Problémák. A parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa egyik legsúlyosabb következménye, hogy nehézséget okoz a vízellátás
Fotó: Csató Andrea
Az országos vízügyi igazgatóság (ANAR) katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
2025. június 17., 11:002025. június 17., 11:00
A képviselőház környezetvédelmi bizottságának ülésén Sorin Rîndașu elmondta, hogy folyamatosan ellenőrzik a Korond-patak, a Kis-Küküllő, a Nagy-Küküllő és a Maros vizének minőségét, és továbbra is magas sókoncentrációt mutatnak a mérések. Közlése szerint
Elismerte, hogy ezek a munkálatok lassan haladnak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy motoros szivattyúk bevetésével sikerült időlegesen csökkenteni a Korond-patak sótartalmát.
Kérdésre válaszolva Sorin Rîndașu elmondta, hogy a nemzetközi és hazai szakértők szerint a régi sóbánya beomlásának azonnali veszélye nem fenyeget. Jelenleg szenzorok figyelik a föld mozgását, és a műszerek bármilyen rendellenességet időben jeleznek – magyarázta az Agerpres szerint.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
Közlése szerint
Ha pedig a tárnák mennyezete beomlik, akkor nagy mennyiségű sós víz ömlik a Korond-patakba – magyarázta. Hozzátette, hogy követlen veszély nem fenyegeti a térség lakosságát, de a már kiköltöztetett családok nem térhetnek vissza az otthonaikba.
A Salrom bányavállalat és az ANAR vezetőinek meghallgatását a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu kezdeményezte.
A bizottság következtetései szerint a Salrom és a román vízügyi igazgatóság (ANAR) sem teljesítette megfelelően a feladatait, „a parajdi katasztrófát a tétlenség és a hozzá nem értés okozta” – számolt be egy közleményben az USR.
Diana Buzoianu tájékoztatása szerint a parlamenti meghallgatáson kiderült, hogy
„Ez csak néhány a számos következmény közül, amelyet egy közösség most elszenved azoknak a vállalatoknak a hozzá nem értése vagy mulasztása miatt, amelyeknek már 2007-ben lépniük kellett volna, amikor először értesültek a térségben létező valós veszélyről” – idézte a közlemény a politikust.
Az online bizottsági meghallgatáson részt vett az ANAR katasztrófavédelmi főosztályának vezetője, Sorin Rîndașu, illetve a Salrom két igazgatója, Marius Gubernat és Nicolae Șoltuz. A bányavállalat vezérigazgatója ígérete ellenére távolmaradt.
Diana Buzoianu szerint
A politikus szerint egy tapasztalatlan cég nyerte meg a parajdi munkálatokra kiírt versenytárgyalást. A többi pályázót azzal az ürüggyel utasították el, hogy túl magas árat kértek, miközben az eljárás során a bányavállalat eleve nem tette közzé a költségkeretet. Arra a kérdésre, hogy miért történt ez így, a Salrom képviselői azt válaszolták, hogy erre jogi lehetőségük volt – idézte fel a bizottság ülésén elhangzottakat Diana Buzoianu, akit leginkább a Salrom vezérigazgatójának távolmaradása háborított fel.
„Mindez elegendő ok arra, hogy a vezérigazgató többé ne töltse be ezt a tisztséget” – összegzett a környezetvédelmi bizottság elnöke.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!