogy a juhászkutyák gyakrabban támadnak terepfutókra vagy hegyvidéken biciklizőkre, mint túrázókra, mert a kocogókban vagy kerékpározókban prédát látnak, és ösztönösen üldözni kezdik őket.
– magyarázta.
Hozzátette, a juhászkutyák támadási szándéka felismerhető: ha falkába gyűlnek és közelítenek is az ember felé, csak ritka esetben támadnak. Ilyen helyzetekben fontos megőrizni a nyugalmat, megállni vagy lassan, a tekintetet a kutyákon tartva hátrálni, mert a pánik, sikítozás ösztönösen prédaként aktiválja a kutyák viselkedését.
Fotó: Pexels
„A juhászkutyáknak nem céljuk bántani az embert, hanem arra vannak kitenyésztve, hogy távol tartsanak és tereljenek. A jól tartott pásztorkutyák nem éhesek, nem vadásznak az emberre, csupán a nyáj és a terület védelmére koncentrálnak.
– hangsúlyozta a szakember.
Benkő Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen az ebek támadása, ilyenkor hasznos lehet, ha a túrázónál van bot – nem túrabot, hanem fából készült juhászbot, amelyet a kutyák jól ismernek –, elektromos impulzussal sokkoló készülék vagy medveriasztó spray, amely irritálja a kutyák nyálkahártyáját, így elmenekülnek.
Hozzátette,
Kitért arra is, hogy sokan indulnak a természetbe kutyával, ami szintén fokozhatja a veszélyt. „Nagyon fontos, hogy a kutyánk behívható legyen. Mindenképpen kössük pórázra, ha juhászkutyákat látunk közeledni, különben zsákmány lesz a házi kedvencből. Hasznos lehet GPS-szel ellátott nyomkövető is használni, így ha elszökik, keresésére tudunk indulni” – javasolta a farkaslaki kutyakiképző.
A hegyimentők két, a Gutin-hegység Kakastaréj (1391 méter) és Bréb falu közötti túraösvénye mentén eltévedt turistát hoztak le a hegyről a keddről szerdára virradó éjszaka – tájékoztatott szerdán a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!