Csökken a Korond-patak sótartalma, de Dicsőszentmártonban ismét leáll a vízmű

Arról is beszélt, hogy a Kis-Küküllőn lefolyó magas sótartalmú víztömeg elhagyta Gyulafehérvárt, és a Hidroelectrica vállalat továbbra is édesvízzel hígítja azt. A folyó Nagy-Küküllőig terjedő szakaszán további halpusztulást észleltek a szakemberek.

A parajdi sóbányánál hétfőn terepszemlét tartó Bogdan Ivan gazdasági miniszter elmondta, hogy a napi ütemterv átláthatóvá tételét és a határidők betartását kérte a patak elterelésén dolgozó cégtől, ellenkező esetben felbontják vele a szerződést. Azt is hangsúlyozta, hogy a különböző hatóságok összehangoltan, kizárólag a szakértők beleegyezésével dolgoznak.

Javult, aztán visszaesett a „sóhelyzet”

A Kis-Küküllő magas sótartalma miatt vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken eközben valamelyest javult a helyzet: Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak emberi fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási munkákra használatos vezetékes vizet a lakosságnak. Amennyiben a víz sótartalma meghaladja a literenkénti 1500 milligrammot, leállítják a szolgáltatást – közölte a Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések vízellátásának hosszú távú biztosításához:

• olyan, a sót kiszűrni képes berendezések beszerzését, melyek segítségével a folyó vizének magas sótartalma esetén is működtethetők a környékbeli víztisztító állomások;
• azt is kérte, hogy ezek számára biztosítsanak alternatív vízforrásokat, két lehetséges forrásként a Marost és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg.

A Kis-Küküllő mentén tíz megye vészhelyzeti felügyelősége segít a vízosztásban az érintett településeken, miután az elárasztott parajdi sóbányából kijutott sós víz miatt szerdán kritikusan megnőtt a folyó vízének sótartalma, ami ökológiai katasztrófát, tömeges halpusztulást is eredményezett.

korábban írtuk

Itatásra és öntözésre sem ajánlják a megnövekedett sótartalmú Maros vizét a folyó Arad megyei szakaszán

Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

korábban írtuk

Nem pánikkeltés, hanem realitás: „ez a szennyezés olyan, mint a ciáné”, elpusztul az élővilág a só miatt

Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből.